Nem akarja megmutatni a trieszti „kikötő” hatástanulmányát a kormány

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019. július elején jelentette be, hogy Magyarország „tengeri kikötőt létesít” a Budapestről alig hatórás autóúttal elérhető olasz városban, Triesztben. Az adásvétel végül jócskán a hivatalos bejelentés után, 2020 végén zárult le. A magyar állam megvásárolta az Aquila S.r.l. nevű olasz céget, amely a terület egy részét és a 2074-ig szóló kikötői koncessziót birtokolta. A terület másik részét egy másik vállalkozástól vették meg, és az ügylet összesen körülbelül 10 milliárd forintba került.

A 2019-es hivatalos közlemény szerint a magyar kormány „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”. Az is elhangzott akkor, hogy „a vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente”.

Nem sokkal később azonban a HVG megtudta, hogy a területen korábban olajfinomító működött, ami jelentős szennyezést hagyott maga után. Ráadásul se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, tehát bőven lesz mire költeni a Szijjártó által beharangozott 100 millió eurónyi fejlesztési összeget. 2022 őszén aztán egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forintot) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.

Hatástanulmány 160 millió forintért

A jelek szerint azonban a trieszti terület megvásárlása előtt nem gondolkodtak azon, hogy pontosan mit is kezdenek majd az elhagyott olajfinomítóval, miként lesz abból teherkikötő, és mennyi (köz)pénzbe fog kerülni az elhagyott ipartelep kármentesítése, majd fejlesztése.

Ugyanis csak a 2019-es bejelentés és a 2020 végén lezárult adásvétel után, 2021 januárjában írtak ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára. A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forintos) ajánlattal.

A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó és Salvini bejelentette az ügyletet.

Nem akarják nyilvánosságra hozni

Idén augusztus elején közadatigénylésben kikértük a projekt miatt létrehozott állami cégtől a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. által durván 160 millió forintért rendelt megvalósíthatósági tanulmányt.

Az Adria Port Zrt. azonban válaszában megtagadta a dokumentum kiadását arra hivatkozva, hogy

„a szóban forgó megvalósíthatósági tanulmány döntéselőkészítő adatnak és üzleti titoknak minősül”.

Ez meglehetősen furcsa annak fényében, hogy a trieszti területtel kapcsolatos kormányzati döntések már nyilvánvalóan megszülettek, hiszen közel 3 éve megvásárolták az ipartelepet, és a fejlesztés előkészületei is elkezdődtek már.

Idén július közepén ugyanis az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bíznak meg a munkálatok elvégzésével.

Ráadásul a döntéselőkészítésre való hivatkozás kapcsán nem fejtette ki az Adria Port Zrt., hogy konkrétan milyen döntés meghozatalához szükséges a megvalósíthatósági tanulmány, illetve annak nyilvánosságra hozatala valóban befolyásolná-e a döntés meghozatalát, vagy meghiúsítaná a döntés hatékony végrehajtását, netán ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes köztisztviselői munkát. Márpedig ezeket az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az adatkezelőnek bizonyítania kéne ahhoz, hogy erre az indokra mutogathasson.

Az üzleti titokra is csak általánosságban hivatkozott az Adria Port Zrt., holott ez a Kúria szerint sem elegendő egy adatigénylés megtagadásához. De az állami cég nem jelölte meg, hogy konkrétan mely adatok minősülnek szerinte üzleti titoknak a megvalósíthatósági tanulmányban, és nem nevesítette a dokumentum kiadásával járó lehetséges hátrányokat, továbbá még utalást sem tett arra vonatkozóan, milyen érdeksérelem érné, ha a tanulmányt egy adatigénylő és/vagy a nyilvánosság megismerné.

Az adatigénylés megtagadását, a megvalósíthatósági tanulmány titkolását emiatt jogsértőnek tartjuk, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Nyeli a közpénzt a projektcég

A trieszti beruházás miatt alapított Adria Port Zrt.-ről néhány napja írtuk meg, hogy 2019-es alapítása óta masszívan veszteséges. Ez persze nem is csoda annak fényében, hogy csak irodabérlésre a bevételük sokszorosát költötték az elmúlt években.

A Külügyminisztérium felügyelete alatt működő állami cég székhelye 2020 októbere óta Budapest II. kerületében, a Zen Garden irodaházban található (előtte a szintén második kerületi Medve Cornerben székeltek), de emellett Triesztben is fenntartanak egy irodát – már 2020 januárja óta, holott a tengerparti területet csak 2020 decemberében vették meg.

Nem sajnálják a közpénzt irodabútorokra és autóbérlésre sem, a vezérigazgató fizetése is kb. havi 2 millió forint, de rajta kívül van még további 8 alkalmazott, plusz 3-4 tagú felügyelőbizottság. Emellett 2020 óta ismeretlen összegért, nem megnevezett óradíjért végez az állami cégnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogi és közbeszerzési tanácsadást.

Szintén 2020 óta, és ugyancsak ismeretlen óradíj fejében pedig a Lawand Mérnöki Iroda Kft. segíti környezetvédői szakértői tanácsadással az Adria Port Zrt. munkáját. De a jelek szerint annyira tanácstalanok a trieszti projekttel kapcsolatban, hogy 2021-ben és 2022-ben még a világhírű hamburgi kikötőt üzemeltető profi német cégnek is fizettek kikötőfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadásért – ám az óradíj összegét ezekben az esetekben sem közölték.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A magyar kormány által megvásárolt trieszti terület látványterve, vagyis elvileg ilyen lesz a teherkikötő, ha elkészül (forrás: Adria Port Zrt.)