Bár az Európai Unióban nincs engedélyezve a laboratóriumi műhús forgalmazása, a magyar kormány – biztos, ami biztos alapon – betiltaná. Legalábbis ezt hangoztatja Nagy István agrárminiszter nagyjából két hónapja, és a téma még a miniszterelnöki évértékelőbe is belopódzott. A tervezett jogszabály részleteit, a döntéshozatal folyamatát és a figyelembe vett szakértői anyagokat azonban sem az Agrárminisztérium, sem a Nemzeti Agrárkamara nem árulta el az Átlátszó megkeresésére. A lapunknak nyilatkozó iparági és egyéb szereplők azonban még nem láttak jogszabálytervezetet, és szakmai egyeztetések lefolytatásáról sem tudtak. A laboratóriumi műhús kérdése világszerte megosztó, komoly környezeti, etikai és egészségügyi aggályokat vet fel, nálunk eközben a vidéki hagyományok őrzéséről és brüsszelezésről szól a hivatalos kommunikáció.
A műhús abból a szempontból nem „mű”, hogy valódi húsból készül, azaz élő állatokból kinyert és azután laboratóriumi körülmények között felszaporított sejtszövetekből állítják elő. „Mű” a mesterséges tenyésztési módszer miatt lesz, amelynek során a sejteket speciális táptalajon, úgynevezett bioreaktorokban szaporítják fel. A folyamat végén egy húspéphez, fasírthoz hasonló végtermék áll elő.
A laboratóriumi vagy tenyésztett hús jelenleg a világon csak Szingapúrban, Izraelben és az Egyesült Államokban hozható forgalomba, de egyelőre csak néhány luxusétteremben lehet fogyasztani, csillagászati áron. Az Európai Unióban nem engedélyezett ilyen élelmiszerek forgalmazása, ennek ellenére nemrégiben Olaszország és Románia is tiltó jogszabályt fogadott el, az ő példájukat követné most hazánk. A lépésnek nem sok valódi értelme van, hiszen ha az EU a műhús engedélyezése mellett döntene, akkor értelemszerűen minden országban kötelező lenne engedélyezni, amíg viszont nem engedélyezi, addig egyetlen országban sem lehet értékesíteni. Politikai kommunikációs célokra azonban, így a választások közeledtével, alkalmas témának tűnik.
Nagy István agrárminiszter Indexnek adott december végi interjújában hallottuk először hivatalos forrásból, hogy a kormány komplex javaslatot készül benyújtani „a vidéki életmód védelmében”, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozza a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. Az Agrárminisztérium februári közleménye már úgy fogalmazott, hogy hazánk mindenképpen szigorúan szabályozni szeretné a laboratóriumi műhús előállítását és forgalmazását is. Pár nap múlva az Origón megjelent interjúban Nagy István agrárminiszter állította, hogy a kollégái „már dolgoznak azon az átfogó jogszabályon, ami ezt a kérdést megnyugtatóan rendezi”.
Az Átlátszó január elején fordult először az Agrárminisztérium sajtóosztályához a témában. Arról érdeklődtünk, hogy mikor tervezik benyújtani az említett törvényjavaslatot, mi az Agrárminisztérium hivatalos szakmai álláspontja a laboratóriumi műhús előállításáról, és milyen információkat, dokumentumokat és kutatási eredményeket vettek/vesznek figyelembe a törvényjavaslat előkészítésekor. Azonban sem ekkor, sem a februárban megismételt megkeresésünkkor nem kaptunk választ, a hivatalosan megadott telefont pedig egyszer sem vették fel, pedig kitartóan próbálkoztunk. Hasonló kérdésekkel kerestük meg a Nemzeti Agrárkamarát is, de válasz nélkül az Agrárminisztériumhoz irányítottak.
Vajda Viktória, a Momentum egyik EP-képviselőjelöltje érdeklődésünkre elmondta, hogy egyelőre ők is a sajtóból tájékozódnak, nem találkoztak még jogszabálytervezettel és társadalmi egyeztetésen sem járt ilyen irat. Kis-Szeniczey Kálmán agrármérnök, biogazdálkodó, az LMP agrárpolitikai szakértője és kiskunfélegyházi polgármester-jelöltje szintén arról számolt be, hogy nincs érdemi információjuk: sem publikus jogszabálytervezetet, sem munkaanyagot vagy szakértői véleményt nem látott a témában. Nem találkozott ilyen jellegű szakmai fórummal sem, sem politikusként, sem pedig gazdálkodóként, pedig elmondása szerint sok rendezvényen megfordul. Úgy vélte, a miniszter valószínűleg csak gyorsan reagált az olasz példára, érdemi egyeztetés valószínűleg csak ezt követően lesz majd.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy nem találkozott jogszabálytervezettel, és nem tud ilyen jellegű szakmai egyeztetésről – szövetségüket nem keresték hivatalosan a kormány részéről. Egyelőre a Hússzövetség nem alakított ki szakmai álláspontot a műhússal kapcsolatos szabályozásról, mert nem ismert a kormányzat elképzelése. A Hússzövetség tömöríti a hazai húsipari szereplők jelentős részét, weboldaluk szerint tagjaik dolgozzák fel a hazai célra termelt vágósertések több mint 70%-át, és a vágómarha-termelés 90%-át. (Éder Tamás a Csányi Sándor-féle Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója is egyben.)
Dr Raskó György, agrár-közgazdász, nagybirtokos, egykori államtitkár és volt MDF-es parlamenti képviselő szerint sem létezik ilyen jogszabály-tervezet, bejelentésnél több nem történt. Véleménye szerint a kérdés nem időszerű, és nincs értelme rendeletet hozni erről most, azon kívül, hogy jól hangzik és úgy tűnik, mintha ezzel támogatnák a termelőket.
Forrás: Nagy István politikusi Facebook-oldala.
Az Agrárkutató Intézetnek, illetve a Magyar Természetvédők Szövetségének nem volt információja a jogszabályról. Kerestük a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot és a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségét, továbbá néhány nagyobb húsipari vállalkozást is, de sajnos tőlük nem kaptunk választ.
Nagy István múlt év végén az Indexnek adott interjújával lendült bele a műhús elleni kommunikációs hadjáratba. A cikkben elhangzott érvelése szerint „ha mindezt bevezetjük, engedélyezzük és elterjed, azzal a hagyományainkat és a kultúránkat bontjuk fel, ami aztán olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.”
Már ebben az interjúban is megjelent az a narratíva, amely szembeállítja a hagyományos vidéki életmódot a nemzetközi környezeti politikákkal és zöld mozgalmakkal. (Ez egyébként az európai gazdatüntetések kapcsán is rendszeresen felmerülő narratíva nemzetközi téren és Magyarországon is.) „Azt látjuk, hogy a vidéki hagyományaink, kultúránk és életmódunk kerülhet válságba, amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk-e rovarfehérjét, sáskát, tücsköt vagy bogarat.” „Minden ilyen ideológiai irányzat elérkezik hozzánk, de ha mégsem, akkor majd a külföldi NGO-k tesznek arról, hogy ezek is jelen legyenek”.
Érdekes részlete az interjúnak egyébként, amikor a miniszter büszkén meséli, hogy Magyarország év végén űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra, ahol „vizsgálják majd, hogy a Debreceni Egyetem által kinemesített paprika mennyire alkalmas űrbéli termesztésre”. Hagyományőrzésnek talán hagyományőrzés, tradicionális vidéki életformának azonban aligha nevezhető az űrbéli növénytermesztés, ám Nagy István a jelek szerint nem akadt fenn az egyes bekezdések közti ellentmondásokon.
Az elmúlt két hónapban a miniszter rendszeresen adott ki hivatalos közleményeket és nyilatkozik a műhúsról a sajtóban, elsősorban a kormány által kedvelt médiumokban. Bár érveit néha kiegészíti a laboratóriumi hús környezeti terhelésének kérdésével is, alapvetően hagyományőrző húrokat penget, és az idő előrehaladtával a magyar vidéktől egészen a világszintű apokalipszisig jut.
Mindezek után a téma Orbán Viktor ez évi évértékelő beszédében is helyet kapott, továbbvíve, illetve kissé még tovább csavarva a fenti narratívát:
„Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk. Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket. A tüntető, traktoros gazdák is azt mondták nekem, hogy egye ezeket a divatos brüsszeli izéket az, akinek két anyja van. És ez egy úrias fordítás, Hölgyeim és Uraim! Az Európa-szerte tiltakozó gazdák csak annyit szeretnének, ha nem a brüsszeli folyosókon szaladgáló klímafanatikusokkal és hibbant szobatudósokkal íratnák a kötelező erejű jogszabályokat.”
A laboratóriumi műhússal kapcsolatban számtalan ellenérv és kérdés merül fel, akár ezekről is folyhatna hivatalos és szakmai diskurzus. Először is, a műhús tenyésztéséhez magzati őssejtre van szükség, amelyet a vemhes anyaállatból nyernek ki, annak leölése után.
Ezután a magzatot rövid ideig mesterségesen életben tartják, és lecsapolják a vérét. Ez alatt az idő alatt a magzat rendkívüli fájdalmakat él át, majd a végén meghal.
Ez egyrészt komoly etikai problémákat vet fel, másrészt megkérdőjelezi a laboratóriumi hús mellett felhozott állatvédelmi érveket, amelyek szerint a műhús esetén a hagyományos állattenyésztéssel szemben kevesebb állat leölésére van szükség.
A laboratóriumi hús melletti érv szokott lenni az is, hogy az előállítás során kevesebb termőföldre és vízre van szükség, és kisebb metán-kibocsátással jár, mint például a szarvasmarha tartása. A bioreaktorok működtetése ugyanakkor jelentősen nagyobb energiát igényel, mint a hagyományos állattenyésztés; ráadásul a reaktortartályok gyártását is belekalkulálva a nyersanyagok bányászatától, feldolgozásától, szállításától az építkezésig tartó folyamatot vizsgálva a környezetterhelése a sokszorosa is lehet a hagyományos állattartásénak.
Különböző kutatások különböző adatokat publikálnak, nálunk a 25-szörös szorzó terjedt el a médiában, de mivel egy teljesen új és még nem eléggé kutatott területről van szó, a pontos szám talán nem olyan lényeges. A kutatások szerint mindenesetre jelenleg egyáltalán nem egyértelmű, hogy a környezet- és klímavédelmet tekintve pozitív hatása lenne a műhúsnak a hagyományoshoz képest.
Forrás: Nagy István politikusi Facebook-oldala.
A műhús melletti érvként szokták említeni azt is, hogy az ellenőrzöttebb körülmények miatt alacsonyabb bizonyos baktériumfertőzések lehetősége. Más kutatók szerint azonban nem beszélhetünk tökéletes folyamatról, és korántsem zárható ki a nem kívánt kémiai-biológiai folyamatok végbemenetele, mint amilyen pl. baktériumok vagy akár a rákos sejtek elszaporodása a hússzövetben. Emellett a kutatók szerint a hozzáadott hormonok egészségügyi hatásairól sincsenek még meggyőző tudományos eredmények.
A politikai szereplők közül eddig a Momentum, az LMP, a Jobbik és Mi Hazánk nyilvánított valamifajta véleményt a kérdésben, zömében hasonló színvonalon, mint ahogy az agrárminiszter és a miniszterelnök – talán az LMP-t kivéve, amely részletesebb cikkben közölte álláspontját a kérdésben. Donáth Anna egy viszonylag felszínes Facebook-posztban állt a műhús mellé, amely sem a kommentelők, sem a többi politikai párt körében nem aratott nagy sikert.
Az LMP agrárszakértőinek írása szerint a műhús neoliberális, technokrata, zöld álmegoldás. Szerintük ez újabb remek terep lesz a GMO-s alapanyagok használatára, ráadásul a műhús előállítása 4–25-ször nagyobb szén-dioxid-lábnyommal rendelkezik, mint a marhahúsé.
A szerzők szerint műhúst nem fog még „Csányi Sándor sem gyártani a Bonafarmon, nemhogy a magyar kisgazda. Majd megveszi a Bayertől vagy valamelyik kínai óriástól a szabadalmat, aki megengedheti magának”.
A Jobbik „elképesztő liberális elmozdulásnak tartja azt, hogy a modern kor minden állítólagos vívmányát mindenféle óvatosság és kritika nélkül, feltétel nélküli hurráoptimizmussal fogadnak”, mint amilyen a műhús is. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője a Mandinerben elmondta, hogy sem fenntarthatósági, sem zöld, sem pedig a magyar élelmiszer önrendelkezését védő szempontból nem tartja elfogadhatónak a műhús feltétel nélküli támogatását, amely szerinte egy „abszolút multi-bérenc magatartás”.
A Mi Hazánk szerint nem az az európai gazdák és az európai állampolgárok érdeke, hogy az Európai Unió hatalmas összegekkel támogassa a műhús tömeggyártására irányuló kísérleteteket, s közben húsadót vezessen be.
Mivel információink szerint Magyarországon nem zajlott le a laboratóriumi műhúsról szóló szakmai egyeztetés, egyelőre nem ismert a magyar húsipari ágazati szereplők véleménye a kérdésről. Az egyetlen hivatalos egyeztetés, amiről információt találtunk, illetve kaptunk, az az agrárminiszter találkozója volt Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével februárban. (A Coldiretti volt a műhús elleni jogszabály bevezetésének egyik fő motorja Olaszországban.)
Közérdekű adatkérésünkre az Agrárminisztérium azt közölte, hogy a találkozón az Agrárminisztérium képviseletében Dr. Nagy István agrárminiszter, Dr. Ökrös Oszkár és Dr. Felkai Beáta Olga helyettes államtitkárok, továbbá az Agrárminisztérium négy, a Külgazdasági és Külügyminisztérium két munkatársa voltak jelen. Olasz részről Ettore Prandini, Luigi Scordamaglia és Francesca Alfano vettek részt az egyeztetésen. (Francesca Alfano a Coldiretti munkatársa, Luigi Scordamaglia pedig Olaszország és Európa egyik legnagyobb húsipari vállalatának vezetője).
Az adatszolgáltatás szerint a találkozóról nem készült jegyzőkönyv, videó- vagy hangfelvétel, így csak annyit tudunk az egyeztetés tartalmáról, amennyi a minisztérium hivatalos közleményében áll: a szintetikus húsok gyártását és a forgalmazást „hazánk is tanulmányozza és követendő példának tartja. A szabályozás kérdése Magyarország uniós elnökségének napirendjén is szerepel, mert széles körű párbeszédet szeretnénk folytatni a témában”. A magyar uniós elnökség július 1-jén kezdődik, ezek szerint akkortól várható a diskurzus.
Fülöp Orsolya
Nyitókép forrása: Nagy István politikusi Facebook-oldala.
Nagy István régen az Aranynektár Kft. mézfelvásárlójaként dolgozott, a cég 2022-ben közel 1 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól.
Heti lapszemlénk.
Tavaly ősszel megtiltotta a kormány az ukrán méz behozatalát is, most viszont újra engedélyezte. A magyar méhészek arculcsapásnak érzik a döntést.
Az a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. nyerte a tendert, amely a munkálatok előző szakaszát is végezte. A hotel felújítása már 5 milliárd forintnál tart.
