17 vasútvonalon kevesebb az utas, mint a bezárt ipolytarnócin

A MÁV adatai szerint a 78-as számú, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon átlagosan havi 5000 jegy fogyott, a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium mégis megszüntette rajta a vonatközlekedést augusztustól. Viszont van olyan vonal, ahol átlagosan csak havi 500 jegyet vesznek az utasok, de azt mégsem zárták be. A tárca egyébként elvileg rendelkezik „megfelelő adatokkal” az augusztus 1-től bezárt szárnyvonalakon utazók számáról, de jogsértő módon nem válaszolt az ezzel kapcsolatos közadatigénylésünkre.

Az állami vasúttársaságtól közadatigénylésben kértünk jegy- és bérleteladási statisztikákat, így az is látható, miként változtak az egyes vasútvonalakon a jegyeladások 2022 és 2023 júniusa között: idén június végéig országosan mintegy 250 ezer jegyvásárló tűnt el a statisztikából – vélhetően a májustól bevezetett vármegye- és országbérlet miatt.

„A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető” – ezt a kormányközeli Pesti Srácoknak mondta Gyulás Gergely még július 27-én, a kérdezz-feleleket a Magyar Hang szemlézte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasútvonali bezárásokra reagált így. Épp ezért kértük ki a bezárást elrendelő Építési és Közlekedési Minisztériumtól közadatigénylésben a „megfelelő adatokat”, de a tárca törvénysértő módon nem reagált a megkeresésre.

Július közepén a MÁV-tól is kértünk közadatigénylésben jegy- és bérleteladási adatokat, még a 10 szárnyvonal bezárásának híre előtt. Augusztus végéhez közel kaptuk meg a 2022-re és a 2023 júniusáig szóló adatokat a vasúttársaságtól.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

17 olyan vasútvonal van, ahol kevesebb az utas, mint a bezárt ipolytarnócin

A 2023. augusztus 1-től bezárt tíz vonal átlagos havi jegyeladása az ábrán látható módon alakult – kettő esetében csak részleges bezárás történt, vagyis a többi szakaszon utazhatnak, utazhattak.

A MÁV adatai szerint ezeken a vonalakon még nőtt is az utasszám, legalábbis a jegyet váltó, fizető közönség. A vasúttársaság jegyeladási statisztikája szerint a 78-as, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalon 2022 januárja és júniusa között átlagosan havonta 5158-an vettek jegyet. Ez 2023 azonos időszakában átlagosan havonta 5682-re nőtt.

Ugyanezen adatsorból az is kiderül, hogy

17 olyan vasútvonal van, ahol kevesebb az utas, mint a bezárt 78-ason.

Ezek jegyeladás szerint növekvő sorrendben így néznek ki:

 

A bezárt ipolytarnóci vonalhoz képest jóval kevesebb jegyet adtak el:

• a 23-as Rédics–Zalaegerszeg,
• a 4-es Esztergom–Almásfüzitő,
• a 45-ös Sárbogárd–Székesfehérvár,
• a 102-es Kál-Kápolna–Kisújszállás,
• a 127-es Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalon.

A 44-es Pusztaszabolcs–Székesfehérvár, a 35-ös Kaposvár–Siófok, a 117-es Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza, a 115-ös Mátészalka–Nagykároly, a 105-ös Debrecen–Nyírábrány(–Érmihályfalva) és a 113-as Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon közel annyi jegy kelt el, mint a bezárt 78-ason.

A legkevesebben, átlagosan havonta 500-an a Pápa-Csorna vonalra váltottak jegyet.

A Wikipédia szerint „a Dunántúl északi részén, a Rábaközben található Pápa–Csorna vasútvonal a MÁV 14-es számú vonala. Elsősorban az Esterházy család birtokán és a környéken lévő uradalmakban termelt gabona, cukorrépa és faáru nagyobb városokba szállítása miatt épült. A 20. század második felében a közúti áruszállítás erősödésével a személyszállítás vált jellemzővé a vasútvonalon.”

Havi átlagban 2500-nál kevesebb jegy kelt el:

• a 103-as Karcag–Tiszafüred,
• a 43-as Mezőfalva–Rétszilas,
• a 77-es Aszód–Galgamácsa–Vácrátót,
• a 61-es Sellye–Szentlőrinc,
• a 87-es Eger–Putnok-vasútvonalon.

A MÁV az adatokhoz azt fűzte hozzá, „a rajta feltüntetett viszonylat alapján legalább 1 állomásközt utaztak a megjelölt vonalon. Ha az utazás több vonalat is érintett, a jegydarabszám mindegyik érintett vonalnál megjelenik, ezért a vonalankénti adatok nem összeadhatók. A táblázat nem tartalmazza a viszonylatmegjelölés nélküli vagy viszonylat kijelölése nélkül vásárolt termékeket – így különösen a vármegye- és országbérleteket.” Azt nem írták, hogy a számítási módszer megváltozott volna, így az adatok összevetésre alkalmasnak tekinthetők.

Azt is írták, hogy „Az elővárosi vonalak teljesítménye nem tartalmazza azon jegyeket és bérleteket, ahol a folytatásnak minősülő vonalon is történt legalább 1 állomásköznyi utazás (pl.: Budapest – Debrecen utazás a 100a vonalon nem jelenik meg, csak a 100-as vonalnál)”.

Elővárosi vonal folytatásának minősülő távolsági vonalak:

• 1a 1
• 30a 20, 29, 30
• 40a 40
• 80a 80
• 100a 100, 140
• 120a 120
• 150a 150

Mi ezeket a vonalakat nem vizsgáltuk. Csak olyanokat, melyek havi jegyforgalma közelített a 78-as vonaléhoz, az átlagos havi 5800-hoz.

Kevesebb jegy fogy májustól

A MÁV adatai azt is megmutatják, hogy a 2023. május 1-től bevezetett országbérlet miatt kevesebb jegyet adtak el, de a bérleteladások is eltűntek az új megoldásnak köszönhetően. Az ugytudjuk.hu augusztus végén arról írt, a MÁV újításával 12 milliárd forint folyt be eddig a vármegye- és országbérletekből. A MÁV-tól kapott adatok szerint a váltással mintegy 250 ezer jegyvásárló tűnt el a statisztikából.

 

Az azonban rejtély, hogy mi alapján döntött Lázár János a vasútvonalak bezárásáról. A cikk elején idézett Gulyás Gergely kijelentéséről a Miniszterelnökséget vezető minisztert is megkérdeztük, de Gulyás sem oldotta fel a rejtélyt.

Segesvári Csaba

Címlapkép: MÁV/Facebook