Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.
Hajdúhadház jegyzőjétől 2017-ben kapott engedélyt az Éltex Kft. a Sámsoni u. 2. szám alatt lévő telephelyén nem-veszélyes hulladék tárolására és kezelésére. A telephely környékén jelenleg erős bűz tapasztalható, és a helyszínen készült fotódokumentumok szerint szabálytalanul tárolhatnak ott anyagokat.
A telephelyen kezelhető hulladékmennyiség az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az Éltex honlapján fellelhető hatósági engedélyek szerint a cég Hajdúhadházon 2022 óta évente 3000 tonna veszélyes, valamint 21 650 tonna nem veszélyes hulladékot kezelhet.
A selejtes akku-cellákból – amik a jelenlegi hulladék-besorolás szerint nem számítanak veszélyesnek – az Átlátszónak eljuttatott fotók szerint jelentős mennyiség van a telephelyen. A csomagoláson a lengyelországi LG akkumulátorgyár neve, illetve a Made in China to Poland felirat olvasható.
Akku-hulladék az Éltex Kft. Hajdúhadházi Hulladéktelepén 2024 áprilisában. (Olvasói felvétel)
Akkucellák. (Olvasói felvétel)
Az igazán riasztó felvételek azonban a szabadban tárolt hulladékok szabálytalan, vélhetően környezetszennyező kezeléséről készültek.
A rosszul zárt csomagokból – melyeket nyitott konténerbe pakolnak –„színes” folyadék ömlik ki a láthatóan betonaljzat nélküli talajra,
és ott nagy tócsákban gyűlik össze.
Az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a hajdúhadházi telephelyre a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2023-ban zajhatárértéket állapított meg, 2024-ben pedig jóváhagyta az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát. Az OKIR-ból azonban sem ezek az újabb határozatok, sem a korábbiak nem tölthetők le.
Ezért közadatigénylést küldtünk a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezekben nemcsak az új engedélyeket, hanem a hatósági ellenőrzések dokumentumainak megküldését is kértük. Szintén adatot kértünk a hajdúhadházi polgármesteri hivataltól, mert a település honlapján nem található újabb telepengedély a veszélyes anyagok kezelésére. Válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.
Az viszont az OKIR adatokból kiderül, hogy a jelenleg hatályos két hulladékgazdálkodási engedélyen kívül – melyek összesen évi 25 ezer tonna hulladék kezelését engedélyezik – a hajdúhadházi telephely számára környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyt nem írtak elő. A veszélyes hulladékok között sók és oldatai, nehézfémek, valamint elemekből és akkumulátorokból származó elektrolit is megtalálhatók.
A szakhatóságok ugyanakkor számos feltételt írtak elő a cég számára a hulladékgazdálkodási engedélyekben. Többek közt leírják: „A tevékenység végzése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagot tartalmazó anyag ne jusson a földtani közegbe. (…) folyamatosan biztosítani kell, hogy a hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló telephely területén belül kialakított közlekedési útvonal és a tárolótér, valamint az előkezelés helyének burkolata egységes és egybefüggő legyen és maradjon. Fedetlen, a csapadékvíztől biztonságosan nem védett tárolótéren, illetve megfelelő műszaki védelmet biztosító tárolóeszköz (pl. zárt konténer) igénybevétele nélkül
tilos olyan hulladék tárolása, amelyből, vagy amelyről a csapadékvíz szennyezőanyagokat oldhat ki, vagy moshat le.
(…) meg kell akadályozni, hogy bűzkibocsátás történjen a környezeti levegőbe.”
A sóoldatot az akkucellák semlegesítésére használják, és a feltételek között az is szerepel, hogy ebből a veszélyes folyadékból semmi nem kerülhet ki a környezetbe. A telephelyen monitoring kutak létesítését nem írták elő.
A hulladékkezelés azonban láthatóan nem az előírt feltételek szerint történik, s a telep környezetében erős bűz is tapasztalható. Az esetleges környezetszennyezés pedig Hajdúhadházon kívül érintheti akár a szomszédos Hajdúsámson települést is, ahonnan a telephely legkönnyebben megközelíthető.
Az Éltex Kft. hulladékgazdákodási szabálytalanságairól már több cikkben beszámoltunk. A salgótarjáni telephely kapcsán legutóbb megírtuk, hogy – a cég állításával ellentétben – a telepen jelenleg is tárolnak akku-feliratú hulladékot a szabadban.
Szintén megírtuk, hogy a telephely melletti Salgó-patakban március közepén a Greenpeace által igazolt és bejelentett vízszennyezés történt, de az illetékes vízügyi hatóság az elmúlt két hónapban semmilyen vizsgálati eredményről szóló tájékoztatást nem tett közzé. A katasztrófavédelmi hatóságtól szintén nem kaptunk egyelőre választ – a nekik küldött, a telephely ellenőrzésére vonatkozó adatigénylésünk válaszadási határidejét a hatóság 30 napra meghosszabbította.
Az Éltex Kft. Magyarország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége; éves cégbevallása szerint 2023-ban 34,3 milliárdos forgalom mellett 902 millió forint adózott eredményt ért el.
Azt pedig a hvg.hu írta meg a minap, hogy az Éltex a Global Refuse Holdingon keresztül a Central European Opportunity Magántőkealapé lett. A tőkealap ugyanis, amely már 2022-ben megjelent a cégben, most a maradék 30 százaléknyi üzletrészt is megvette. A tőkealapról csak azt lehet tudni, írja a hvg.hu, hogy az Equilos Alapkezelő Zrt. igazgatja, mely ugyanazon a címen működik, mint Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST Group. A Magyar Narancs áprilisban kereste a miniszterelnöki vő cégcsoportját az Éltex kapcsán, de akkor azt a választ kapta, hogy a BDPST Groupnak nincs tulajdonosi érdekeltsége az Éltexben.
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Az Éltex Kft. Hajdúhadházi Hulladéktelepe 2024 áprilisában (Olvasói felvétel). Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
Borkai Zsolt korábbi fideszes polgármester írta alá, de sem ő, sem utódja, Dézsi Csaba András, sem az Audi nem mond róla semmit.
A kormánypártok fő választási ígérete, hogy a kormány "nem keveredik bele a háborúba" azzal, hogy elutasítja az ukrajnai fegyverszállítást. Azonban több példa is mutatja, hogy ebbe a fegyverszállításba már sikerült "belekeveredni".
Viszont Magyarország önként csatlakozott NATO-s és azon kívüli együttműködésekhez, köztük olyanokhoz is, amelyek Ukrajna felfegyverzését szolgálják.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!