Gyerekkori emlékeim szerint a Duna hideg. Még a legmelegebb nyári napokon se nagyon kívánkoztunk a vizébe, maximum térdig. Ezt az emléket az elmúlt években kezdik felülírni az egyre forróbb nyarak és a megdöbbentő, 25-26°C-os dunai vízhőmérsékletek. A felmelegedést persze nemcsak saját élményeim, hanem hivatalos mérési adatok is alátámasztják. A strandolók örülhetnek, ugyanakkor a víz melegedése, valamint az egyre gyakoribb és szélsőségesebb kisvizes időszakok egyre nagyobb kihívást jelentenek a Duna élővilága és a folyó többi használója, azaz az emberiség számára. Március 22-ét, a Víz Világnapját idén az osztrák Der Standarddal együttműködve a Dunának szenteljük.
A Duna 2857 kilométer hosszú, mellékfolyóival együtt összesen 19 különböző országot érint, ezzel az egész Föld legnemzetközibb vízgyűjtő-területe. Ez okozza a folyó menedzsmentjével, kezelésével kapcsolatos nehézségeket is, szinte lehetetlenné téve egyszerű adatok összegyűjtését. Mi például hónapokat töltöttünk el nemzetközi hőmérsékleti adatok összegyűjtésével: hiába létezik például a Duna védelmére létrehozott transznacionális szervezet, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICDPR), a szervezet jogi okokból nem adhatja ki a nemzeti hatóságok által beküldött adatokat.
Mivel az egyes nemzeti hatóságok felkeresésével nem jártunk sikerrel, olykor kézzel, vonalzóval olvasgattunk le több száz adatot nagyra nyomtatott diagramokról, majd begépeltük azokat egy Excel-táblázatba. Az ezekből készült látványos infografikákat az Átló adatvizualizációs oldalunkon publikáltuk, teljes anyagunk a lenti képre kattintva tekinthető meg.
A magyar vízügyi hatóságoktól kapott adatok szerint 1965-ben a Duna éves átlaghőmérséklete Budapesten 10,2 °C, Pakson pedig 9,9 °C fok volt, 2022-ben azonban mindkét településen jó 3,5 °C-kal volt magasabb az éves átlaghőmérséklet. Bár voltak eltérések az egyes évek között, az emelkedő trend folyamatos volt az elmúlt évtizedekben. A jelenség nem csak Magyarországon figyelhető meg: a lenti kattintható ábrán látható, hogy a németországi Kienstocktól a szlovákiai Pozsonyon át a bolgár Novo Selo-ig mindenhol melegedés tapasztalható az évtizedek során.
Abonyi András, a HUN-REN (korábban MTA) Ökológiai Kutatóintézet Vízi Ökológiai Intézetének kutatója megkeresésünkre elmondta, hogy kutatások szerint a Duna vízhőmérsékletének melegedéséért elsősorban a léghőmérséklet növekedése a felelős (kb. 80%-ban). Az ICDPR kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy „a hosszú távon és az egész vízgyűjtőn tapasztalható vízmelegedési trend nagy valószínűséggel a klímaváltozáshoz kötődik, ugyanakkor további kutatások és idősorok szükségesek ennek megerősítéséhez.” A szervezet közlése szerint „a klímamodellek az évszázad közepéig és végéig az egész Duna régióban levegő hőmérsékletének emelkedését jelzik előre, amelynek a folyók hőmérsékletére is kedvezőtlen hatása lesz.”
A Duna felmelegedése hatással van az élővilágra és az erőművek vízellátására, termelésére is. Magyarországon a nagyerőművek közül a Paksi Atomerőmű, a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, illetve a százhalombattai Dunamenti Erőmű használja a Duna vizét hűtésre. Ezek a hagyományos gáz- és nukleáris erőművek elképesztő vízmennyiséget igényelnek az áram termeléséhez.
A Paksi Atomerőmű például másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából,
ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap.
Fotó: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hivatalos Facebook-oldala.
Az erőmű nem csak kivesz, hanem ugyanennyi vizet vissza is zúdít a Dunába, csak 30-35°C-ra felmelegedve. Mind a bevitt, mind pedig a kiömlő víz szempontjából problémát jelent a Duna felmelegedése. A bevitel szempontjából azért, mert minél melegebb a folyóvíz, annál rosszabb hatásfokkal végzi hűtési feladatát, ezért az erőmű teljesítménye csökken. A kivezetés szempontjából pedig azért, mert az eleve magas vízhőmérséklet miatt a kiömlő meleg víz túlhevíti a folyót és annak élővilágát.
A Paksi Atomerőmű szerint – bár többször is hajszálon múlt –, még soha nem lépték túl azt a jogszabályi korlátot, ami szerint a Duna nem melegedhet 30 fok fölé. Igaz, mint kiderült, jellemzően nem akkor mérnek, amikor a folyó legmelegebb. Az Átlátszó azonban 2018-ban, 2022-ben és 2023-ban is 30 fok feletti vízhőmérsékletet tapasztalt az erőmű alatti mérőponton, ráadásul úgy, hogy az erőmű akkor csökkentett teljesítménnyel üzemelt.
A vizsgálatok szerint 2002-ben tapasztalták először azt, hogy a melegvíz-csatorna alatt sok elpusztult csiga és kagyló héja található, az iszap is jellegzetesen büdös szagú. Ezt a 30°C-ra felmelegedett hűtővíznek tulajdonították. Ezeket a jelenségeket az Átlátszó stábja is megörökítette, továbbá sárgás, büdös habot is tapasztaltunk a víz felszínén a melegvíz-csatorna környékén.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint Ausztriában az összes vízfelhasználás 70 százalékát – évente összesen 2,2 milliárd köbméter vizet – az ipar használja el. Ennek 90 százalékát hűtésre használják. Ausztriában a hűtővíz közel 60 százalékát pedig a fémgyártás- és -feldolgozás során használják el. A legtöbb ipari létesítmény Felső-Ausztriában működik, a Duna mentén vas- és acélgyártó, valamint vegyipari létesítmények is találhatók.
Az egyik legrégebbi és legismertebb közülük az acélgyártással foglalkozó Voestalpine, amely óránként 60 ezer köbméter vizet igényel a gyártási folyamathoz szükséges hűtés céljára. A vállalat az elmúlt években egyre inkább küzd a felmelegedett Dunával: míg korábban jellemzően 19-20°C volt a folyó vize, az elmúlt négy nyáron 22-23°C-os hőmérsékleteket tapasztaltak.
A Voestalpine üzeme Linzben (fotó:Melanie Raidl /der Standard)
Ausztriában az általános szabály szerint a létesítményből kiengedett hűtővíz nem haladhatja meg a 30°C-ot. A melegebb Duna-víz miatt azonban egyre nehezebb erre a hőfokra visszahűteni a vizet az üzemben. Az elmúlt három évben a vállalat különleges engedélyt kért a hatóságoktól, hogy 35°C-os vizet is a Dunába engedhessen, és az engedélyt bizonyos nyári napokra meg is kapta.
Kurt Eberhardsteiner, a linzi önkormányzat vízügyi osztályának vezetője a Der Standard megkeresésére azonban elmondta, hogy „ez a megoldás csak rövid és középtávon jöhet szóba. A Duna egyértelműen melegszik továbbra is, részben a csökkenő nyári csapadék miatt, illetve részben az Alpok hűvösebb folyóvizeinek vízhozam-csökkenése miatt. Egy lehetséges megoldás itt is a hűtőtornyok alkalmazása lenne, ez azonban több millió eurós pluszberuházást jelent a Voestalpine számára”.
Egyre melegebb a Duna átlaghőmérséklete
Az Európai Unió Víz Keretirányelvének célja a vizek jó állapotának fenntartása, illetve elérése mind a felszíni, mind a felszín alatti víztesteket érintően. Összességében el kell érni a felszíni vizek „jó” kémiai és ökológiai állapotát, azonban az irányelv ennek módját a tagállamokra bízza, konkrét határértéket megállapító uniós előírás jelenleg nincsen hatályban.
Korábban a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló 2006/44/EK irányelv konkrét hőmérsékleti határértékeket is meghatározott: a hőbevezetés pontja alatt a folyó hőmérséklete nem haladhatta meg pisztrángos vizek esetén a 21,5°C-ot, dévéres vizek (amilyen a Duna is) a 28°C-ot. Ezt a szabályozást azonban a Víz Keretirányelv hatályon kívül helyezte. Magyarországon, bár át volt ültetve a hazai jogba, a Dunára nem vonatkozott – azt ugyanis a magyar kormány valamiért nem minősítette védelmet igénylő halas víznek.
Kagylóhéjak százai borítják a Duna-partot a Paksi Atomerőmű alatt 2022. augusztus 5-én. (fotó: Átlátszó)
Magyarországon a 220/2004. Kormányrendelet a jogsértő hőterhelésekre meghatároz ugyan irányadó bírságot (5 Ft/°C/m3), konkrét határérték hiányában azonban ez a bírság nehezen értelmezhető. Egyedül a Paksi Atomerőműre vonatkozik speciális szabályozás, a 15/2001. KöM rendelet ugyanis előírja, hogy kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek hőszennyezés elleni védelme érdekében
Ausztriában a Duna hőfokát és a folyóba vezetett meleg víz hőmérsékleti korlátját regionális hatóságok ellenőrzik. Az általános szabályozás szerint maga a kibocsátott meleg víz, amit az erőművek vagy egyéb ipari létesítmények a folyókba engednek, nem lehet 30°C-nál melegebb. A Bécset keresztülszelő Duna-csatorna (Donaukanal) esetében pedig a mérések 96 százalékában 26 foknál alacsonyabbnak kell lennie a folyó hőmérsékletének, a mérések 98 százalékában pedig 27 foknál alacsonyabb az előírás.
A cikk az Átlátszó és a Der Standard újságíróinak együttműködésében készült. Kutatás és szöveg: Fülöp Orsolya (Átlátszó), Melanie Raidl (Der Standard), Robin Kohrs (Der Standard), Alicia Prager (Der Standard). Adatvizualizációk és borítókép: Bátorfy Attila, Szabó Krisztián (Átlátszó). A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
Három budapesti önkormányzat végzett az élen: Józsefváros (VIII. kerület), Újbuda (XI. kerület) és Terézváros (VI. kerület). Az V. kerület elégtelenre teljesített.
A Pest megyei önkormányzat megbízásából, 50 millió forintért készült tanulmány vizsgálja, milyen további ipari beruházásokat telepítsenek még Gödre.
Nincsenek jó híreink a Nyugat Kapujában című szuperprodukcióra várók számára, úgy tűnik, a tavaszi bemutató elmarad.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!