Annyi víz kell a gödi Samsung-gyárnak, amennyi egy százezres lakosú városnak is elegendő lenne

Napi 27 ezer köbméter ipari és ivóvíz érkezik majd új vezetékeken a gödi különleges gazdasági övezetbe. Ezzel a mennyiséggel egy Kecskemét nagyságú város lakossági és ipari vízigénye is bőven biztosítható lenne. A 32 milliárdba kerülő beruházást a Mészáros és Mészáros Kft végzi, a Natura 2000-es területeket is érintő vízvezeték-nyomvonal miatt a fokozottan védett növényeket át kell telepíteni. A gödi Samsung-gyár mellett a többi hazánkba települő akkumulátorgyárnak is óriási a vízigénye. A hivatalosan közölt adatok alapján azonban nem érthető, hogy a gödinél kétszer akkora kapacitásúra tervezett debreceni akkumulátorgyárnak miért lesz elegendő jóval kevesebb víz, mint a gödi üzemnek.

A minap tette közzé a Pest Megyei Kormányhivatal a gödi iparterület vízellátását biztosító engedélyezési eljárásról szóló hirdetményét. Eszerint naponta összesen 27 ezer köbméter ipari és ivóvizet vezetnek majd a Samsung gigaberuházásához. Az új vezetékek hossza közel 18 kilométer lesz. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ez a mennyiség meghaladja egy százezres lakosú város emelt szintű napi vízszükségletét. A 112 ezres lélekszámú Kecskemét városában például a lakosság, az ipar és a közintézmények összesített vízigénye egy átlagos napon 20 ezer köbméter, ami kánikulában elérheti a napi 26-28 ezer köbmétert – nyilatkozta a minap a Bácsvíz Zrt. vezérigazgatója. (Az engedélyezéshez készült vizsgálati dokumentáció szerint az ipari mértékadó csúcsfogyasztás óránként 2400 köbméter lesz.)

Minden idők egyik legsúlyosabb környezetpusztítása miatt lezárt kutakat nyitnak újra

A bővülő akkumulátorgyár vízigényét valahonnan ki kell elégíteniük. A gödi gyár ipari vízzel való ellátásához felújítják a váci déli vízbázis 40 évvel ezelőtt elszennyezett és lezárt parti szűrési kútjait. A váci Chinoin veszélyes gyógyszergyári hulladékainak égetése miatt „történeti jelentőségű” környezetpusztítás érte a vízbázist, amelynek során 860 ezer köbméter talajvíz szennyeződött el. Az esetet Magyarország egyik legszörnyűbb környezetpusztításaként tartják számon. 

Vác és Sződliget is vesztese lehet a gödi iparosítás gigantomán terveinek | atlatszo.hu

„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.

A kutak újbóli üzembe állításának hírére többen, köztük a sződligeti polgármester is aggodalmát fejezte ki. A vízbázis területének teljes kármentesítéséről eddig egyetlen hatóság sem volt hajlandó tájékoztatást adni. A Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. szerint viszont nincs ok az aggodalomra: „A kutak vízminősége – a nitrogénformákat leszámítva – kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott (201/2001. (X.25.) Korm. rendelet) követelményeket” – olvasható a gödi beruházásról szóló közleményükben.

A kiadott létesítési engedély szerint a kutak vizének vizsgálatát „általános vízminőségi komponensekre” kell elvégezni. Az általunk megkérdezett szakértők szerint viszont

szükséges lenne a vizsgálatokat kiterjeszteni azokra az anyagokra is, amelyek 40 évvel ezelőtt súlyosan elszennyezték a vízbázis területét.

A gödi ipari park napi 24 ezer köbméter ipari vízigényét biztosító kutakhoz új vezetékeket fektetnek le a Váci déli vízmű területén, a sződligeti Duna-parton (fotó: a szerző felvétele)

A vízmű tájékoztatójából az is kiderül, hogy a Samsung által igényelt napi 3 ezer köbméter ivóvízmennyiséget nem ezek a kutak, hanem újonnan létesülő felszíni vízkivételi művek biztosítják majd. A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy a lakossági ivóvízellátás teljesen külön rendszerben, külön csatornákon zajlik; a gödiek ivóvize nem keveredhet az iparterületre szánt vízzel. 

Erdőket és Natura 2000-es területeket is érinteni fognak a szennyvízvezetékek

A csatornarendszer helyszínét többször módosították, mégpedig a szennyvízvezeték nyomvonalának újratervezése miatt. A gödi lakosok egy része, valamint Sződliget és a Vác önkormányzata ugyanis tiltakozott a szennyvíz lakott területeken történő elvezetése ellen. Tuzson Bence országgyűlési képviselő pedig, „meghallva a nép szavát”, a választások előtti kampány idején megígérte, hogy a csatornázás helyszínét módosítják és az el fogja kerülni a Göd Nevelek nevű városrészét. 

A Samsung-gyár ipari- és ivóvízvezetékeinek eredeti és módosított nyomvonala (forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció)

A módosításnak köszönhetően a víz- és szennyvízvezeték – utóbbit az új váci szennyvíztelepig vezetik el – a lakott városrészeket jórészt elkerülve, Göd és Sződliget külterületein fog haladni.  

Emiatt viszont erdőket és Natura 2000-es területeket is bolygatni kell: a távvezeték három erdőrészleten és 1,5 kilométer hosszan természetvédelmi területen halad majd át. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció szerint „külön kiemelendő a Debegió-hegy érintettsége, ahol a nemzeti parki, Natura 2000-es érintettség kiemelt jelentőségű élőhelyet is érint.” A Debegió-hegy tulajdonképpen egy homokdűne, ahol sokféle értékes növény- és állatfaj él. Köztük a legértékesebb a homoki kikerics (Colchicum arenarium); ennek a fokozottan védett növénynek 437 példányát a csatornázás miatt áttelepítik. 

A távvezetékek Natura 2000-es területen fognak áthaladni, a fokozottan védett homoki kikerics 437 példányát áttelepítik (forrás: Wikipedia)

2,5-szeresére drágult a közműfejlesztés. A Samsung-gyár víziközműveire 2020-ban még 12 milliárd forintot szánt a kormány, az összeget azonban egy év múlva 32 milliárdra emelték. Ám a fokozottan védett növények áttelepítése és a nyomvonal-módosítások miatt vélhetően ez az összeg még növekedni fog. A lakott területeket elkerülő távvezeték ugyanis nemcsak hosszabb lesz az eredetileg tervezettnél, de sok magántulajdonban álló ingatlan megvételét vagy kisajátítását igényli. Amiből Tuzson Bence egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda mindenképpen profitálni fog – a Samsung-beruházáshoz kapcsolódó telek-eladásokat és kisajátításokat ugyanis ők intézik. Az adatigényléseinkre adott válaszok szerint a Biczi és Turi a megyei önkormányzattól eddig kétmillió forintot, a gödi önkormányzattól 78 millió forintot kapott.

Nem jön ki a matek a gödi gyárnál

A gödi Samsung-gyár mellett a dél-koreai SK Innovation komáromi és iváncsai gyára is a Dunából fogja kapni az akkumulátorgyártáshoz szükséges vizet. Néhány hete pedig a „legnagyobb zöldmezős beruházásként” bejelentett debreceni akkumulátorgyár és annak vízigénye került az érdeklődés középpontjába. Debrecenben a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) 7,34 milliárd eurós költségvetésből kíván egy 221 hektáros 100 gigawattóra kapacitású gyárat létesíteni. 

A telex.hu beszámolója szerint Palkovics László a Technológiai és Ipari Minisztérium élére történő kinevezése előtt, a gazdasági bizottság előtti meghallgatásán azt mondta: egy 100 gigawatt kapacitású, akkumulátorgyártásra képes gyárnak az energiaigénye 800 megawatt, emellett óránként 1000 köbméter vízigénye van. „Kérdés, hogyan tudjuk ezeket a szinteket csökkenteni” – tette hozzá a Telex cikke szerint a leendő miniszter. 

A bejelentést követően a debreceni önkormányzat augusztus 18-ai közgyűlésén éles vita bontakozott ki az ipari park és a CATL-gyár vízigényének kielégíthetőségéről, számolt be az eseményről a debreciner.hu. A közgyűlésen Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester az ellenzéki képviselők felszólalásaira úgy reagált: a felszín alatti vizek és a Keleti-főcsatornából származó víz elegendő lesz a lakosság és az ipar számára egyaránt. A polgármester cáfolta azokat a véleményeket is, amelyek szerint valójában nem a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak, hanem az akkumulátorgyárak miatt valósítják meg azt a Civaqua-programot, amelynek révén a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül elhoznák Debrecenbe.

A dehir.hu hírportálnak nyilatkozó Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű vezérigazgatója pedig sietett kijelenteni: „Bőven elegendő Debrecen vízkészlete még akkor is, ha a múlt héten bejelentett kínai akkumulátorgyár vízigénye eléri az óránkénti ezer köbmétert”. 

Ám vagy a Palkovics miniszter „becsülte alá” a legnagyobb kapacitásúnak kikiáltott debreceni gyár vízigényét (100 gigawattórához 1000 köbméter/óra vízigény), vagy a 2400 köbméter/óra vízigényű gödi gigaberuházásnak lesz a korábban becsült 40 gigawattóránál jóval nagyobb a kapacitása.  

Mindenesetre nem érthető, hogy a gödinél kétszer akkora kapacitású debreceni akkumulátorgyárnak miért lenne elég jóval kevesebb víz, mint a gödi üzemnek. De az igazi kérdés inkább az: vajon valóban megéri-e Magyarországnak, hogy a hazai vízkészletet ilyen mértékben rabolják le a távol-keleti multicégek?  

Míg az ipari beruházás új vezetékeket kap, a lakosságnak erre 165 évet „kell várni”

Miközben a gödi akkumulátorgyár óriási vízigényének kielégítése prioritás a magyar kormány számára, idén nyáron több Pest megyei településen is akadozott a lakossági vízellátás; a DMRV emiatt másodfokú vízkorlátozást rendelt el. 

Az aszályon kívül a lakossági vízszolgáltatás problémáihoz természetesen a víziközmű-rendszer siralmas állapota is hozzájárul. Mindezt jól mutatja az a tanulmány, mely a civilek és szakszervezetek által létrehozott Víz Koalíció megbízásából készült. A tanulmány szerint a magyarországi vízvezetékeken az átlagos hibasűrűség a 2020-ban 1,16 db/km volt.

Tehát szitává lyukadt az ivóvízrendszer, 2020-ban minden kilométerre jutott egy csőtörés.

A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett vezetékeken ennél is több, kilométerenként 2,27 meghibásodás – jellemzően csőtörés – fordult elő. A DMRV vezetékeinek cseréjére és felújítására pedig az eddig elvégzett felújítások tempója alapján 165 évre lenne szükség.  

Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná | atlatszo.hu

Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A gödi Samsung-gyár vízellátását biztosító távvezeték csövei a sződligeti Duna-parton (fotó: a szerző felvétele)