Drónfotók: letarolták a fákat a Velencei-tónál épülő kajak-kenu akadémia telkén

A Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A kiszáradófélben lévő tó megmentése szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható. A kormányhivatal szerint a kajakközpontnak nincs jelentős környezeti hatása, a Google Earth archív felvételein azonban látszódik, hogy a területen lévő fákat egy tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták. A parkolók, foci-, és kosárpályák helyén is dőltek a fák. A telken túlzásba estek a beépítéssel, ami a civileket egy wellnessközpontra emlékezteti. Drónfotókat kaptunk a kivitelezés alatt lévő gigantikus projektről – a légifelvételeken egy éktelen tájseb látható. 

Olvasónk szerint a beruházás már az M7-es autópályáról is jól látszódik: hatalmas daruk magasodnak a kiszáradófélben félben tó előterében, aminek a közvélemény szerint vízutánpótlás biztosításra, és nem egy vasbetonból álló sportparadicsomra lenne éppen leginkább szüksége.

Az építkezés egyik legnagyobb pikantériája az ára: a tó megmentése ugyanis szintén 40 milliárd forintból lenne megoldható – vagyis nagyjából pont annyiba, amennyit a beruházásra költenek. A kormány azonban tavaly drágállta a Velencei-tó vízpótlására kidolgozott tervet, így jelenleg nem megoldott a tó feltöltése. Az akadémiára azonban jutott bőven pénz, az építkezés pedig egy Fidesz-közeli üzletember érdekeltségének hoz hasznot.

A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit | atlatszo.hu

A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben.

A komplexumot a közpénzes tenderek egyik gyakori nyertese, a West Hungária Bau Kft. (WHB) építheti, amelynek többségi tulajdonosa Tiborcz István (miniszterelnök veje) volt üzlettársa, Paár Attila. A kivitelezés 2021. novemberében kezdődött, és némi késéssel csak 2024 nyarán készül el (az eredeti tervekben 2023 negyedik negyedév szerepelt) az akadémia.

43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | atlatszo.hu

A West Hungária Bau (WHB) feladata lesz a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia tervezése és kivitelezése a Velencei-tónál. A beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, miközben a víztározókra 10 milliárd forintja sincs a kormánynak.

A kormány 2020 szeptemberében döntött úgy, hogy a Hajógyári-sziget helyett Sukorón valósul meg a sportakadémia. A Magyar Közlönyben megjelent határozat arra hivatkozik, hogy sem Budapest Főváros Önkormányzata, sem Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nem támogatja az Óbudai (Hajógyári)-sziget sport- és szabadidős célú hasznosítását. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint viszont ez csúsztatás, a főváros ugyanis támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá. A gátépítés ugyanis 1000 fa kivágásával járt volna.

Nem verték nagydobra a fakivágást

A pozitív hírek között sok infót nem találni arról, hogy a nemzeti akadémia környezetpusztítással is jár. Az uniós közbeszerzési értesítőben említik meg, hogy „kivágják a megmaradó erdősávokban (telekhatár mentén és partmenti részeken) az elvadult, elhalt növényzetet és sarjakat”. Az önkormányzat honlapján lehet megtalálni a kivitelező cég tájékoztatását, miszerint a „kivitelezés során ugyan gyérítenünk kell a területen található zöldnövényzetet, a tervezett terepszintekhez igazodóan elkerülhetetlen fák kivágása”, de azokat majd pótolják a „minőségi zöldterületfejlesztés” során.

A környezetromboló beruházás megvalósulásához a kormányhivatal is készségesen asszisztált. A Fejér Megyei Kormányhivatal oldalán megtalálható egy határozat, amely szerint még csak környezeti hatástanulmány készítése sem volt szükséges. A zöldhatóságként eljáró kormányhivatal szerint ugyanis a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.

Parkolók, foci- és kosárpályák helyén is dőltek a fák

Nem hazudnak azonban a Google Earth archív felvételei, amelyeken jól látszik, hogy az elmúlt időszakban a területet a a tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták. A Google Earth 2020 augusztusi felvételei szerint még megvoltak fák a telken – a kormány 2020 szeptemberében döntötte el, hogy Sukorón valósul meg a beruházás.

A telek jelenlegi állapotát a korábbi műholdfelvételekkel összevetve beazonosítható, hogy

• a parkoló,
• az uszoda,
• a csónakház hátsó része,
• illetve a kajak akadémia működéséhez „nélkülözhetetlen” labdarúgó-, tenisz-, és kosárpálya helyén voltak fák.

A látványterveken jól látható, hogy mekkora megalomán beruházásba kezdtek a tóparton: jelenleg a kijelölt terület keleti felén zajlik az építkezés. Azon a telken az akadémiai főépületének a szállószárnyai épülnek, amiből kettő akadémiai-, egy pedig vendégszárnyként van feltüntetve. A bejáratként is funkcionáló konferenciaszárny is már kivitelezés alatt áll. Hátravan még a központi szárny, az uszoda, és a tornaterem felépítése. Az épületek és az erdő között részen lesznek a parkolók.

A látványtervek szerint a telek másik fele is teljesen átalakul: ott épül még egy csónakház, ami mellett külső sportpályák épülnek. A vízi sportcentrum jelenleg ott lévő épületeit a későbbiekben elbontják.

Megkerestük a Velencei tó partján aktív Alba Natura Civil Alapítványt, akik elmondták, hogy a Fertő tónál zajló gigaberuházásra emlékezteti őket az akadémia építése, ami szerintük lassan inkább egy wellnessközpont, mint kajakközpont.

A közbeszerzési értesítőben szereplő tervek szerint valóban lesz wellness-részleg is finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel. A szállóépületek közül egy pedig vendégszárnyként működik majd, ahogy fentebb is írtuk.

Egy tollvonással legalizálták a túlépítést

A telket mondhatni „erővel építették be”: a kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A korábbi szabályozások ugyanis nem tették volna lehetővé a tóparti telek ilyen mértékű túlzsúfolását. Mivel kiemelt beruházásról van szó, a kormány rendeletben állapíthatta meg a helyre a sajátos településrendezési szabályokat.

„A tervezett tevékenység a településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban az összhang megteremtésén dolgozunk” – idézik a sukorói jegyző álláspontját a kormányhivatal határozatában.

Az önkormányzat korábbi szabályozási terve szerint a területen a megengedett legnagyobb beépíthetőség mindössze 5 százalék, a megengedett legnagyobb építménymagasság pedig 4,5 méter volt. A módosítás során

a megengedett legnagyobb beépíthetőség nyolcszorosára, 40 százalékra ugrott, a megengedett legnagyobb építménymagasság pedig három és félszeresére, 16 méterre nőtt.

A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30 százalék. A maradék százalékokba például a burkolatok számítanak, ugyanis azok nem építményként értendők.

A beépítési paramétereket tartalmazó dokumentum szerint a két telekre (019/16 és 019/17) a következő beépítettséggel számolnak. Az érintett telkek területe 100 ezer négyzetméter, a beépített terület 20 ezer négyzetméter (21 százalék), a zöldfelület közel 43 ezer négyzetméter (43 százalék). A főépület 9 méter, a hajótároló közel 6 méter magas lesz.

A HVG tavaly ősszel számolt be arról a rendeletről, ami szerint még így is szűknek bizonyult a rendelkezésre álló hely: az OTÉK-ban előírt számú autóbusz- és személyautó-parkolóhelynek elég a 30%-át megépíteni.

Nem tudják, hány fát vágtak ki

Szerettük volna megtudni legalább a nagyságrendjét a fakivágásoknak, de azt semelyik érintett nem árulta el, cserébe kafkai szituációkba csöppentünk. A kormányhivatalt telefonon kerestük, miután hosszú ideig nem válaszoltak a levelünkre. Többszöri átkapcsolgatás után az egyik munkatársuk megígérte, hogy elküldik az előzetes hatástanulmányt, és azt is megtudtuk, hogy mivel nem védett területen történt a fakivágás, így nem ők adtak ki engedélyt, és nem is tudják, hogy hány fát vágtak ki.

A telefonos ígérgetés után az előzetes hatástanulmányt sosem küldték el.

Kerestük Sukoró polgármesterét, a fideszes Mészárosné Hegyi Gyöngyi Évát is, mivel a fejlesztés jelentős része Sukoró területén valósult meg. A levelünkre hosszú időn keresztül nem kaptunk választ tőle sem, ezért őt is felhívtuk telefonon. A titkárságot értük el: az önkormányzat munkatársa félretette a telefont, odasétált Mészárosnéhez, majd némi egyeztetés után visszatért a kagylóhoz, és közölte velünk, hogy „a polgármesterasszony nem kíván nyilatkozni, ugyanis nem az önkormányzat beruházása”.

A sportakadémia szintén nem válaszolt az e-mailünkre, de telefonon sikerült őket elérni. Közölték, hogy ők a sporttal foglalkoznak, így miért is tudnák, hogy hány fát vágtak ki, azt egyébként is nehéz is lenne megmondani. Majd közölték, hogy a beruházás jogilag az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a BMSK alá tartozik, ezért továbbították nekik a levelünket, és amint választ kaptak rá, küldik. Talán nem nehéz kitalálni, hogy ez a válasz sosem érkezett meg hozzánk.

Az épület megváltoztatja a tó látványát

Az előzetes vizsgálatot senki sem volt hajlandó elküldeni, csak a kormányhivatal fent említett határozatából lehet részleteket megismerni belőle. A beruházási területet délről a Velencei-tó határolja, ami ex lege védett szikes tó, nyugatról pedig az országos ökológia hálózat magterülete. Az érintett terület része a tájképvédelmi terület övezetének.

A dokumentáció szerint a fákban védett madárfajok költése valószínűsíthető, az épületek és burkolt felületek területén a jelenlegi élőhelyek megszűnnek. Az építkezés tájképvédelmi szempontból némiképp aggályos, ugyanis a komplexum a Velencei-tó felől látható lesz, de mivel a partszakaszon marad beépítetlen terület, ami ezt kompenzálja, a negatív tájképi hatást elviselhetőnek ítélik meg.

Jelentősen megnövekszik a terület vízigénye, ugyanis fel kell tölteni a főépületben és a hajótárolóban lévő medencéket, továbbá locsolóvízre is szükség van. Aggodalomra semmi ok, az akadémia víz-utánpótlását is megoldják: új, nagyobb átmérőjű vízvezetéket építenek ki. A dokumentumban azt írják, hogy erdő (30/B jelű) igénybevételére is sor kerül, pedig erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.

Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember | atlatszo.hu

Augusztus közepén a Velencei-tó kormánybiztosa még arról beszélt, hogy a tó alacsony vízszintje ellenére a víz minősége kiváló és fürdésre tökéletesen alkalmas. Ezt követően azonban újabb halpusztulásról, majd tömeges madárelhullásról jelentek meg sokkoló hírek. A vízminőségről egyetlen hivatalos szerv sem tett közzé mérési adatokat, egy általunk megkeresett szakember szerint viszont már július óta inkább pocsolya, mint élővíz a tó.

Kovács Katalin férje az Orbán-kormány sportállamtitkára

2020-ban a Magyar Közlönyben azt írták, a beruházás során létrejövő vagyon kezelője a Nemzeti Sportközpontok, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát egy erre a célra létrehozásra kerülő alapítvány üzemelteti.

Az éves beszámoló szerint a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítványt 2020 végén jegyezték be. A háromszoros olimpiai és harmincegyszeres világbajnok kajakozó Kovács Katalin az alapítvány névadó alapítója. Az alapítvány a magyar kajak-kenu utánpótlás nevelést támogatja.

Kovács Katalin a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, azért Sukoróra esett a választás, mert ott található az az evezős- és kajak-kenu pálya, amely évek óta központi helyszíne az utánpótlás-versenyeknek. Másrészt ez volt az otthona a Velencei-tavi Vízi Sportiskolának, amely az elmúlt időszakban ellehetetlenült, nem volt biztosítva a forrása, így átvették a klubban sportoló százharminc gyereket és négy edzőt, velük kezdték el első körben a működésüket.

Az akadémiát közvetve az állam üzemelteti: a beszámolóban megtalálható, hogy az alapítvány 332 millió forint közpénzt kapott az Emberi Források Minisztériumától a 2021-es működésre. Kaptak még 24 millió forintot, amiből két elektromos kishajót vettek.

A nemrég nyilvánosságra hozott, 2021-es beszámoló szerint tavaly az alapítványnak két képviselője volt: az egyik Schmidt-Kovács Katalin Emese, a másik Schmidt Gábor, aki egyben kuratóriumi tag is volt. Schmidt Gábor a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke.

Kovács Katalin férje Schmidt Ádám, aki tavaly óta a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén. 2022-ben az ötödik Orbán-kormányban Schmidt Ádám sportállamtitkár lett,  Schmidt Gábor pedig helyettes államtitkár. A két Schmidt nem rokona egymásnak.

Zsilák Szilvia

Helyreigazítás 2022.08.12.: Jelen írásunk korábbi verziójában valótlanságot állítottunk, amikor arról írtunk, hogy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítványának két képviselője Schmidt-Kovács Katalin Emese és Schmidt Gábor, aki egyben kuratóriumi tag is. A valóság ezzel szemben az, hogy Schmidt Gábor a sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkári kinevezésével egy időben lemondott kuratóriumi tagságáról és ezzel a képviselősége is megszűnt az alapítványban.

A változásról úgy értesültünk, hogy cikkünk megjelenése után helyreigazítási kérelmet kaptunk a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságától a Schmidt Gábor lemondásáról szóló információval. Nyilvános adat ugyanis nincs erről, csak az alapítvány tavalyi beszámolója érhető el, amiben Schmidt még kuratóriumi tagként szerepel – ahogy a bírósági nyilvántartásban is.

Címlapkép: A kivitelezés alatt álló Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia 2022 nyarán (fotó: Olvasónk)