2023. január 24-én 3 év után újból állított a Bulletin of the Atomic Scientists a Végítélet Óráján – már csak 90 másodpercre vagyunk éjféltől, a világvégét szimbolizáló időponttól. Az újbóli módosítás oka részben a tavaly februárban kirobbant orosz-ukrán háború volt.
Számos elméletet és szcenáriót alkottak már arra, hogy miként fog a világ véget érni. Az elmúlt években több fikciós elképzelés is gyökeret eresztett a valóság talaján: a koronavírus-járvány egy, az egész világot érintő vírusvilágvége forgatókönyvét hozta be a mindennapokba; a klímaváltozás miatt kialakuló, visszafordíthatatlan globális folyamatok és felmelegedés még tágabbra nyithatja a kaput egy klímakatasztrófa előtt; a jelenleg gyermekcipőben járó mesterséges intelligencia esetleges öntudatra ébredéséből fakadó szingularitás gyökeresen változtathatja meg az emberiség jövőjét; a realitás talaján szilárdabban álló atomkatasztrófa elmélete pedig nukleáris telet hozhat, ami egy atomerőművet érintő balesetből vagy az atomhatalmak között elkezdődő háború nukleáris szintre való eszkalálódásából is kialakulhat.
A legutóbbi, az atomkatasztrófa bekövetkeztének esélye az első atombomba létrehozása óta foglalkoztatja a hétköznapi embereket és tudósokat egyaránt, és ez a veszély a hidegháború elején kezdődött fegyverkezési verseny óta stabilan fennáll. Ugyan a világon lévő bevethető atomtöltetek száma már csak töredéke a fegyverkezési verseny csúcsán, 1986-ban lévő töltetek számának, jelenleg is az emberiség életének gyökeres megváltoztatására alkalmas arzenál áll rendelkezésére 9 országnak, legnagyobb számban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak.
A Bulletin of the Atomic Scientists 1947 óta különböző időközönként (az elmúlt évtizedben szinte évente) elbírálja, hogy mekkora veszélyt jelentenek a világra a rendelkezésre álló atomfegyverek, vagy azok az országok, akik ilyen fegyverek birtokában állnak. A Bulletin az esetlegesen bekövetkező világvégét az általuk kitalált (és azóta kultikussá vált) Világvége Óráján mutatja be, ami szimbolikusan ábrázolja, hogy mennyi időnk van hátra a biztos pusztulásig. 1947-ben, a hidegháború és a fegyverkezési verseny kezdetekor 7 percre volt az óra éjféltől. A hidegháború vége után, 1991-ben volt a legtöbb időnk, 17 percünk, de azóta a stagnáló atomhelyzet miatt (vagy egyes országokban, mint Irán vagy Észak-Korea, a fellendülő atompolitika miatt), és a klímaváltozás okozta problémák miatt fokozatosan közelebb araszolt a percmutató éjfélhez. 2020 óta ( amikor 100 másodpercünk volt hátra) idén január 24-én állítottak újból az órán. A 25. óraátállítással
90 másodpercre kerültünk a feltételezett pusztulástól, ami az eddigi legkevesebb idő, amit a Bulletin az elmúlt 75 évben kalkulált.
Az Albert Einstein és a Chicago-i Egyetem tudósai által 1945-ben alapított Bulletin of the Atomic Scientist 1947-ben hozta létre a Világvége Óráját, ami az apokalipszis hasonlatát (éjfél) ötvözte a nukleáris detonáció (visszaszámlálás) képével, ezzel ábrázolva az emberiséget és a világot fenyegető veszélyek súlyosságát. A Bulletin Tanácsa minden évben felülvizsgálja és módosítja az Órát, a 10 Nobel-díjas tagot tartalmazó Testület közreműködésével. Az Óra mára univerzálisan elfogadott mutatója lett a világ kiszolgáltatottságának az ember alkotta technológiák okozta katasztrófákkal szemben.
A további romlás egyik központi okának a 2022 elején kirobbant orosz-ukrán háborút nevezték meg. A háború során többször is veszélybe került Európa legnagyobb erőműve, a zaporizzsjai atomerőmű, és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin és szövetségesei is több alkalommal atomfegyver bevetésével fenyegettek retorikájukban.
Az idei közleményben kiemelték, hogy az orosz-ukrán háború mellett komoly problémát jelenthet az Oroszország és Egyesült Államok közötti atomegyezség, a New START közelgő lejárata is. „Ha a két fél nem folytatja mihamarabb a tárgyalásokat és nem jut közös nevezőre, az egyezség 2026 februárjában lejár. Ezzel megszűnne a másik felügyelete, elmélyülhet a bizalmatlanság, újabb fegyverkezési verseny kezdődhet, ami tovább növelné a nukleáris fegyverek bevetésének esélyét.”
Ha például egy olyan napon következne be katasztrófa a Zaporizzsjai Atomerőműben, mint amilyen 1995. március 7-e vagy március 11-e volt, akkor a baleset utáni két hétben egész Európában szétterülne a radioaktív szennyeződés. 1995. március 16-ai vagy 20-ai időjárási viszonyok esetén viszont a baleset során kiszabaduló radioaktív szennyeződés elkerülné Európát.
Az atomfenyegetés mellett idén is kiemelték a klímaváltozás problémakörét is. A háború miatt a korábbi klímacélok elérése helyett az orosz energiától való elszakadás került előtérbe. „Az orosz olajtól és gáztól jelentősen függő országok alternatív források kialakítására törekedtek, ami a fosszilis energiákra irányuló befektetések jelentős számú növekedését eredményezte a szükséges csökkenés helyett.” A háború hatására, írják, a számos nemzetközi erőfeszítés megakadt, ami a klímaváltozás megoldásával foglalkozott volna.
A közleményben a biológiai fegyverek, a dezinformáció és a technológiai hadviselés veszélyeire is felhívják a figyelmet.
A háború kirobbanása után az atomtesztek történetét és az atomkatasztrófa esélyét az alábbi cikkünkben mutattuk be:
A másik atomfélelem az atomreaktorok elfoglalásának tényéből fakadt. Már a háború első napján, február 24-én sikeresen elfoglalták a Csernobili Atomerőművet az orosz csapatok, amely akció során a felkavart radioaktív por miatt megnőtt a környéken mért gammasugárzás. A március 6-ára elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműnél pedig tűzeset is volt, aminek helyét a kezdeti információk nem közölték, így akár az is feltételezhető volt, hogy az atomreaktorok kerültek veszélybe.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az orosz katonák a ma már nem üzemelő csernobili, és az Ukrajnában legtöbb elektromosságot szolgáltató zaporizzsjai atomerőműveket is elfoglalták, utóbbi az orosz katonai hadműveletek közben meg is sérült. Vlagyimir Putyin a háború harmadnapján "különleges harckészültségbe" állította az orosz nukleáris erőket, ami az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzésként értékelhető. Diagramok az atomenergia közel nyolcvan évéről.
A pénteken orosz katonai hadműveletekben megsérült ukrán Zaporizzsjai Atomerőmű Magyarország határától nagyjából 1000 kilométerre fekszik. Ez soknak tűnik, de tényleg sok-e, ha ne adj isten súlyosabb baleset történik az atomerőműben? Érinthet-e minket a radioaktív sugárzás megemelkedett szintje?
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!