A regisztrált koronavírus fertőzöttek több mint 70 százaléka oltatlan volt 2021-ben

Újabb adatokhoz jutottunk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus fertőzöttek oltási kórtörténetére vonatkozó adatokat, azaz, hogy a fertőzöttek kaptak-e oltást, mikor, mennyit, és milyen oltóanyagot. Az oltóanyag típusát és az oltás időpontját az NNK nem adta ki, azonban a most megkapott adatbázisból minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a tavalyi évben hányan betegedtek meg egy adott településen, és közülük hányan voltak beoltva egy, kettő, vagy akár három dózissal. Az adatokból az látszik, hogy a fertőzöttek 71 százaléka oltatlan volt.

„Semmilyen védelmi intézkedés nem óv meg a fertőzéstől, csak az oltás” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió tavaly november 5-i műsorában. Hozzátette azt is, hogy a beoltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, az oltatlanok kockázata tízszer nagyobb. „Az oltottak nincsenek veszélyben, az oltatlanok életveszélyben vannak.”

Június 30-án közérdekű adatigénylésben kértük a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a regisztrált koronavírus fertőzöttek oltási kórtörténetét 2021. januártól. Adatigénylésünkben azt is kértük, hogy a kért adatokat településenként, az elérhető legkisebb (napi, heti, havi, vagy éves) bontásban adják meg. Rákérdeztünk a kapott oltóanyag számára, típusára, és az oltás időpontjára is.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Választ végül 30 nappal később, egy határidő hosszabbítást követően kaptunk: az NNK a 2021-es évre vonatkozóan elküldte, hogy az egyes településeken regisztrált koronavírus fertőzöttek közül hányan voltak oltatlanok, és az oltottak pontosan hány adag vakcinát kaptak. Az oltás típusát, és az időpontját ugyanakkor nem adták meg. Mindezt azzal indokolták, hogy „az egyes érintett beazonosítható személyek megbetegedésével kapcsolatos adatok, valamint a hozzárendelt oltottsági adatok egészségügyi, vagyis különleges személyes adatnak minősülnek”, ezért nem hozhatók nyilvánosságra.

A táblázat ugyanakkor néhány helyen hiányos: „Tekintettel arra, hogy a koronavírus fertőzöttkent nyilvántartott személyek száma napi, heti, de meg havi szinten is a települések egy részében legfeljebb 1-2 fő, az azonosítási, felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat településenként, a teljes 2021-es évre adom meg, hozzárendelve az illetők oltottsági státuszára vonatkozó adatokat, s a meg ezt követően is fennmaradó 3 vagy az alatti esetszám eseten a számokat kipontozva.”

A betegek többsége nem kapott oltást

A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu adatai alapján 2021. január 1 és december 31 között összesen 931 901 regisztrált koronavírus fertőzött volt. A most kapott adatsor 934 ezer fertőzöttről számol be, vagyis több, mint háromezer a különbség, ennyivel több fertőzött szerepel a mostani adatbázisban. Ennek oka valószínűleg az utólagos korrigálás lehet, vagyis hogy visszamenőlegesen módosították a fertőzések számát – erre ugyanis már több alkalommal hivatkozott a Müller Cecília vezette NNK, mikor arról érdeklődtünk, miért van eltérés a két adatsor ( az NNK számai, és a koronavirus.gov.hu rendszeres adatközlése között).

„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu

A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.

Akadtak olyan települések, ahol három alatti volt a fertőzöttek száma, így az NNK által küldött táblázat az összes sort kipontozta. Összesen közel 90 ilyet találtunk, vagyis a több mint 3100 magyar település közül ennyi helyről nincs pontos információnk a fertőzöttek pontos számáról, illetve azt sem tudjuk, hogy hány oltást kaptak, ha kaptak.*

Az azonban világosan látszik az adatokból, hogy 2021-ben a fertőzöttek túlnyomó többsége, egészen pontosan több mint 71%-a oltatlan volt.

Ez a 934 508 fertőzöttből 663 ezret jelent.

Az oltott fertőzöttek közül a legtöbb (nagyjából 190 ezer fő, 20,39%)  két oltást kapott, ezt követték azok, akik csak egy dózist adattak be maguknak ( 55 ezer fő, 5,92%) valamikor a fertőzést megelőzően. A háromszor oltottak száma volt a legalacsonyabb, 2,6 százalék körül mozgott, és mindössze 24 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába. Azt azonban érdemes ehhez hozzátenni, hogy a harmadik, megerősítő oltást csak a tavalyi év második felétől, 2021 nyarától lehetett kérni (a legtöbben nyugati vakcinát választottak). Év végéig összesen 3,18 millió fő élt az emlékeztető oltás lehetőségével.

Ezek az adatok csak iránymutató jellegűek, pontos következtéseket nem tudunk levonni belőlük, már csak azért sem, mert nem tudjuk, a koronavírus fertőzöttek mikor kapták el pontosan a vírust, és ahhoz képest mikor lettek beoltva. Emellett az sem mindegy, hogy milyen vakcinát kaptak az oltottak. A konkrét dátumok ismerete nélkül csak annyit jelenthetünk ki, hogy a 2021-es évben regisztrált fertőzöttek közel 30 százaléka valamikor kapott védőoltást is, 70 százalékuk pedig nem oltatta be magát.

Szintén korlátokat jelent, hogy nem tudjuk, a többször megfertőződöttek hogyan szerepelnek az adatok között. Az NNK válaszleveléből, valamint a kapott táblázatból valószínűsíthető, hogy a fertőzöttek számát főre értik, nem a megfertőzésekre, tehát ilyen módon kiszűrik az újrafertőződéseket. Ez úgy történhet meg, ha például megnézik az év során hány fertőzés volt egy adott településen, és abból mennyi az újrafertőzés – tehát kiszűrik, hogy hány konkrét fertőzés volt, miután beazonosították ezeket az embereket. További kérdés az újrafertőzések esetén, hogy az oltási státusz mire vonatkozik – a legutolsó fertőzés pillanatára, vagy esetleg az év végi állapotra.

A megyeszékhelyek közül Szolnokon volt a legtöbb oltott fertőzött

Ha településenként vizsgáljuk a számokat, akkor nagyon hasonló arányokat látunk, mint országos viszonylatban. A megyeszékhelyek közül például a tavalyi koronavírus fertőzöttek közül a legnagyobb arányban Kaposváron voltak oltatlanok, 7801 fertőzöttből  6124 nem kapott oltást. Ez közel 78 százalékos arány. Az egyszer oltott fertőzöttek aránya is ugyanebben a városban a legmagasabb. A kétszer oltott fertőzöttek aránya Szolnokon, Zalaegerszegen és Miskolcon volt a legmagasabb, mindhárom településen 25 százalék feletti. A harmadik oltást megkapók legnagyobb arányban a fővárosban, illetve Pécsen betegedtek meg, az összes fertőzött 4 százalékát tették ki az emlékeztető adaggal beoltottak.

A legalább egy oltással rendelkező koronavírus fertőzöttek aránya Szolnokon, Zalaegerszegen, Miskolcon és Pécsen volt a legmagasabb, vagyis itt fertőződtek meg legtöbben az oltottak közül.

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy az oltottak aránya még így is csak 35 százalék körül volt ezekben a városokban. Ugyanez a szám a legalacsonyabb Kaposváron és Tatabányán volt, itt a tavalyi betegek 21-22 százalék volt oltott.

A kapott adatokat kereshető formában térképre is tettük, így egy adott település számai is jobban láthatóak. Összesen 15 olyan települést találtunk, ami nem szerepel az NNK adatbázisában, vagyis ennyi helyen egyáltalán nem volt fertőzött a tavalyi év során. Ezek ugyanakkor jellemzően apró, vagy törpefalvak, ahol kevesebb, mint 500-an élnek, összlakosságuk pedig alig több, mint 1200 fő.

Az adatokat táblázatos formában is lehet böngészni:

Egyre többet tudunk a járvány terjedéséről

A koronavírus járvány kezdete óta számos cikkben írtunk már arról, hogy a hivatalos szervek, mint például a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)  és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) féltve őrzik a járványadatokat.

A koronavírus fertőzöttekre vonatkozó településszintű adatokat először a járvány megjelenése után egy évvel sikerült megszereznie a K-Monitornak, amiről tavaly februárban mi is beszámoltunk. A halálozásokról szintén a K-Monitor adatigénylését követően lehetett többet megtudni: adatigénylésük nyomán kiderült, hogy a járvány első egy évében hányan hunytak el koronavírusban az egyes településeken.

Az oltással is hasonló volt a helyzet: amikor több sikertelen adatigénylést követően világossá vált, hogy településszintű nyilvántartás nem létezik a beadott oltásokról, közel fél évvel az első ilyen témájú adatigénylésünk után kaptuk meg a kiszállítás helye szerinti oltóanyagok listáját, vakcinatípusok szerinti bontásban. Legutóbb májusban írtunk a friss számokról. Tavaly novemberben jutottunk hozzá ahhoz a táblázathoz is, ami a napi regisztrált koronavírus fertőzöttek, valamint közülük a legalább egy vakcinával rendelkezők számát tartalmazza. Ezeket a számokat június végén hosszú levezelést követően újra megkaptuk:

A negyedik hullámban minden második fertőzött kapott korábban oltást, de azt továbbra sem árulták el mennyit | atlatszo.hu

Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva. Egyelőre még várjuk a választ – a korábbi tapasztalataink alapján minimum 90 napos várakozási időre kell számítanunk, már ha egyáltalán megkapjuk a kért adatokat.

Bár a járvány még közel sem csengett le, sőt, mostanában újra emelkednek a számok, az NNK valamiért mégis jóval több adatigénylésünkre válaszol mostanában (ráadásul a korábban megszokott 45+45 nap helyett csak 15, vagy 30 nap alatt).

Május végén például eddig nem látott részletességű adatot kaptunk arról, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket a vírusban egy adott településen egy-egy napon. Július eleji cikkünkből pedig az elhunytak oltási kórtörténetéről tudhatunk meg többet. A kapott adatokból kiderült, hogy 2021-ben az elhunytak háromnegyede oltatlan volt. A napokban pedig azt is kiderítettük, hogy az elhunytak pontosan milyen oltásokat kaptak. 

A Sinopharmmal oltottak közül hunytak el tavaly a legtöbben a beadott oltások arányában | atlatszo.hu

Emellé viszont érdemes az egyes dózisokként beadott oltóanyagok arányában is megvizsgálni az oltott elhunytak arányát: Mivel Sinopharmból a három dózisból összesen 2,2 milliót adtak be 2021-ben és Pfizerből 7,7 milliót, így az oltottakon belüli megoszlásban aránytalanul magasabb a Sinopharmmal oltottak aránya, az oltáshoz mért arány terén pedig minhárom dózisnál a Sinopharm a legmagasabb.

Mindezek ellenére továbbra is problémát jelent, hogy a kórházakban uralkodó állapotokról még mindig nem lehet túl sokat tudni, különösen arról, hogy milyen az oltottak-oltatlanok aránya a kórházban ápolt fertőzöttek között. Az Átlátszó többször próbált már adatot szerezni az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, később pedig az NNK-tól. Érdemi választ ugyanakkor nem kaptunk annak ellenére, hogy kormányközeli politikusok, illetve egészségügyi szakemberek rendre közöltek már hasonló adatokat.

Az állam hivatalosan mit sem tud arról, hogy hány oltottat ápolnak kórházban, de az illetékesek bőszen nyilatkoznak róla | atlatszo.hu

Ameddig várakozunk, érdemes felidézni azt a látszólagos ellentmondást is, hogy amennyiben tényleg nem létezik nyilvántartás arról, hogy a kórházban lévő fertőzöttek közül hányan kapták meg az oltást, és hányan nem, hogy lehetséges, hogy több alkalommal olyan nyilatkozatokat tettek kormányközeli politikusok, illetve egészségügyi szakemberek, amely azt sugallja, hogy birtokukban vannak az adatok.

2021 november végén azonban fontos mérföldkőről számolt be a 444.hu: a Fővárosi Törvényszék ugyanis kimondta, hogy alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban, ezért nyilvánosságra kell hoznia azokat. Áprilisban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is hasonlóan döntött. A 444 júliusi cikksorozata a kiperelt adatok alapján a kórházban, intenzíven, illetve lélegeztetőgépen ápolt betegek számának alakulásával foglalkozott, napi bontásban, kórházanként. Azt is bemutatták, hogy 2020-ban és 2021-ben összesen hét olyan kórház volt, ahol 50 százaléknál nagyobb volt az intenzív osztályos halálozás.

Szopkó Zita – Szabó Krisztián

*Módszertan: A kapott táblázatban azoknál a településeknél, ahol háromnál kevesebb fertőzött volt (és emiatt kipontozott volt a cella), a túlbecslés elkerülése végett csak egy főt írtunk be. Az oltatlan fertőzöttek oszlopban a hiányzó értékeknél oda, ahol a fertőzöttek száma is ki volt pontozva, csak egy főt írtunk. amelyik településnél a fertőzöttek számánál volt érték, de az oltási cellákban nem volt érték, ott az oltatlan cellát három fővel pótoltuk, a különbözetet pedig az oltási cellákban osztottuk el. Ahol az oltási cellák közül legalább egyben volt érték, az oltott fertőzöttek számát kivontuk az összes fertőzött számából, és a fennmaradó értéket (maximum három főig) az oltatlan fertőzöttek rubrikába írtuk. Az egyszer, kétszer és háromszor oltott fertőzöttek számánál a hiányzó cellákat az első oltottak számát prioritizálva töltöttük ki. Az 1-3 fertőzöttet regisztráló településeknél az NNK által validált számok többé-kevésbé eltérhetnek az általunk kibővített adatbázistól.