Köddé váltak Szabolcs ukrajnai fantomszavazói – a háború miatt elmaradt a tömeges buszoztatás a határon

Bottal üthettük a nyomát az elmúlt évek egyik legbizarrabb választási misztikumának, vagyis azoknak a „fantomszavazóknak”, akiknek az ukrán határ menti magyar települések csodálatos, ámde fiktív népszaporulata köszönhető. A választás napján a helyszínen hiába kerestünk Ukrajnából csoportosan buszoztatott voksturistákra utaló jeleket, ezért a statisztikákhoz fordultunk, hogy megtudjuk: tényleg köddé váltak-e Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fiktív lakói. Az adatok segítségével meglepő válaszokra leltünk.

Menjünk a határ irányába, Beregsurány felé! — javasoltam a sofőrködő kollégának. Április 3-a volt, éppen Magyarország legkeletibb és legszegényebb választókerületéből tudósítottunk a választás napjáról. Az egyik olyan dolog, amire különösen figyelni akartunk, az ukrán határon keresztül szervezetten utaztatott választók jelensége volt. Az elmúlt években nagy számban tűntek fel a környékbeli falvakban az úgynevezett fantomszavazók. Egy, a fideszes jelölt kampánycsapatával kapcsolatban álló személy 2018-ban le is bukott azzal, hogy Ukrajnából több fordulóval szavazócsoportokat szállított.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ellenzéki jelölt által lefotózott kisbusz és csoportosulás Vásárosnaményben (forrás: Sápi Mónika)

Idén viszont a szatmári és beregi falvakat járva nem tapasztaltunk hasonlót. Sőt, beszámolóik szerint a 20k22 kezdeményezés szavazatszámlálói sem láttak ilyet. Az egyetlen ismert buszoztatásos eseményt különös módon személyesen a körzet összellenzéki jelöltje, Sápi Mónika vette észre. Ő egy olyan ukrán rendszámos kisbuszt fotózott le a körzet központjának számító Vásárosnaményban, amelynek az utasai Sápi állítása szerint a képviselő feltűnésekor még nagyban pénzeztek, és a beikszelendő (Sápi elmondása szerint fideszes) jelöltről értekeztek.

Mire kollégámmal a helyszínre, a vásárosnaményi rendőrség melletti utcához értünk, már nem volt ott semmi. A jelölt szerint a buszos csapat az ukrán határ irányába távozott. Ezért javasoltam a kollégának, hogy induljunk el a határátkelő felé — és nézzük meg, hogy mennyi hasonló kisbusszal lehet találkozni a Beregsurány felé vezető úton. Noha az eredmény a magyar demokrácia állapotának tekintetében örvendetesnek is mondható, sztorira hajtó újságíróként inkább lehangolónak éreztem: egy ilyen buszt sem láttunk. Ahogy nem tapasztaltunk csoportos ukrajnai voksturizmusra utaló jelet féltucatnyi körzetbeli település egyikén sem.

A fantomok vajon hogyan teremnek?

Mielőtt rátérnék arra, hogy hova tűntek a fantomszavazók, először vegyük át, hogy mi is ez a jelenség. Az Orbán-kormányok laza honosítási politikájának köszönhetően Kárpátalján is tömegek kaptak a meglévő ukrán mellé számtalan előnnyel (magyar tébé, magyar nyugdíj, EU-s útlevél) kecsegtető magyar állampolgárságot. A rendszer kijátszására csalási hálózatok épültek ki, sokan hamis papírokkal igazoltak magyar felmenőket, majd valós magyartudás nélkül tették le az állampolgári esküt. A különféle hasznok realizálása érdekében ezrek jelentkeztek be fiktív lakóként határmenti magyarországi településekre.

Papíron százan laktak ebben a házban Kisaron, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2018-as választói névjegyzék szerint a négy évvel ezelőtti választások idején (forrás: Becker András/Átlátszó)

A Fidesz azóta számíthat a hálás ukrajnai kettős állampolgárok szavazataira. Aki Ukrajnában él, az levélben szavazhat a pártok országos listájára. De a Magyarországon lakcímmel rendelkezők nemcsak listára, hanem egyéni jelöltre is szavazhatnak. Csak éppen nem Ukrajnából feladott levélben, hanem a magyarországi lakcímüknek megfelelő, itteni választókörökben. Őket — pontosabban közülük azokat, akiknek a magyar címük csak fiktív — szállították át szervezetten a határon 2018-ban.

Ezt a szavazókerületben most már sorozatban a harmadik ciklusban is győztes fideszes Tilki Attila kampánystábjába beépülő, akkoriban éppen nem orbánista Hír TV buktatta le. A Kúria később kimondta: a szervezett utaztatás törvénytelen volt. A jelenség kiterjedtségéről statisztikák segítségével négy éve az Átlátszón is írtunk riportot, azóta lehetett olvasni a fantomszavazókról a Szabad Európán és a G7-en is, a Partizán pedig videót közölt a témáról. 2019-ben az önkormányzati választásokon az RTL Klub vette fel a környékbeli Kispaládon, ahogy a helyiek békétlenkednek a korábban soha nem látott, de voksolni megjelenő fantomszavazók miatt.

Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben | atlatszo.hu

77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.

Beütött a háború

Idén vajon miért nem volt több hasonlóan látványos eset? A fantomszavazók köddé válásának egyik nyilvánvaló oka a háború. Katonakorú kárpátaljai férfiak alapesetben már eleve nem ugorhatnak át a határon egy gyors szavazásra.

A Kárpátaljáról már elmenekült emberek közül a fiktívlakcímesek nem álltak meg azoknál a határmenti romos házaknál, ahol papíron gyakran több tucatnyian is be voltak jelentve, hanem továbbutaztak oda, ahol (Magyarországon, vagy még távolabb) a valóságban munkájuk, rokonaik, ismerőseik vannak. Ezt állítja a Magyar Helsinki Bizottság, és ezt tapasztaltuk kollégámmal a választás napján is.

Az ukrajnai háború menekültjei szállnak fel a Budapestre tartó buszra április 3-án Beregsurányban (forrás: Sarkadi Nagy Márton/Átlátszó)

Amikor a beregsurányi segítségponton jártunk, éppen Budapestre indult egy menekültekkel teli busz. A Máltai Szeretetszolgálat ottani koordinátora kérdésünkre elmondta: a legtöbben a főváros felé, vagy eleve külföldre tartanak.  Szabolcsban nagyon kevés menekültet szállásoltak el, a legtöbbet még a fehérgyarmati sportcsarnokban kialakított ideiglenes menekültellátó központban. Fehérgyarmaton viszont azt tapasztaltuk, hogy alig lézengenek a csarnokban. Információink szerint az április 3-án itt tartózkodó menekültek közül ráadásul senkinek sem volt magyar választójoga.

A fentieken túl még biztonsági szempontok is közrejátszhattak abban, hogy a kormánypárt holdudvarában idén nem erőltették a tömeges, ellenőrizhetetlen határátkeléssel járó voksturizmust.

A fiktív lakók a népességi statisztikát is megdobták

A fantomszavazók eltűnéséről ugyanakkor olyan statisztikák is árulkodnak, amelyeknek semmi köze a háborúhoz. Komolyan megváltoztak ugyanis azok a tendenciák, amelyeket 2018-cal bezárólag ki lehetett olvasni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossági és választói számaiból.

Négy éve még azt írtuk, hogy miközben a keleti végeket köztudottan az országos átlagnál jóval súlyosabban érinti a magyarországi általános népességcsökkenés, ebben a konkrét, vásárosnaményi központú választókerületben a Nemzeti Választási Iroda adatszolgáltatása szerint mégis a 2014-es 73 ezerről 2018-ra 77 ezerre nőtt a regisztrált választópolgárok száma.

Ezt a korábbi trendet azok a statisztikák is alátámasztották, amelyek a teljes lakosságról szóltak. 2010., azaz a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának éve, valamint a 2018-as választási év között ebben a konkrét választókerületben nemhogy csökkent volna, hanem 6426 fővel nőtt a népességszám a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcímnyilvántartásának adatai szerint.

Érdemes észben tartani, hogy noha a jelenség a vásárosnaményi, amúgy a 4-es számot viselő választókerületben volt a leglátványosabb, Szabolcs megye más vidékein is nehezen megmagyarázható népességi felfutást lehetett megfigyelni. Például a XIX. századi, klasszicista kastélyáról nevezetes Szamosangyalos település — amely nem a vásárosnaményi, hanem a csengeri választókerületben fekszik — ebben a nyolc évben a megye harmadik legmagasabb népességszaporulatát produkálta 77 százalékos növekménnyel.

Emiatt az az alig 1 százalékos statisztikai népességcsökkenés, amit 2010–2018 között Szabolcs megye a vásárosnaményi kerületen kívüli összes többi része produkált, feltehetően szebb képet festett a valóságosnál. A vásárosnaményi 4-es számú választókerület 10 százalékos mértékű növekedése pedig egészen biztosan irreális volt. Itt a mesterséges növekmény a többi szabolcsi választókerület számait bázisul véve legalább 7 ezer főt jelentett, söralátét-becsléssel akár a 10 ezer főt is meghaladhatta.

Vagyis a fiktív lakók a százezer fő környéki összlakosságú választókerület népességének akár tíz százalékát is meghaladhatták alig négy évvel ezelőtt. Azt nem tudhatjuk, hogy ebből hányan lehettek választásra jogosultak (a pontos összehasonlítás a 2011-ben átrajzolt választókerületi határok miatt amúgy is nehézkes), és azt sem, hogy a fiktív lakókból milyen arányban lettek fantomszavazók is.

De az még így is biztosan állítható, hogy a 2018-as számok szerint a fantomszavazók még egy kevésbé szoros választási versenyt is képesek lettek volna eldönteni, nyilván a kormánypárti jelölt javára.

A vásárosnaményi választókerület fiktív lakóiból és fantomszavazóiból csak azért nem lett nagyobb botrány négy éve, mert a fideszes Tilki Attila a 2018-as országgyűlési választáson 59,75 százaléknyi szavazatot elérve gyakorlatilag agyonverte jobbikos kihívóját, a 27,29 százalékot szerző Adorján Bélát. Fantomszavazók nélkül szorosabb lehetett volna az eredmény, de a győztes személye így sem lett volna kérdéses.

A 2019-es önkormányzati választásokon viszont már okkal feltételezhető, hogy több település polgármester-választásának eredményét is a fantomszavazók döntötték el.

Új szelek fújnak a Kárpátok alatt

Ha megnézzük a 2018 óta eltelt négy év számait, azokból az derül ki, hogy ezek a korábbi statisztikai tendenciák azóta megfordultak. 2018 és 2022 között a Szabolcs megyei 4-es választókerület lakossága már a statisztika szerint is látványosan csökkent, mintegy 5279 fővel. A megye többi választókerületében pedig négy év alatt 13 157 főnyi, a korábbinál jóval dinamikusabb népességcsökkenést regisztráltak.

Ha az elmúlt 12 év megyei népességváltozásait összesítjük, azt látjuk, hogy még mindig az ukrán határ melletti települések azok, ahol a 2010-es bázishoz képest látványos, csak a fiktív lakókkal magyarázható, csodálatos népszaporulatból még maradt valamennyi. Ám ennek a mértéke csökkenőben van.

A neogótikus stílusban épült református templomára büszke Kispaládon — ahol a helyiek 2019-ben emlékezetesen nézeteltérésbe keveredtek a csoportosan szavazni érkező fiktív lakókkal — 2010-ben alig 579-en laktak. Aztán, legalábbis papíron, arányaiban ez a falu produkálta a megye legnagyobb, varázslatos megsokasodását: a népessége 2018-ra 124 százalékkal, 1296 főre nőtt. Viszont 2018–2022 között már hasonlóan csodás mértékű csökkenés tapasztalható: az ide bejelentett lakók négy év alatt 486-tal lettek kevesebben.

Sorban a második legnagyobb, 100 százalékos lakosságarányos növekedést mutatta be korábban Beregsurány, ahol 2018-ban papíron a nyolc évvel korábbi 591-hez képest már 1184-en laktak. A határátkelő mellett fekvő község polgármesteri hivatalának helyet adó Károlyi-kastélyban és az azt övező, elegáns Bárókertben ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemelteti az ukrajnai háború menekültjeit istápoló segítségpontot, amit már említettünk. Ennek a falunak a népessége 221 fővel csökkent az elmúlt négy évben.

A már említett Szamosangyaloson a 2010–2018 közötti 424 fős növekménynek pontosan a fele, 2012 fő tűnt el a 2018–2022 közötti négy év alatt.

A tendencia egyértelmű: a minden valószínűség szerint fiktív lakóknak köszönhetően korábban kiugró sokasodást mutató települések hivatalos népessége 2018 óta elkezdett visszaigazodni a valóságoshoz.

Azok a települések, amelyek ebben az új időszakban vezetik Szabolcs megye legnagyobb lakosságarányos népességnövekedéseinek listáját, a korábbi, kispaládi vagy beregsurányi sokasodáshoz képest már jelentősen kisebb léptékű szaporodást mutattak.

Általános korrekció

De mi lehet a fantomok eltünedezésének az oka? A fiktív lakók tömeges önkéntes kijelentkezése kizárható: 2018 óta semmi sem változott azokból a hasznossági-kényelmi szempontokból, amelyek korábban az ukrajnai kettős állampolgárok számára a határmenti magyar lakcím létesítését indokolták.

A lakók úgynevezett fiktiválását elméletben kezdeményezhette az adott települések jegyzője. De azt nehéz volna elképzelni, hogy a képviselőtestületeknek alárendelt jegyzők csak úgy, maguktól, tömegesen nekiállnának a lakcímek fiktiválásának, miközben a fantomszavazóknak köszönhetően mandátumot szerzett helyi polgármesterek és képviselők a jelenség fennmaradásában érdekeltek.

A megyeszerte észlelhető korrekcióra ezért nehéz más magyarázatot elképzelni, mint hogy a kormány stikában nekiállt kigyomlálni a szabolcs megyei fantomszavazókat.

Legalább egy szatmári településen, a Kende kúriáról és az azt övező kastélyparkról ismert Cégénydányádon tavaly egyszerre húsz fiktiválási határozatot hoztak. Ez már csak azért is érdekes, mert tavaly novemberben, röviddel a választások előtt a fideszes többségű országgyűlés egy olyan törvénymódosítást fogadott el, ami gyakorlatilag legalizálja a fiktív lakcímeket. A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital akkor arra figyelmeztettek, hogy ez a módosítás szélesre nyitja a kapukat az ukrajnai fantomszavazókhoz hasonló választási voksturizmus előtt.

Elmaradt idén a tömeges fiktív lakcímbejelentés

Ám a vásárosnaményi választókerületben lakó összes, a névjegyzékben szereplő választópolgár száma nemhogy nőtt volna, hanem közel fél százalékkal még csökkent is a törvény január 1-ei hatálybalépése óta. A legnagyobb csökkenést egy olyan szatmári falu, Csaholc esete mutatja, amelyik 2010–2018 közötti népességszaporulatával az előkelő 11. helyet birtokolta az egész megyében. A település korábban azzal szerepelt a hírekben, hogy a legnagyobb kormányzati migránsellenes kampányok közepette újraválasztotta az amúgy fideszes színekben politizáló, jemeni származású és muszlim polgármesterét, az azóta elhunyt Al-Syed Isamot.

Csaholcon február közepén még 461 szavazó élt, ők a választás előtti alig néhány hét alatt 5 százalékkal, azaz 23 fővel lettek kevesebben. A már emlegetett, határmenti Beregsurány ugyanebben az időszakban 15 választót (2,2 százalék) veszített. A Szabolcs megyei 4-es szavazókörben tehát az utolsó hetekben sem jelentettek be tömegesen voksturistákat.

A részvételi adatok arról árulkodnak, hogy — feltehetően a háború miatt — a köddé még nem vált fiktív lakók sem mentek Magyarországra szavazni.

Így például a már többször emlegetett Kispalád a vásárosnaményi kerület legnagyobb választási részvételi zuhanását produkálta. Itt a 2018-as adathoz képest az idei választáson majdnem 30 százalékkal, cirka száz fővel kevesebben voksoltak. Annak ellenére, hogy a faluba vélhetően még mindig több száz fiktív lakó van bejelentve.

A győztes Tilki Attila kampánymolinója a fehérgyarmati Mol-kútnál (forrás: Sarkadi Nagy Márton/Átlátszó)

Az már másik kérdés, hogy a kormánypárt a mostani választások végeredménye tekintetében nem sokat vesztett a fantomszavazók távolmaradásával. A fideszes Tilki Attila idén még a 2018-asnál is nagyobbat nyert a vásárosnaményi választókörzetben. A kormánypárti inkumbens ugyanis 32 ezer szavazatot gyűjtött az összellenzéki jelölt Sápi Mónika szolid 11 ezréhez képest.

szöveg & adat: Sarkadi Nagy Márton; adat & adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Közreműködött: Dankulinec Nikolett. A címlapfotón a beregsurányi kastély körül az ukrajnai háború menekültjeinek részére kialakított segítségpont bejárata látható, készítette: Sarkadi Nagy Márton/Átlátszó. Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.