Bottal üthettük a nyomát az elmúlt évek egyik legbizarrabb választási misztikumának, vagyis azoknak a „fantomszavazóknak”, akiknek az ukrán határ menti magyar települések csodálatos, ámde fiktív népszaporulata köszönhető. A választás napján a helyszínen hiába kerestünk Ukrajnából csoportosan buszoztatott voksturistákra utaló jeleket, ezért a statisztikákhoz fordultunk, hogy megtudjuk: tényleg köddé váltak-e Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fiktív lakói. Az adatok segítségével meglepő válaszokra leltünk.
Menjünk a határ irányába, Beregsurány felé! — javasoltam a sofőrködő kollégának. Április 3-a volt, éppen Magyarország legkeletibb és legszegényebb választókerületéből tudósítottunk a választás napjáról. Az egyik olyan dolog, amire különösen figyelni akartunk, az ukrán határon keresztül szervezetten utaztatott választók jelensége volt. Az elmúlt években nagy számban tűntek fel a környékbeli falvakban az úgynevezett fantomszavazók. Egy, a fideszes jelölt kampánycsapatával kapcsolatban álló személy 2018-ban le is bukott azzal, hogy Ukrajnából több fordulóval szavazócsoportokat szállított.
Az ellenzéki jelölt által lefotózott kisbusz és csoportosulás Vásárosnaményben (forrás: Sápi Mónika)
Idén viszont a szatmári és beregi falvakat járva nem tapasztaltunk hasonlót. Sőt, beszámolóik szerint a 20k22 kezdeményezés szavazatszámlálói sem láttak ilyet. Az egyetlen ismert buszoztatásos eseményt különös módon személyesen a körzet összellenzéki jelöltje, Sápi Mónika vette észre. Ő egy olyan ukrán rendszámos kisbuszt fotózott le a körzet központjának számító Vásárosnaményban, amelynek az utasai Sápi állítása szerint a képviselő feltűnésekor még nagyban pénzeztek, és a beikszelendő (Sápi elmondása szerint fideszes) jelöltről értekeztek.
Mire kollégámmal a helyszínre, a vásárosnaményi rendőrség melletti utcához értünk, már nem volt ott semmi. A jelölt szerint a buszos csapat az ukrán határ irányába távozott. Ezért javasoltam a kollégának, hogy induljunk el a határátkelő felé — és nézzük meg, hogy mennyi hasonló kisbusszal lehet találkozni a Beregsurány felé vezető úton. Noha az eredmény a magyar demokrácia állapotának tekintetében örvendetesnek is mondható, sztorira hajtó újságíróként inkább lehangolónak éreztem: egy ilyen buszt sem láttunk. Ahogy nem tapasztaltunk csoportos ukrajnai voksturizmusra utaló jelet féltucatnyi körzetbeli település egyikén sem.
Mielőtt rátérnék arra, hogy hova tűntek a fantomszavazók, először vegyük át, hogy mi is ez a jelenség. Az Orbán-kormányok laza honosítási politikájának köszönhetően Kárpátalján is tömegek kaptak a meglévő ukrán mellé számtalan előnnyel (magyar tébé, magyar nyugdíj, EU-s útlevél) kecsegtető magyar állampolgárságot. A rendszer kijátszására csalási hálózatok épültek ki, sokan hamis papírokkal igazoltak magyar felmenőket, majd valós magyartudás nélkül tették le az állampolgári esküt. A különféle hasznok realizálása érdekében ezrek jelentkeztek be fiktív lakóként határmenti magyarországi településekre.
Papíron százan laktak ebben a házban Kisaron, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2018-as választói névjegyzék szerint a négy évvel ezelőtti választások idején (forrás: Becker András/Átlátszó)
A Fidesz azóta számíthat a hálás ukrajnai kettős állampolgárok szavazataira. Aki Ukrajnában él, az levélben szavazhat a pártok országos listájára. De a Magyarországon lakcímmel rendelkezők nemcsak listára, hanem egyéni jelöltre is szavazhatnak. Csak éppen nem Ukrajnából feladott levélben, hanem a magyarországi lakcímüknek megfelelő, itteni választókörökben. Őket — pontosabban közülük azokat, akiknek a magyar címük csak fiktív — szállították át szervezetten a határon 2018-ban.
Ezt a szavazókerületben most már sorozatban a harmadik ciklusban is győztes fideszes Tilki Attila kampánystábjába beépülő, akkoriban éppen nem orbánista Hír TV buktatta le. A Kúria később kimondta: a szervezett utaztatás törvénytelen volt. A jelenség kiterjedtségéről statisztikák segítségével négy éve az Átlátszón is írtunk riportot, azóta lehetett olvasni a fantomszavazókról a Szabad Európán és a G7-en is, a Partizán pedig videót közölt a témáról. 2019-ben az önkormányzati választásokon az RTL Klub vette fel a környékbeli Kispaládon, ahogy a helyiek békétlenkednek a korábban soha nem látott, de voksolni megjelenő fantomszavazók miatt.
Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben | atlatszo.hu
77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.
Idén vajon miért nem volt több hasonlóan látványos eset? A fantomszavazók köddé válásának egyik nyilvánvaló oka a háború. Katonakorú kárpátaljai férfiak alapesetben már eleve nem ugorhatnak át a határon egy gyors szavazásra.
A Kárpátaljáról már elmenekült emberek közül a fiktívlakcímesek nem álltak meg azoknál a határmenti romos házaknál, ahol papíron gyakran több tucatnyian is be voltak jelentve, hanem továbbutaztak oda, ahol (Magyarországon, vagy még távolabb) a valóságban munkájuk, rokonaik, ismerőseik vannak. Ezt állítja a Magyar Helsinki Bizottság, és ezt tapasztaltuk kollégámmal a választás napján is.
Az ukrajnai háború menekültjei szállnak fel a Budapestre tartó buszra április 3-án Beregsurányban (forrás: Sarkadi Nagy Márton/Átlátszó)
Amikor a beregsurányi segítségponton jártunk, éppen Budapestre indult egy menekültekkel teli busz. A Máltai Szeretetszolgálat ottani koordinátora kérdésünkre elmondta: a legtöbben a főváros felé, vagy eleve külföldre tartanak. Szabolcsban nagyon kevés menekültet szállásoltak el, a legtöbbet még a fehérgyarmati sportcsarnokban kialakított ideiglenes menekültellátó központban. Fehérgyarmaton viszont azt tapasztaltuk, hogy alig lézengenek a csarnokban. Információink szerint az április 3-án itt tartózkodó menekültek közül ráadásul senkinek sem volt magyar választójoga.
A fentieken túl még biztonsági szempontok is közrejátszhattak abban, hogy a kormánypárt holdudvarában idén nem erőltették a tömeges, ellenőrizhetetlen határátkeléssel járó voksturizmust.
A fantomszavazók eltűnéséről ugyanakkor olyan statisztikák is árulkodnak, amelyeknek semmi köze a háborúhoz. Komolyan megváltoztak ugyanis azok a tendenciák, amelyeket 2018-cal bezárólag ki lehetett olvasni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossági és választói számaiból.
Négy éve még azt írtuk, hogy miközben a keleti végeket köztudottan az országos átlagnál jóval súlyosabban érinti a magyarországi általános népességcsökkenés, ebben a konkrét, vásárosnaményi központú választókerületben a Nemzeti Választási Iroda adatszolgáltatása szerint mégis a 2014-es 73 ezerről 2018-ra 77 ezerre nőtt a regisztrált választópolgárok száma.
Ezt a korábbi trendet azok a statisztikák is alátámasztották, amelyek a teljes lakosságról szóltak. 2010., azaz a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának éve, valamint a 2018-as választási év között ebben a konkrét választókerületben nemhogy csökkent volna, hanem 6426 fővel nőtt a népességszám a Belügyminisztérium személyiadat- és lakcímnyilvántartásának adatai szerint.
Érdemes észben tartani, hogy noha a jelenség a vásárosnaményi, amúgy a 4-es számot viselő választókerületben volt a leglátványosabb, Szabolcs megye más vidékein is nehezen megmagyarázható népességi felfutást lehetett megfigyelni. Például a XIX. századi, klasszicista kastélyáról nevezetes Szamosangyalos település — amely nem a vásárosnaményi, hanem a csengeri választókerületben fekszik — ebben a nyolc évben a megye harmadik legmagasabb népességszaporulatát produkálta 77 százalékos növekménnyel.
Emiatt az az alig 1 százalékos statisztikai népességcsökkenés, amit 2010–2018 között Szabolcs megye a vásárosnaményi kerületen kívüli összes többi része produkált, feltehetően szebb képet festett a valóságosnál. A vásárosnaményi 4-es számú választókerület 10 százalékos mértékű növekedése pedig egészen biztosan irreális volt. Itt a mesterséges növekmény a többi szabolcsi választókerület számait bázisul véve legalább 7 ezer főt jelentett, söralátét-becsléssel akár a 10 ezer főt is meghaladhatta.
Vagyis a fiktív lakók a százezer fő környéki összlakosságú választókerület népességének akár tíz százalékát is meghaladhatták alig négy évvel ezelőtt. Azt nem tudhatjuk, hogy ebből hányan lehettek választásra jogosultak (a pontos összehasonlítás a 2011-ben átrajzolt választókerületi határok miatt amúgy is nehézkes), és azt sem, hogy a fiktív lakókból milyen arányban lettek fantomszavazók is.
De az még így is biztosan állítható, hogy a 2018-as számok szerint a fantomszavazók még egy kevésbé szoros választási versenyt is képesek lettek volna eldönteni, nyilván a kormánypárti jelölt javára.
A vásárosnaményi választókerület fiktív lakóiból és fantomszavazóiból csak azért nem lett nagyobb botrány négy éve, mert a fideszes Tilki Attila a 2018-as országgyűlési választáson 59,75 százaléknyi szavazatot elérve gyakorlatilag agyonverte jobbikos kihívóját, a 27,29 százalékot szerző Adorján Bélát. Fantomszavazók nélkül szorosabb lehetett volna az eredmény, de a győztes személye így sem lett volna kérdéses.
A 2019-es önkormányzati választásokon viszont már okkal feltételezhető, hogy több település polgármester-választásának eredményét is a fantomszavazók döntötték el.
Ha megnézzük a 2018 óta eltelt négy év számait, azokból az derül ki, hogy ezek a korábbi statisztikai tendenciák azóta megfordultak. 2018 és 2022 között a Szabolcs megyei 4-es választókerület lakossága már a statisztika szerint is látványosan csökkent, mintegy 5279 fővel. A megye többi választókerületében pedig négy év alatt 13 157 főnyi, a korábbinál jóval dinamikusabb népességcsökkenést regisztráltak.
Ha az elmúlt 12 év megyei népességváltozásait összesítjük, azt látjuk, hogy még mindig az ukrán határ melletti települések azok, ahol a 2010-es bázishoz képest látványos, csak a fiktív lakókkal magyarázható, csodálatos népszaporulatból még maradt valamennyi. Ám ennek a mértéke csökkenőben van.
A neogótikus stílusban épült református templomára büszke Kispaládon — ahol a helyiek 2019-ben emlékezetesen nézeteltérésbe keveredtek a csoportosan szavazni érkező fiktív lakókkal — 2010-ben alig 579-en laktak. Aztán, legalábbis papíron, arányaiban ez a falu produkálta a megye legnagyobb, varázslatos megsokasodását: a népessége 2018-ra 124 százalékkal, 1296 főre nőtt. Viszont 2018–2022 között már hasonlóan csodás mértékű csökkenés tapasztalható: az ide bejelentett lakók négy év alatt 486-tal lettek kevesebben.
Sorban a második legnagyobb, 100 százalékos lakosságarányos növekedést mutatta be korábban Beregsurány, ahol 2018-ban papíron a nyolc évvel korábbi 591-hez képest már 1184-en laktak. A határátkelő mellett fekvő község polgármesteri hivatalának helyet adó Károlyi-kastélyban és az azt övező, elegáns Bárókertben ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat üzemelteti az ukrajnai háború menekültjeit istápoló segítségpontot, amit már említettünk. Ennek a falunak a népessége 221 fővel csökkent az elmúlt négy évben.
A már említett Szamosangyaloson a 2010–2018 közötti 424 fős növekménynek pontosan a fele, 2012 fő tűnt el a 2018–2022 közötti négy év alatt.
A tendencia egyértelmű: a minden valószínűség szerint fiktív lakóknak köszönhetően korábban kiugró sokasodást mutató települések hivatalos népessége 2018 óta elkezdett visszaigazodni a valóságoshoz.
Azok a települések, amelyek ebben az új időszakban vezetik Szabolcs megye legnagyobb lakosságarányos népességnövekedéseinek listáját, a korábbi, kispaládi vagy beregsurányi sokasodáshoz képest már jelentősen kisebb léptékű szaporodást mutattak.
De mi lehet a fantomok eltünedezésének az oka? A fiktív lakók tömeges önkéntes kijelentkezése kizárható: 2018 óta semmi sem változott azokból a hasznossági-kényelmi szempontokból, amelyek korábban az ukrajnai kettős állampolgárok számára a határmenti magyar lakcím létesítését indokolták.
A lakók úgynevezett fiktiválását elméletben kezdeményezhette az adott települések jegyzője. De azt nehéz volna elképzelni, hogy a képviselőtestületeknek alárendelt jegyzők csak úgy, maguktól, tömegesen nekiállnának a lakcímek fiktiválásának, miközben a fantomszavazóknak köszönhetően mandátumot szerzett helyi polgármesterek és képviselők a jelenség fennmaradásában érdekeltek.
A megyeszerte észlelhető korrekcióra ezért nehéz más magyarázatot elképzelni, mint hogy a kormány stikában nekiállt kigyomlálni a szabolcs megyei fantomszavazókat.
Legalább egy szatmári településen, a Kende kúriáról és az azt övező kastélyparkról ismert Cégénydányádon tavaly egyszerre húsz fiktiválási határozatot hoztak. Ez már csak azért is érdekes, mert tavaly novemberben, röviddel a választások előtt a fideszes többségű országgyűlés egy olyan törvénymódosítást fogadott el, ami gyakorlatilag legalizálja a fiktív lakcímeket. A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital akkor arra figyelmeztettek, hogy ez a módosítás szélesre nyitja a kapukat az ukrajnai fantomszavazókhoz hasonló választási voksturizmus előtt.
Ám a vásárosnaményi választókerületben lakó összes, a névjegyzékben szereplő választópolgár száma nemhogy nőtt volna, hanem közel fél százalékkal még csökkent is a törvény január 1-ei hatálybalépése óta. A legnagyobb csökkenést egy olyan szatmári falu, Csaholc esete mutatja, amelyik 2010–2018 közötti népességszaporulatával az előkelő 11. helyet birtokolta az egész megyében. A település korábban azzal szerepelt a hírekben, hogy a legnagyobb kormányzati migránsellenes kampányok közepette újraválasztotta az amúgy fideszes színekben politizáló, jemeni származású és muszlim polgármesterét, az azóta elhunyt Al-Syed Isamot.
Csaholcon február közepén még 461 szavazó élt, ők a választás előtti alig néhány hét alatt 5 százalékkal, azaz 23 fővel lettek kevesebben. A már emlegetett, határmenti Beregsurány ugyanebben az időszakban 15 választót (2,2 százalék) veszített. A Szabolcs megyei 4-es szavazókörben tehát az utolsó hetekben sem jelentettek be tömegesen voksturistákat.
A részvételi adatok arról árulkodnak, hogy — feltehetően a háború miatt — a köddé még nem vált fiktív lakók sem mentek Magyarországra szavazni.
Így például a már többször emlegetett Kispalád a vásárosnaményi kerület legnagyobb választási részvételi zuhanását produkálta. Itt a 2018-as adathoz képest az idei választáson majdnem 30 százalékkal, cirka száz fővel kevesebben voksoltak. Annak ellenére, hogy a faluba vélhetően még mindig több száz fiktív lakó van bejelentve.
A győztes Tilki Attila kampánymolinója a fehérgyarmati Mol-kútnál (forrás: Sarkadi Nagy Márton/Átlátszó)
Az már másik kérdés, hogy a kormánypárt a mostani választások végeredménye tekintetében nem sokat vesztett a fantomszavazók távolmaradásával. A fideszes Tilki Attila idén még a 2018-asnál is nagyobbat nyert a vásárosnaményi választókörzetben. A kormánypárti inkumbens ugyanis 32 ezer szavazatot gyűjtött az összellenzéki jelölt Sápi Mónika szolid 11 ezréhez képest.
szöveg & adat: Sarkadi Nagy Márton; adat & adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Közreműködött: Dankulinec Nikolett. A címlapfotón a beregsurányi kastély körül az ukrajnai háború menekültjeinek részére kialakított segítségpont bejárata látható, készítette: Sarkadi Nagy Márton/Átlátszó. Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Április elején megjelent a két civil szervezet összefoglaló Korrupciófigyelő jelentése, amely a 2020 márciusától 2022 márciusáig tartó időszakot tekinti át....
Először Szijjártó Péter külügyminiszter, most pedig Lázár János parlamenti képviselő irányította rá a figyelmet a szekszárdi Bodri Pincészetre, amelynek egyik...
A Tungsram Operations Kft. által 2021-ben, nettó 14.750.000 forintért elkészített tanulmányt közérdekű adatigénylésben kértük ki, de sajnos nem kaptuk meg.
Általános megdöbbenés lett úrrá a Somogy megyei Csokonyavisontán, miután a helyi, országosan is ismert gyógyfürdő Facebook-oldalán április 12-én megjelent egy...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!