Büntetlen csalások, ellenőrizhetetlen levélszavazatok – így látták a nemzetközi megfigyelők a magyar választásokat

A magyar választási rendszer nem biztosítja a választási csalások hatékony megelőzését, a média feletti kormánypárti kontroll nem teszi lehetővé a választók megfelelő tájékozódását, sok helyen nem válik el állam és a párt. Bár maga a szavazás alapvetően békésen és szabadon zajlik, a rendszer egésze miatt nem lehet tisztességes választási versenyről beszélni – értékelte a legtöbb nemzetközi megfigyelő az április 3-i magyarországi választásokat. Nem lát viszont semmi kifogásolhatót egy lengyel és egy cseh ellenőrző-misszió, amely a magyar Alapjogokért Központhoz köthető.

Valószínűleg minden korábbinál nagyobb nemzetközi figyelem kísérte az idei magyar országgyűlési választásokat. A kampány utolsó napjaiban és a szavazás napján jelen volt az országban több nemzetközi szervezet, például az EBESZ, a Választásfigyelő Szervezetek Európai Hálózata Együttműködési Szervezet (ENEMO) ellenőrei, valamint több külföldi civil szervezet megfigyelői is, akik elsősorban arra voltak kíváncsiak, mennyire felelnek meg a választások az európai normáknak.

Fontos rámutatni, hogy a megfigyelők nem a magyar jogszabályok betartását ellenőrzik. Ehelyett olyan nemzetközi jógyakorlatokat kérnek számon, amelyekkel biztosítható a választások szabadsága és tisztességes volta. Az első azt jelenti, hogy a választók képesek élni a választójogukkal, és a jelöltek indulását nem akadályozzák meg a hatóságok. A második valamivel bonyolultabb kérdés: tisztességes (fair) választásról akkor lehet beszélni, ha az állami intézmények nem szállnak be a kampányba, és nem gördítenek akadályokat egyes pártok kampánya elé. A tisztességes választáshoz tartozik az is, hogy ha mégis történnek választási bűncselekmények, akkor azokra elérhető a megfelelő jogorvoslat.

A fentieket figyelembe véve a legtöbb nemzetközi megfigyelő arra jutott, hogy a magyar választások szabadok voltak, de a tisztességes verseny elve nem érvényesült.

A választás szabad, a pálya lejt

A nemzetközi megfigyelők elsősorban a média feletti állami kontrollt és az állami pénzből zajló, valójában pártpolitikai kampányokat kifogásolták.

„A választások technikai aspektusait, beleértve magát a választások napját is, általában jól kezelték, bár a választások napját megelőző időszakban akadt számos probléma. A jogrendszer hiányosságai miatt a kormánykoalíciónak lejtett a pálya”

– foglalta össze megállapításait a Választásfigyelő Szervezetek Európai Hálózata missziójának vezetője, Dritan Taulla.

Hasonló megállapításokat tett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is. Jelentésükben azt írták, a szavazást „kompetens módon rendezték meg, de nem voltak meg a feltételek a tisztességes versenyre”. A szervezet szerint a média egyoldalúsága és a kormányzat átláthatatlanságra miatt nem volt lehetősége a választóknak, hogy objektív módon tájékozódjanak a politikáról. Ezt leginkább az akadályozza, hogy teljesen összefolyik a Fidesz-KDNP és az állam kommunikációja, azaz lényegében a kormány állami intézményeket felhasználva kampányol a Fidesz újraválasztásáért.

Az EBESZ (ahogy más megfigyelők is) arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok kampánya alapvetően szabad volt, hiszen nem akadályozták őket hatósági eszközökkel, általánosságban szabadon elmondhatták a véleményüket.

Azonban olyan környezetet alakított ki az állam, ahol az ellenzéknek jóval nehezebb célba juttatni az üzeneteit, így a szervezet szerint sérült a választópolgárok joga a tényszerű tájékozódásra.

Az ENEMO jelentésében „az adminisztratív erőforrásokkal való szisztematikus visszaélésről” is szólt, ami egyenlőtlen feltételeket teremtett a kampányban. Ennek egyik része, hogy a Fidesz-KDNP lényegében ugyanazokat az üzeneteket terjesztette saját kampányában, mint ami az állami „tájékoztató” kampányokban is látható volt – erre látványos példa a „Magyarország előre megy, nem hátra”, amely a „közszolgálati célú hirdetésekben” jelent meg először, majd ugyanez lett a Fidesz-KDNP kampányszlogenje is. Szintén az állami erőforrások kampánycélú felhasználása volt, amikor a koronavírus-járványról tájékoztató hírlevélbe került bele a Fidesz-kampány üzenetei, ami a Kúria döntése szerint a választási törvényt is megsértette.

Átláthatatlan kampánypénzek

Az ENEMO jelentése kitér a szabályozatlan és szintén a Fidesznek kedvező kampányfinanszírozásra is. „A párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályok hiányosságai a kampánykiadások átláthatósága szempontjából befolyásolták a választásokat. A harmadik fél által finanszírozott kampányalapok hatékony jogi felügyeletének és szabályozásának hiánya lehetőséget teremt a kampányfinanszírozási szabályok megkerülésére, és ezzel rontja az átláthatóságot” – a szervezet itt olyan szervezetek kampányaira utal, mint a CÖF, az Aktuális vagy a Megafon.

A magyar választási törvény szerint maguk a pártok egy limitált, állami keretből kampányolhatnak, nem vonatkozik viszont ilyen korlátozás „független” szervezetek kampányaira, vagyis olyan szervezetekre, amelyek hivatalosan nem pártok vagy azok szervezetei. Ezek korlátlan összegeket költhetnek akkor is, ha nyíltan egy párt mellett kampányolnak. A mostani választásokon láthattuk, hogy például csak közösségimédia-hirdetésekre milliárdos összegeket költött például a Megafon, miközben nehezen átlátható, honnan származik a Fidesz-párti csoport pénze. Korábban volt arra példa, hogy hasonló célú szervezetekhez állami pénzeket csatornáztak be, a CÖF-höz például az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától és a közpénzt kezelő Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványtól érkeztek százmilliók.

Lengyel és cseh különvélemény

Az EBESZ-hez és az ENEMO-hoz képest ellentétes véleményt fogalmazott meg a magyar választások tisztességességéről egy lengyel és egy cseh megfigyelőcsoport, az Alipro és az Ordo Iuris, akik valójában egy ernyőszervezethez tartoznak. A lengyel ultrakonzervatív Ordo Iuris és a magyar, kormányközeli Alapjogokért Központ együtt hozta létre 2021-ben a Szövetség a Közjóért nevű nemzetközi hálózatot, amely alapítói szerint „katolikus civil szervezeteket” fog össze. Jelenleg a csoport tagja az Alliance Pro Rudino, röviden Alipro Csehországból, alelnöke pedig az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós.

Az Ordo Iuris és a Szövetség a Közjóért szerveződő missziójáról az Átlátszó is beszámolt.

Lengyel ultrakonzervatív szervezet is megfigyeli a magyar választásokat

Egy lengyel katolikus, abortusz és LMBTQ-ellenes szervezet, az Ordo Iuris Intézet is választási megfigyelőket küld Magyarországra. A csoport tagja egy katolikus szervezetek összefogására alapított hálózatnak, amelybe a Fidesz-közeli Alapjogokért Központot is felvették. Az Ordo Iuris szóvivője az Átlátszónak azt mondta, nem a kormány meghívására jönnek, és olyan szervezetekkel is beszélnek a magyarországi választásokról, mint a TASZ vagy a Budapest Pride.

Az Alipro azt írta: a magyarországi médiapiac alapjában véve kiegyensúlyozott, bár polarizált. Egyes médiumok nyíltan kiállnak az egyik vagy másik párt mellett, ennek ellenére szerintük „mind az ellenzéki, mind a kormánypárti erők szabadon hozzáférhetnek a médiához, és a sajtó piaci részesedése nagyjából egyenlően oszlik meg a politikai vonalak mentén”.

Gyakorlatilag ugyanezek az állítások olvashatók az Ordo Iuris elemzésében is.

Azt a lengyel szervezet is elismeri, hogy „a közmédia a közvélemény szerint nagymértékben elfogult a kormányzati nézetek mellett”, ugyanakkor szerintük alapvetően kiegyensúlyozottak a magyar médiaviszonyok.

Állításaikat a Nézőpont Intézettől és a Reuters Intézettől származó nézettségi adatokkal támasztották alá. Ezek szerint a kormánypártinak és ellenzékinek elkönyvelt médiumok nézettsége közel azonos. A nézőpont ugyanezeket az adatokat januárban mutatta be. A jelentés megjegyzi, hogy a tisztességes politikai verseny egyik fontos mércéje, hogy az egyes pártok mekkora műsoridőt kapnak a magán- és közszolgálati médiumokban, ezt a magyar viszonyokra (a fizetett politikai hirdetések kivételével) nem igazán alkalmazta a jelentés, így abból kimaradt az, hogy az elmúlt négy évben az ellenzéki politikusok gyakorlatilag nem kaptak megjelenési lehetőséget a közmédiában.

„Összefoglalva, a választások finanszírozása terén ez a nemzetközi választási megfigyelés misszió arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek lényeges eltérések az európai normáktól, és a választási finanszírozás jogszerűségét, tisztességességét, átláthatóságát és relevanciáját meghatározó magyar jogszabályoktól” – írták.

Nem veszi elég komolyan a visszaéléseket az NVB

Az ENEMO és az EBESZ alapvetően nem a magyar jogszabályok betartását figyelte, hanem a választási rendszer egészét, ugyanakkor olyan történéseket is észlelt, amelyek (legalábbis papíron) magyar törvényeket is sértenek. „A választási kampányt beárnyékolták a választók törvénytelen befolyásolásával kapcsolatos vádak is, beleértve a szavazók megfélemlítését és a szavazatvásárlást” – olvasható például az ENEMO jelentésében.

A választásicsalás-gyanús történésekről az Átlátszó is tudósított, kollégáink több helyen személyesen is megfigyeltek olyan eseményeket, amelyek láncszavazásra, szavazatvásárlásra vagy a választók illegális buszoztatására utalnak.

Ételért és borért vásárolt szavazatok, szegények buszoztatása, láncszavazás – országszerte előfordult választási csalás

Országszerte több, választási csalás gyanúját felvető történést rögzítettek külső megfigyelők a vasárnapi országgyűlési választásokon. A legtöbb esetben szavazatvásárlás gyanúja merült fel, érkeztek hírek szegény, általában roma szavazók utaztatásáról és kifizetéséről. Komolyabb, rendszerszintű rendőrségi vagy ügyészségi nyomozás nélkül azonban nem valószínű, hogy bármilyen törvényi következménye lehet a szavazóhelyiségen kívül történt csalásoknak.

Hasonló csalásokat egyébként a négy évvel korábbi választásokon is észleltek, azonban az EBESZ akkor és most is arra jutott, hogy ezek annyira nem befolyásolják a választás eredményét, hogy már ne lehessen szabad választásról beszélni.

Ezzel együtt súlyos probléma, hogy nincs meg a jogi keret a szabálytalanságok felülvizsgálatára: az EBESZ szerint a választási hatóságoknál ritkán van reális esély a jogsértések orvoslására. Bár a szavazatok ellenőrzésére az ellenzéki delegáltaknak is lehetőséget adnak, az EBESZ szerint sokat javíthatna a választás tisztaságán, ha hivatalosan engedélyeznék a civil választóköri megfigyelők tevékenységét.

Az ENEMO szintén a jogi kontroll hiányát bírálta. „Panaszt és fellebbezést csak a jogsértés által érintettek nyújthatnak be, ami korlátozza a panaszok benyújtásának lehetőségét. Sok panaszt formai okokból elutasítottak, ami akadályozza a jogorvoslathoz való jogot, és ellentétes a nemzetközi bevált gyakorlattal. Általánosságban a panaszok elbírálása mind a választási szervek, mind a bíróságok részéről azt mutatta, hogy

a jogi szabályozás és a kialakult gyakorlat, különösen a közigazgatási forrásokkal való visszaéléssel kapcsolatos esetekben, többnyire hatástalan, és nem járul hozzá a jogsértések megelőzéséhez”

– írták.

Hasonló a tapasztalat a választások előtti, kampányszabályok megsértése miatti panaszokkal is. A választások előtti időszakban, írta az EBESZ, 162 panasz és fellebbezés érkezett az NVB-hez, például közpénz kampánycélú felhasználása, plakátrongálások és más problémák miatt. A legtöbb ilyen panaszt (különösen a közpénzes ügyekben) az NVB elutasította, ha pedig egy választókerületi bizottság korábban jogsértést állapított meg, ezt a döntést az NVB hatályon kívül helyezte. Az EBESZ szerint a panaszokat az NVB jellemzően formai okokra hivatkozva, vitatható indoklással, a kifogások érdemi vizsgálata nélkül dobta vissza.

Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult | atlatszo.hu

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.

Súlyos biztonsági problémák a levélszavazásnál

A két nagy választásfigyelő szervezet érintőlegesen foglalkozott csak a levélszavazatokkal megállapítva, hogy nincsenek meg a feltételek a szavazatok tisztaságának ellenőrzésére és az esetleges kifogások kivizsgálására (emlékezetes: amikor pár nappal a választások előtt arra utaló bizonyítékok kerületek napvilágra, hogy Marosvásárhelyen szavazólapokat égettek el, a Nemzeti Választási Bizottság arra hivatkozva utasította el a vizsgálatot, hogy a hatáskörük nem terjed túl Magyarország határain). Egy kisebb dán megfigyelőcsoport, a Silba civil szervezet önkéntesei viszont kifejezetten a levélszavazás folyamatát figyelték, és súlyos visszaélésekről számoltak be.

Jelentésük szerint az erdélyi levélszavazás során rendszeresen előfordult, hogy egy ember egynél több szavazatot adott le, általában a családtagjaik nevében szavaztak sokan. Ennél is nagyobb probléma, hogy a külképviseleten nem kértek meghatalmazást vagy személyazonossági igazolványt azoktól a személyektől, akiknek a szavazatát elhozták.

„Arra is láttak példát, hogy valaki egyszerre tíz szavazatot dobott be” – írták.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a levélszavazatok gyűjtését, tárolását és a külképviseletekre szállítás biztonságát nem ellenőrzik megfelelően. Sok helyen a szavazatokat házról-házra, jegyzőkönyv készítése nélkül gyűjtötték aktivisták. Szándékos csalásra utalhat az, hogy mint írják a Silba önkéntesei, „miután a szavazatokat megszámolták és kartondobozokba rakták, nem vitték őket a széfbe, hanem a konzulátus folyosóján hagyták őket éjszakára tárolni.

A folyosón kívül lévő helyiségben az összes biztonsági kamerát ruhadarabokkal takarták el.”

Nehezen magyarázható az is, hogy a dán ellenőrök szerint a levélszavazáson rendelkezésre álló szavazólapok és borítékok száma majdnem kétszerese volt a konzulátuson regisztrált választópolgárok számának.

Két választás Kishegyesen – az idősek, az elhunytak és a külföldön élők levélszavazataival is csalnak a Vajdaságban

Az előző ciklus fideszes szavazatnövekedését térképen is ábrázoltuk. A kapott látvány nem támasztja alá azt az elméletet, hogy a közel ötszáz mozgósításgyanús körzet az ország legszegényebb régióiból került volna ki. Inkább az feltűnő, hogy az a szavazási metódus, amelyik korábban a legkiszolgáltatottabb helyekre volt jellemző, más vidékeken is megjelent.

Az Alapjogokért Központtal szövetséges két megfigyelőcsoport máshogy látja. Az Alipro szerint „a magyar választási folyamat szilárd, és gyakorlatilag nem hagy teret választási csalásnak”. Az Ordo Iuris szintén arról írt, nem szükséges változtatni a jogszabályokon és gyakorlatokon, azok most is garantálják a választások tisztaságát.

Előválasztási törvény jöhet?

A szavazólapok elégetésével kapcsolatban az Ordo Iuris megfigyelői azt írták, megállapításuk szerint az nem lehet igaz, hogy szándékosan az ellenzéki szavazatokat égették el, mivel „az egy politikai tömbre leadott levélszavazatok szelektív elégetéséhez a szavazatokat tartalmazó összes belső boríték felnyitására lenne szükség”, azonban mint írják: „a közigazgatási gyakorlat és a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata alapján” minden szavazólap érvénytelenné válna, ha kibontották őket. „A külső borítékot felbontó választási adminisztrációnál tett látogatás azt mutatta, hogy a választási adminisztrációhoz érkező összes szavazatot megfelelően lezárták, megtartva a titkos szavazás elvét. A talált elégetett szavazólapok ügyének megoldásához további vizsgálatra lesz szükség” – írták.

Egy helyen ugyanakkor mégis tettek javaslatot új jogszabályok bevezetésére, ez pedig az ellenzéki előválasztás. „A jelenlegi szabályozás nem számol az előválasztások létezésével, amely olyan politikai esemény, amely hatással lehet a későbbi választási kampányra. Ezért célszerű megfontolni a folyamatnak a jogi és szabályozási keretbe való beillesztését” – olvasható a jelentésben.

Tanácsot adnak a kormánynak, máshogy nem avatkoznak be

Ajánlásokat az EBESZ is megfogalmazott – ezek nagyjából ugyanazok, mint amiket már négy éve is közzétettek, láthatóan eredmény nélkül. A misszió budapesti sajtótájékoztatóján egy riporter rá is kérdezett: ezek után látnak-e bármilyen kormányzati szándékot arra, hogy a választást tisztességesebbé tegyék? Válaszul az EBESZ-missziót vezető Kari Henriksen azt mondta, ezt nem tudják, és nem is tisztük eldönteni.

A választás előtt kormánypárti politikusok többször azt mondták, külföldi beavatkozás a választásokba az EBESZ-megfigyelés, ezt a szervezet képviselői visszautasították. Hasonlóan választolt Kari Henriksen az Átlátszó kérdésére, miszerint azon túl, hogy a kormánynak tanácsokat adnak a választások demokratikusabbá tételére, terveznek-e bármilyen más lépés. „Kizárólag a magyar parlamenten múlik, hogy megfogadják-e a tanácsainkat. Nem célunk és nem feladatunk a beavatkozás a belügyekbe” – mondta.

Zubor Zalán

Címlapkép: MTI Fotó, Vajda János

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.