Ez volt az év adatokban, ez volt az évünk az adatokkal

Nehéz évet zárunk, de ezt már tavaly is elmondhattuk. Nem csupán a járvánnyal, de a járványkezelés gazdasági és egyéb hatásaival is szembe kellett néznünk, ugyanakkor a karanténból szabaduló országnak már politikai izgalmakból is kijutott. Összeállításunkban az év adatokban földolgozható tényeiből szemezgettünk.

Megroppanó és visszapattanó gazdaságok

2020 második negyedévére mindenhol bezuhant a gazdaság. Az egy főre jutó GDP visszaesése drámai mértékű volt, s bár a harmadik negyedévre meredeken emelkedett a gazdaságok teljesítménye, még az idei év elejére sem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet. Az elhúzódó járványhelyzet több országban ismét visszaesést okozott. Az Európai Unió még év végére sem érte el a korábbi szintet, az Egyesült Államok viszont szerény mértékben, de már jobban teljesít, mint 2020 előtt. Ugyanezt Magyarország is elmondhatja magáról, legalábbis a GDP-adatokat böngészve nincs ok a panaszra.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Negyedéves GDP per fő az OECD-országokban

Más a helyzet az inflációval, amely hazánkat jobban sújtja, mint az Európai Unió többi országát vagy az USA-t. Az világosan látszik, hogy itthon és a nagyvilágban a legjelentősebb kihívást az elkövetkező időszakban az elszabaduló árak jelentik. Az ábrát elnézve magyar gazdaságpolitikának – a jegybank folyamatos kamatemelései ellenére – egyelőre nem sikerült megbirkóznia ezzel a feladattal.

Fogyasztói árindex havi változása

Egymást követő hullámok

A tavalyi reménykedés ellenére idén két járványhullám is végigsöpört a kontinensen, s volt olyan európai ország, ahol ez még több szakaszban érkezett. Magyarországot tél végén/kora tavasszal  és ősz végén érte el a COVID19 harmadik és negyedik hulláma. A fertőzésszám alakulását tekintve a két hullám szinte megegyezett, viszont ez más és más helyet eredményezett az európai és a világrangsorban. Tavasszal a magyarországi számok kiugróan magasnak bizonyultak, addig őszre ugyanez a mérték már átlagosnak volt tekinthető – annyi kiegészítéssel, hogy az európai átlaghoz mért felfutás kezdetben alacsony volt, amit hirtelen, az átlagnál meredekebb emelkedés követett, majd az esetszámok a többi államhoz hasonlóan meredeken esni kezdtek.

Új esetek száma az európai országokban 2021-ben hetente (1 millió főre vetítve)

A halálozás görbéje másként alakult, mint a napi regisztrált új fertőzötteké. A tavaszi hullámban a magas magyarországi fertőzésszámot szomorúan magas halálozás is kísérte. Az ősz folyamán az elhunytak száma sokáig jóval alacsonyabb volt hazánkban, mint a kontinens országainak többségében. A halálozások október végén kezdtek el lassabban, majd november elejétől gyorsan emelkedni, hogy azután viszonylag hamar elérve a tetőzést, ismét jelentősen csökkenni kezdjenek.

Új elhunytak száma az európai országokban 2021-ben hetente (1 millió főre vetítve)

A fentiekből és a nemzetközi adatokból, tehát abból, hogy a gyorsan terjedő delta variáns korántsem okozott a korábbiakhoz hasonló emelkedést a halálozásban és a kórházi ápoltak, illetve az intenzíven lévők számában, valamint ez utóbbi két tényezőnek magyarországi vizsgálatából már november elején levontuk azt a következtetést, hogy a negyedik hullám a második alakulását fogja követni, és valószínűsíthetően bírni fogja az egészségügyi ellátórendszer a terhelést.

Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu

Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).

A Covidon túl

Noha változatlanul a járvány körül forgott a közbeszéd 2021-ben is, azért az emberek másra is kíváncsiak voltak. Mi meg kíváncsiak voltunk, hogy mire voltak kíváncsiak.

A Google Trends éves összesítése alapján képet kaphatunk arról, hogy mik voltak a legnépszerűbb témák idén, milyen kifejezésekre kerestünk rá legtöbbször mi, magyarok 2021-ben. A toplista élén két olyan sportesemény áll, ami az utóbbi hónapok során lázban tartotta az egész világot: az egyik a labdarúgó EB, a másik pedig a tokiói olimpia, ahol hazánk összesen 20 érmet szerzett. A EB-hez kapcsolódóan előkerült a keresések között az a dán-finn EB meccsen hirtelen összeeső futballista, Christian Eriksen, és a magyar csapatkapitány, Szalai Ádám neve is. Az olimpiáról legtöbbeknek az aranyérmes magyar vívó, Szilágyi Áron és a 200 méteres pillangóúszásban aranyérmes, 100 méteren pedig ezüstérmes Milák Kristóf jutott eszébe.

A fent említett tényt, hogy a járvány az elmúlt évünket is nagyban meghatározta, jól mutatja, hogy a legkeresettebb kifejezések közül négy is a koronavírus-vakcinához kapcsolódott. Sokan próbáltak meg több információt találni a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyagokról, és olyanok is szép számmal akadtak, akik azt szerették volna megtudni, hogyan lehet regisztrálni az oltásra, vagy éppen hogy áll az oltási program hazánkban. A top 10-es összesített listán két magyar közszereplő is helyet kapott: az egyik Magyarország leggazdagabb emberével, Mészáros Lőrinccel nemrég házasságot kötő Várkonyi Andrea, a másik pedig Márki-Zay Péter, aki az előválasztási győzelme után az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjeként méreti meg magát a 2022-es országgyűlési választáson.

Többeket érdekelt a váratlan népszerűséggel berobban dél-koreai sorozat, a Squid Game (magyarul Nyerd meg az életed) is. A filmes vonalon maradva pedig érdemes megemlíteni a 800 millióból készült, 2006-os eseményeket bemutató Kálomista Gábor-filmet, az ELk*rtukot is, ami a Google adatai alapján szintén sok internetező fantáziáját megmozgatta idén.

Ám nem csupán azt szerettük volna megtudni, hogy a közönséget mi érdekelte, de azt is, hogy mit igyekeztek közölni vele, és ha a hírekből nem is, de az év végi összefoglalásból igyekeztünk egy szemléltető ábrát készíteni. A HVG évet bemutató krónikáját alapul véve ezek voltak azok a szavak, amelyek az idei évet jellemezték.

2021-ben azonban nem csupán a világgal és Magyarországgal, de benne velünk is történt több minden. Az Átlátszó adatos csapatát számtalan dolog foglalkoztatta, számtalan dologgal foglalkoztunk.

A Koronamonitor mellett az Előválasztási oldal volt a leglátogatottabb ATLO-s oldalunk

Idén az ATLO is számos nagy látogatottságú projektet készített, egyedül vagy megbízókkal közreműködve. Az év az IJ4EU által finanszírozott Hungarian Money című projekttel kezdődött, amiben az Átlátszón és az Átlátszó Erdélyen kívül részt vett a szerb Centre for Investigative Journalism in Serbia (CINS), a szlovák Investigatívne centrum Jána Kuciaka (ICJK) és a horvát/szlovén Oštro. A projekt keretein belül a Bethlen Gábor Alap által, a határon túli országokba juttatott, 826 millió eurónyi támogatási pénzeket térképezték fel a résztvevő szerkesztőségek, amiről az ATLO egy interaktív cikket is készített. Ezt a projektet a Global Inverstigative Journalism Network (GIJN) az aktuális héten megjelent legjobb adatalapú projektek közé válogatott be.

HUNGARIAN MONEY

The relationship between the largest Hungarian party in Romania, the Democratic Alliance of Hungarians in Transylvania (DAHR) and Fidesz has been quite tense during the first years of the second Orbán government, Átlátszó Erdély found. The Democratic Alliance of Hungarians in Transylvania (DAHR) is the most important political organisation of the 1,2 million Hungarian community living in Transylvania, the Western region of Romania.

A koronavírus magyarországi helyzetének első évéről készítettük a Járvány egy éve című interaktív cikket. a GIJN ezt az anyagunkat is beválogatta az aktuális héten az aktuális héten megjelent legjobb adatalapú projektek közé.

A Járvány egy éve

2019 decemberében egy újfajta vírus jelent meg a világon, a SARS-CoV-2. Az első fertőzöttet 2020. március 4-én regisztrálták Magyarországon, egy héttel a vírus világjárvánnyá nyilvánítása előtt. Ebben az anyagban az elmúlt egy év járványügyi fejleményeit foglaltuk össze.

Az idei év első publikált megbízása a Szúnyogmonitor volt, az Ökológiai Kutatóközpont megbízásából. A kutatóközpont célja az oldallal az invazív szúnyogfajtákról gyűjtött adatok interaktív, vizuális megjelenítése volt, az adatok rendszeres frissítésével.

Szúnyogmonitor

A klímaváltozás, valamint az intenzív áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt számos jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába. Ez a folyamat a biológiai invázió, melynek következtében az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új faj érkezett hazánkba. Az inváziós szúnyogfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót (például vírusokat és fonálférgeket) terjeszthetnek. A járványügyi fenyegetettség megértéséhez ismernünk kell e fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait, melynek érdekében az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak 2019-ben.

Július végén indítottuk el az Ellenzéki Előválasztás figyelő projektet, ami – miként a neve is jelzi – az ellenzéki előválasztás eseményeit volt hivatott követni. Ennek keretében számos elemző cikket írtunk az Átlátszóra, létrehoztunk egy adatvizualizációs oldalt az ATLO-ra, ahol az első és a második forduló vizualizált adatai élőben is követhetőek voltak. Az oldalon a két forduló adatainak közzététele alatt közel 300 ezer oldalletöltés és 170 ezer egyedi látogató volt, ezzel a második leglátogatottabb projektoldal volt idén az ATLO-n. Az eredményeket bemutató oldal a Datawrapper szerint az aktuális hét legjobb választási oldalai között volt.

Ellenzéki előválasztás 2021

2021. október 17-én este 11 órakor kihirdették a második forduló eredményeit, 371 560 szavazattal nyert Márki-Zay Péter, Dobrev Klára pedig 283 667 szavazattal lett második.

Az év végére még egy nagyobb együttműködés is belefért, a Budapest Brand megbízásából készített Alternatív Budapest interaktív oldal. Az „online kiadvány” egyik része egy adatvizualizációs oldal készítése volt, ahol térképen és hálózatábrán mutattuk be a budapesti alternatív kulturális helyek közötti kapcsolódásokat.

ALT.BP – Alternatív Budapest adatvizualizációs oldal

A városi épületek, terek és zugok, az elhagyott raktárak és felújított ipari komplexumok művészettől és kreatív energiáktól pulzáló sejteket, pontokat, halmazokat rejtenek: a budapesti kultúra sűrűn lüktető hálóját alkotják. Ezt a hálót, finom szövetet kíséreljük meg lemodellezni: feltérképezzük az alkotás csomópontjait, illetve megmutatjuk egymáshoz való viszonyukat.

Ezeken kívül számos, kisebb-nagyobb munkát is készítettünk:

• A nyári olimpiai játékok végére időzítve készítettük el a Magyarok az Olimpián című anyagot, ami az elmúlt 125 év magyar olimpiai részvétel eredményességét foglalta össze és mutatta be diagramokon.
• Új dizájnt kapott a Koronamonitor, ráadásul számos új aloldallal bővítettük, mint például a Vakcináció. Az oldal idén is a leglátogatottabb ATLO-s oldal volt, 2,3 millió oldalletöltéssel és 1,9 millió egyedi látogatóval.
• Új dizájnt kapott az ATLO főoldala is. Az érdeklődők a kétnyelvű oldalon nem csak a legújabb munkáinkat, megbízásainkat vagy legnépszerűbb anyagainkat találják meg, hanem további oldalakon a nyomtatott anyagainkat és az oktatási célú anyagainkat is.
• Két kísérleti, módszertani anyagot is készítettünk idén. Az egyik a Klímatérképek című munkánk volt: itt Magyarország bizonyos klímaszempontok szerinti térképeit lehet böngészni. A másik pedig a Fél órára című munkánk volt, amiben a megyeszékhelyek központjából fél órányi autóval megtehető utat ábrázoltuk egy speciális módszerrel, Craig Taylor Coral Cities munkája után. Utóbbi a Datawrapper szerint az aktuális hét legjobb adatvizualizációi között volt.

Idei diagramjaink egy képen – screenshot-kollázs Flourish-bélyegképekből (a teljes mérethez kattints a képre)

2021-ben csaptunk örvendetesen bővült, az adatrovat szerkesztőjeként érkezett Hont András, és Szabó Krisztián mellett Szopkó Zita kollégánk is elkezdett adatalapú cikkek írásával foglalkozni. Számos cikket írt – vagy cikkben segédkezett – Pete Luca, Molnár Tamás, Szabó Hédi és Gyurcsik Ádám, akiknek az egyetemi tanulmányaik mellett tudtunk lehetőséget adni különböző témák feldolgozására. Szémann Tamás rendszeresen jelentkezik nálunk aktuális adatvizualizációkkal, amelyekhez Rédl Boglárka írja a szövegeket, és amelyek a Facebook-olvasók körében nagy nézettséget szoktak elérni. Szabó Krisztián pedig idén Junior Prima díjat kapott sajtó kategóriában.

Junior Prima díjat kapott Szabó Krisztián, az Átlátszó újságírója | atlatszo.hu

2021. október 5-én kedden, Budapesten tartották a Junior Prima díj díjátadóját sajtó kategóriában, ahol munkatársunk, Szabó Krisztián, az Átlátszó és az ATLO adatújságírója is díjat kapott. A díjazottak nettó 2 millió forint pénzjutalomban részesültek.

2021-ben sok olyan munkánk volt, sok olyan mérföldkövet léptünk át szakmailag, amit az év elején nem is gondoltunk volna. Már a jövő évre is vannak terveink, mind az Átlátszó adatrovatban, mind az ATLO-n. Kövessétek munkáinkat 2022-ben is. Ha szerinted is fontos, amit csinálunk, akkor itt támogathatod az Átlátszót:

Támogatom

Támogatási elveink Az atlatszo.hu magánadományokból tartja fenn magát. Az átláthatóság érdekében az adományozók nevét és az adomány összegét, természetben nyújtott adomány esetében az adomány jellegét és értékét a honlapon közzétesszük.

Zárásként pedig megmutatjuk, hogy az év összes átlátszós cikkének szófelhője miként néz ki. Ezek a kifejezések fordultak elő írásainkban az idén.

Bátorfy Attila – Hont András – Szabó Krisztián – Szopkó Zita