Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár

Közismert tény, hogy pedagógusként nem lehet magas fizetésekre számítani Magyarországon, ugyanakkor a tanári fizetések nemzetközi összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket. Hazánk így az utolsó helyen áll a ranglistán, egy tanár  átlagosan a diplomás bérek alig több mint 60%-át százalékát viheti haza. Éppen ezért  az sem csoda, hogy egyre kevésbé vonzó a pálya a fiatalok számára, a tanárhiány pedig aggasztó méreteket ölthet a következő évtizedek során.

Október végén összehasonlítottuk, hogy hazánkban és más országokban mennyi pénzt vihetnek haza az egyetemi oktatók. Az adatok alapján csak Bulgáriában hasonlóan rossz a helyzet, mint nálunk,  de még a V4 országok is messze megelőznek bennünket:

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően rosszul keresnek az egyetemi oktatók hazánkban | atlatszo.hu

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a közoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban.

Szeptember 21-én egy, Budapesten tartott sajtótájékoztatón megkérdezték Novák Katalint arról, hogy gondolkozik-e a kormány a pedagógusok bérezésének megváltoztatásán.  „Én nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban. Azon, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, ezzel nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék” – válaszolta a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Magyarországon 2013-ban vezették be a pedagógusok új előmeneteli rendszerét (életpálya-modell), amely öt fokozatba sorolja a pedagógusokat: gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár.  Két évvel később, 2015-ben azonban átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a béreket innentől nem a mindenkori minimálbér összegéből (mint például a közalkalmazottak esetében), hanem a 2014-es minimálbérből (bruttó 101 500 forint) számították. Ez most, hét évvel később is így van, annak ellenére, hogy a minimálbér az elmúlt években több tízezer forinttal emelkedett, mára meghaladja a 167 ezer forintot is. A legújabb kormányzati döntés értelmében pedig 2022-től 200 ezer forintra emelkedik, ami az idei évhez képest 20%-os emelést jelent.

A köznevelési törvény arról is rendelkezik, hogy pontosan mennyi lehet az egyes pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény, az illetményalap. Egy középfokú végzettséggel rendelkező pedagógus a vetítési alap (azaz a 2014-es minimálbér) 120%-át, vagyis 121.800 forintot keres, akinek főiskolai végzettsége van, 182.700 forintra (a vetítési alap 180%-ára) számíthat. Egy mesterfokozottal rendelkező pedagógus illetményalapja ennek 2-szerese, (203 ezer forint), a kutatóanáré 220% (223 300 forint).

Az életpályamodell szerint ráadásul gyakornokból csak 3 év és egy minősítő vizsga után léphet át valaki a Pedagógus I. fokozatba, ott pedig több mint 6 évet kell eltöltenie a pályán, hogy a következő fizetési kategóriába, a pedagógus II. fokozatba kerüljön. Innen a már opcionális továbblépésre csak minimum újabb 8 év után van lehetőség, egy szakvizsga és egy újabb minősítő vizsga megszerzése után.

Közoktatásban dolgozó pedagógusok garantált bruttó havi fizetése egyetemi végzettség esetén

Egy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus a következő fizetéssel számolhat ma Magyarországon: a diploma megszerzése után gyakornokként bruttó 219 ezer forintot kereshet, ami éppen annyi, mint a garantált bérminimum. Pedagógus I. fokozatban ez 243 ezerre, Pedagógus II.-ben pedig 304 ezerre emelkedik. (Máshogy alakulnak a számok, ha valakinek csak érettségije vagy főiskolai végzettsége van: utóbbi esetében a Pedagógus I. kategóriába lépve a fizetés mindössze 420 forinttal nő.)

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) létrehozott egy „bérnyomásmérő” elnevezésű oldalt, ahol tisztán látszik, hogy mennyit buknak a tanárok azzal, hogy jelenleg is a 2014-es minimálbérhez van kötve a fizetésük. Egy átlagos, 18-20 éve a pályán lévő, főiskolai végzettséggel rendelkező oktató esetében a különbség nagyjából 5,5 millió forint, vagyis ennyivel kapott volna többet, ha az adott minimálbér szerint kapná a fizetését.

Az oldal tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy az adott oktató 7 év alatt nagyjából 17 hónapot ingyen dolgozott.

Szeptemberben jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Education at a Glance című kiadványa, amely részletesen foglalkozik a tagállamok oktatási rendszerével. A több mint 400 oldalas jelentésből kiderül, hogy a 27 ország közül nálunk a legnagyobb a szakadék az átlag diplomások és a pedagógusok fizetése között. Az adatok szerint jellemzően a tanári fizetések a diplomás bérek alig több, mint 61%-át százalékát teszik ki, így jóval kevesebb fizetést vihet haza egy pedagógus, mint egy átlagos, diplomával rendelkező munkavállaló.

Ez a nemzetközi arányokhoz képest nagyon alacsony szám, összevetésképp: az uniós átlag 90,19%, az OECD országoknál 90,42%. De összességében a tanárok tényleges fizetése az óvodai, általános iskolai és általános középfokú oktatás szintjén a felsőfokú végzettségűek keresetének 81-96%-a.

Pedagógusok átlagbére a diplomás átlagfizetésekhez képest

Az EU tagállamok közül 4 országot (Lettország, Portugália, Litvánia és Németország) is találunk, ahol 100% feletti ez az arány, azaz többet keres egy pedagógus, mint egy átlag diplomás. A sereghajtók közé Magyarország mellett az USA, Olaszország, Szlovákia és Csehország tartozik.

De ha önmagában a tanári fizetéseket hasonlítjuk össze, akkor sem túl fényes a helyzet hazánkban, sőt: az OECD adatai alapján kirajzolódik, hogy a magyar pedagógusbérek Európa legrosszabbjai közé tartoznak, mindegy, hogy általános, vagy középiskolai tanárokról, pályakezdő vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkező oktatókról van-e szó.

Ha a pályakezdő fizetéseket nézzük, akkor egyértelműen a lista végén kullogunk: 42 országból nálunk a legalacsonyabb a fizetés, még Lettország és Szlovákia is megelőz bennünket valamivel.  Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha a maximálisan megkapható fizetéseket vetjük össze, úgy utolsó előttiek vagyunk, csak a szlovákokat sikerül lehagynunk, de még így is fényévekre vannak a fizetések a lista tetején lévő országoktól.

Diagramunkon a tizenöt éve tanító pedagógusok bruttó éves fizetését vettük alapul, külön ábrázolva az óvodai, általános iskolai és középiskolai (alsó, illetve felső tagozaton tanító) tanárokat. Az adatokból az látszik, hogy a több mint egy évtizede pályán lévő pedagógusok fizetésében csak Szlovákia teljesített rosszabbul nálunk, de Magyarországon is csak épp meghaladja a bruttó 20 ezer dollárt évente. Ez pontosan fele az EU-s, illetve OECD-s átlagnak.

Szintén árulkodó adat, hogy a rangsor elején álló Luxemburgban ötször, Németországban pedig négyszer annyit keresnek a tanárok, mint nálunk.

15 év munkatapasztalattal rendelkező pedagógusok bruttó éves átlagfizetése

Két évtized alatt 15 ezer tanár tűnt el a közoktatásból

A KSH adatai alapján egyértelműen látszik, hogy az elmúlt évek során egyre nagyobb problémát jelent a tanárhiány: húsz évvel ezelőtt, 2001-ben még összesen majdnem 180 ezren dolgoztak a magyar köznevelési és szakképző intézményekben, a 2020/21-es tanévre ez a szám 164 ezerre csökkent,

vagyis összesen 15 409 pedagógus tűnt el az elmúlt évek során a közoktatásból.

A legnagyobb csökkenés az általános iskolai pedagógusok számában volt megfigyelhető.

Pedagógusok létszáma a köznevelési és szakképző intézményekben

A jelenségre Totyik Tamás, a PDSZ elnöke is felhívta a figyelmet év elején, amikor a Világgazdaságnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a következő öt év során 22 ezer pedagógus tűnhet el a rendszerből, ennyi ugyanis a különbség a nyugdíjba menő oktatók és a pedagóguspályát választó pályakezdők létszáma között.

A Népszava a tanévkezdés előtt publikált cikkében összegyűjtötte, hogy mekkora volt a tanévkezdés előtt a tanárhiány: a közigallas.hu álláshirdetései alapján több ezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből, a legtöbb Budapestről, Pest, Borsod, Szabolcs és Fejér megyéből. Szakemberek ugyanakkor tízezerre becsülik ezt a számot. Az összesítésből az is kiderül, hogy az egyes szakok közül a matematika a leginkább keresett.

Régóta halogatott béremelés

A közoktatásban dolgozó pedagógusok béremelése régóta téma már a közbeszédben, ezt jól mutatja, hogy nem Novák Katalin volt az egyetlen kormánypárti politikus, aki a pedagógusok béremelésének fontosságát igyekezett hangsúlyozni az utóbbi időben. Fürjes Balázs (aki várhatóan Hegyvidéken indul majd az országgyűlési választáson a Fidesz színeiben) a Facebook-oldalán azt szorgalmazta nemrég, hogy lehetőleg még a választások előtt kerüljön sor a pedagógusok béremelésére. Gulyás Gergely a szeptember végi kormányinfón elmondta: lesz pedagógus-béremelés, a mértéke azonban még kétséges. Orbán Viktor pedig októberben bejelentette: „Most úgy látom, hogy jövőre lehetséges egy 10 százalékos béremelés, majd 2023-ban egy komolyabb bérrendezés.”

Október 5-én, a pedagógusok világnapján a két legnagyobb pedagógus érdekképviseleti szervezet, a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságot alakított, és megfogalmazták négy pontból álló követeléseiket, melyek közül az egyik a vetítési alap visszamenőleges megváltoztatása volt. A sztrájktárgyalások végül október közepén kezdődtek meg a köznevelésért felelős helyettes államtitkárral, egyelőre kevés eredménnyel.

A PDSZ egyébként korábban, még a tanévkezdés előtt felmérte a közoktatásban dolgozók helyzetét, problémáit. A 2500 válaszadó 97,4%-a nyilatkozott úgy, hogy vannak anyagi gondjai, megélhetési problémái, a kitöltők majdnem fele pedig egyáltalán nem elégedett a fizetésével. Sokan küzdenek lakhatási nehézségekkel, minden második oktatásban dolgozó pedig másod-, vagy akár harmadállást is kénytelen vállalni megélhetése érdekében.

„A különböző kérdésekre adott válaszok alapján kirajzolódik egy teljesen elszegényedett, a mélyszegénység peremén élő réteg – ezek ma a nevelésben-oktatásban dolgozók Magyarországon” – írja a Szakszervezet az eredményeket értékelő közleményében.

Szopkó Zita