„Az emberek levegőt lélegeznek be, nem pedig köveket” – az Esterházyak bányájából is érkezett azbesztgyanús kőzet Magyarországra

A lehetséges egészségügyi kockázatok miatt a pilgersdorfi kavicsbányában is a kitermelés leállítását rendelte el az illetékes járási közigazgatási hivatal tavaly év végén, miután egy vizsgálat jelentős mértékű azbesztet mutatott ki az anyagmintákban. A bánya tulajdonosa a Fürst Esterházy’sche Privatstiftung (Esterházy Herceg Magánalapítvány), üzemeltetője a Zöchling GmbH. Egy hivatalos irat már 2011-ben hivatkozott az azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi határérték túllépésére a pilgersdorfi bányában.

Pilgersdorfban 1967 óta bányásszák a szerpentinit nevű kőzetet, azonban arról nem találtunk megbízható információt, hogy mióta áll a bánya az Esterházy-család egyik alapítványának tulajdonában. A bánya bővítésekor már bizonyosan az övék volt: 2008-ban az alapítvány a burgenlandi tartományi önkormányzattól kért állásfoglalást, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálat a természetvédelmi területen fekvő bánya kiterjesztéséhez. A hivatal 2011-ben úgy határozott, hogy szükséges.

A Fürst Esterházy’sche Privatstiftung fellebbezett a döntés ellen, és az akkor illetékes országos hatáskörű szerv, az Umweltsenat helyt adott a fellebbezésnek. A fellebbezési határozatból több érdekes részletre derül fény. Például arra, hogy a pilgersdorfi bányában megszegték a levegő lehetséges azbeszttartalmára vonatkozó munkavédelmi előírásokat, legalábbis az elsőfokú hatóság által benyújtott dokumentumok szerint.

A határérték túllépését az Umweltsenat sem vitatta, sőt, a határozatában kifejezetten megerősítette.

Álláspontjuk szerint azonban a munkavédelmi határérték nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat tárgyköréhez. Az Umweltsenat szerint az eljárásban csak azt kell vizsgálni, hogy sérül-e a természetvédelmi funkció a bánya területének megduplázásával. A határozat szerint ez nem sérült – annak ellenére, hogy a bánya bővítéséhez természetvédelmi területen fekvő erdőt kellett kiirtani. Mindezeknek köszönhetően az Esterházy-alapítvány részletes környezeti hatásvizsgálat nélkül növelhette meg a kőbányát.

Az azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi előírás megsértésével kapcsolatban az Umweltsenat úgy fogalmazott, hogy azt külön eljárásban kell vizsgálnia az illetékes munkavédelmi hatóságnak. A munkavédelmi hatóság elnöke az osztrák Falter magazinnak azonban úgy nyilatkozott, hogy sohasem hallottak az említett dokumentumról, és egészen idáig nem volt tudomásuk a munkavédelmi határérték akkori túllépéséről.

Erős játékos

Az Esterházy-család a XVII. században vált a leggazdagabb főnemesi családdá Magyarországon. Az utolsó Esterházy herceg, Esterházy Pál Budapesten, a piaristáknál folytatta tanulmányait. Két évvel azután, hogy feleségül vette Ottrubay Melindát, az Operaház prímabalerináját, elítélték a Mindszenty-perben. A börtönből 1956-ban szabadult, és a pár Svájcba emigrált. Esterházy Pál 1989-ben meghalt, vagyonát feleségére hagyta. Ottrubay Melinda a vagyont alapítványokba szervezte: Esterházy Pál elhunyt fivére, Esterházy László és lányai kapták meg a lockenhausi alapítványt, amelybe összesen 6 ezer hektár föld, nagyobb erdőségek és Léka (Lockenhaus) kastélya tartozott.

Vagyis a lockenhausi alapítvány Esterházy László leszármazottainak kezében van – ők nem azonosak az Ottrubay Melinda (majd unokaöccse, Ottrubay István) által irányított kismartoni Esterházy-csoporttal.

A kőbányák felvették a kesztyűt

A pilgersdorfi és a másik három bánya vitatja a vizsgálatok szakszerűségét, és hisztériakeltésnek titulálták az azbesztes kőzet miatt kialakult helyzetet.

Álláspontjuk szerint az azbesztes kőzet nem jelent egészségügyi kockázatot, hiszen „az emberek levegőt lélegeznek be, nem pedig köveket” – írta az Átlátszó korábbi megkeresésére a Fürst Esterházy’sche Privatstiftung munkatársa a bezárt burgenlandi bányákat tömörítő bányatársulás nevében.

Videóriportunkban azt jártuk körül, hogy a nyugat-magyarországihoz és a burgenlandihoz hasonló helyzet más országokban is előfordulhatott, vagy könnyen megismétlődhet. Európa számos területén található azbesztes kőzet, az uniós döntéshozók pedig egyelőre nem léptek a régóta ismert szabályozási hézaggal kapcsolatban.

Andreas Temmel, a burgenlandi tartományi önkormányzat hivatalvezető-helyettese az Átlátszónak korábban azt mondta, hogy a bányák további sorsáról június végén születhet döntés. A Greenpeace információi szerint a tartomány azt tervezi, hogy a  bezárt azbeszttel szennyezett bányáknak akár már júliusban engedélyezi egy úgynevezett „tesztüzem” elindítását. Ehhez a vállalatoknak egy „biztonsági koncepciót” kell benyújtaniuk. 

Fülöp Orsolya

Frissítés (2026. június 19.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen soroltuk a kismartoni Esterházy-magánalapítványok közé a Fürst Esterházy’sche Privatstiftung-ot, ez valójában azoktól függetlenül működik.

Címlapkép: Joseph Haydn szobra a fertődi Esterházy-kastély parkjában 2020. május 22-én (fotó: MTI/Krizsán Csaba)