Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően rosszul keresnek az egyetemi oktatók hazánkban

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Július végén foglalkoztunk részletesebben az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. A felsőoktatásban dolgozó oktatók esetében ugyanis nem csak az alacsony fizetések jelentenek problémát, több magyar egyetemen az is bevett gyakorlat, hogy ellentételezés nélkül, azaz ingyen foglalkoztatnak oktatókat:

Az egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül, több száz tanár érintett

Az egyetemi oktatói fizetésekről, annak alacsony összegéről egyre több szó esik mostanában. Van azonban a kérdésnek egy másik aspektusa is:…

Egy korábbi cikkünkben pedig arról is beszámoltunk, hogy milyen negatív hatási vannak annak, ha díjazás nélkül kell tanítaniuk a felsőoktatási intézményekben. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy ennek három oka van: „Helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a felsőoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban.

Felsőoktatásban tanítók garantált bruttó havi fizetése

Magyarország a lista végén kullog

Az Európai Bizottság égisze alatt működő Eurydice-hálózat adatai szerint 2019-ben az egyetemeken dolgozó oktatók fizetése átlagosan havi bruttó 222 000 és 1 millió 300 ezer forint között mozgott az EU országaiban. Ahogy hazánkban, úgy más országokban is az egyetemi oktatók munkakörük alapján különböző fizetési kategóriákba esnek: a tanársegédek például jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a már több éve dolgozó egyetemi docensek, professzorok. Vannak olyan országok, ahol hozzánk hasonlóan központilag szabályozzák a béreket, máshol az egyetemek döntenek arról, hogy mennyit fizetnek oktatóiknak.

Megnéztük, hogy a 27 EU tagállamban, valamint néhány más országban hogyan alakulnak a bérek, azaz mennyi pénzt vihet haza egy pályakezdő, illetve egy sokéves tapasztalattal rendelkező oktató, aki a fizetési kategóriák legfelső szintjén helyezkedik el.

Hazánkban az adatok szerint, az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Ezzel Magyarország egyértelműen a lista végén szerepel.

Pályakezdő oktatók, tanársegédek bruttó havi fizetése

Nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi oktatók, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.
Mind a négy országban bruttó 1200 eurónál (435 ezer forint) kevesebbet vihetnek haza átlagosan, a tanársegédek pedig 900 eurónál (nagyjából 325 ezer forint) is kevesebbet keresnek. Összehasonlításképp: az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg. Ha a pályakezdők bérezését nézzük, akkor pedig 2087, illetve 974 eurós fizetésről beszélhetünk.

Egyetemi tanárok bruttó havi fizetése

Nem meglepő módon legjobban Svájcban és az Egyesült Államokban éri meg a felsőoktatásban dolgozni, az EU tagállamok közül pedig Hollandia éri el a legjobb helyezést a rangsorban. Mindhárom országban egy oktató átlagosan több mint 10 ezer eurót (3 milliónál is többet) vihet haza havonta. A pályakezdők esetében kicsit más a helyzet, a top 3-ba Norvégia, Dánia és az USA fér fel.

Árulkodó adat, hogy a lista első és utolsó helyén álló országok között több mint 5 millió forintos különbség van, de a fiatal oktatók is majdnem 4,5 ezer euróval többet vihetnek haza az Egyesült Államokban, mint Magyarországon.

Régóta ígért béremelés

A felsőoktatásban dolgozóknak májusban Stumpf István kétszer 15 százalékos emelést ígért 2022 elejéig. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szeptember közepén a pénzügyminisztériumnak benyújtott írásbeli kérdésében arra volt kíváncsi, hogy pontosan mikor kapják meg az első megígért emelést az egyetemi oktatók, és hány felsőoktatási dolgozó részesül ebben. Azt is megkérdezte, hogy a modellváltással nem érintett egyetemek dolgozóira is vonatkozik-e mindez.

Hogyan váltunk öt állami egyetem országává?

A következő hetekben a felsőoktatásban is kezdetét veszi az idei tanév, látszólag változatlanul. Hogyan alakult át mégis az egyetemi oktatás…

Schanda Tamás ITM államtitkár válaszában kiemelte, hogy az első emelt bér kifizetése az októberi fizetéssel várható, az emelés pedig az állami és egyházi fenntartású intézményekre is kiterjed. Arról is írt, hogy „2022-re a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészítve a fejlesztési forrásokkal több mint 1000 milliárd forintot tesznek ki, ami a tervezett GDP 1,87 %-a”. A modellváltó egyetemeknek juttatott forrás mértéke Schanda tájékoztatása szerint 2,5-szeresére nő.

1000 milliárdos ígéret a modellváltó egyetemeknek
A Schanda által is említett 1000 milliárdos fejlesztés a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó uniós alapból származik. Magyarországot ez alapján ugyanis 2 511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg, illetve lehetőség van kölcsön felvételére, további 3 384 milliárdos értékben. A magyar kormány április végén közzétett egy programtervet, eszerint az egyetemek megújítására szánták a harmadik legnagyobb összeget, 1 192 milliárd forintot. 2021 áprilisában módosítottak a terveken, a hazánknak járó 5 800 milliárd forintos csomag mindössze 43 százalékát, azaz 2500 milliárd forintot hív le. A 444 már ekkor arról írt, hogy a döntés legnagyobb vesztesei az egyetemek lehetnek, ami most bebizonyosodni látszik. Nemrég írtuk meg az Átlátszó oktatással foglalkozó blogján, az Átlátszó Oktatáson, hogy az Óbudai Egyetem  5 tervezett fejlesztést is bukott, amelynek oka minden esetben az volt, hogy a kormány az átdolgozott HET-ben a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére jelentősen alacsonyabb összeget jelölt meg az eredeti tervhez képest.

Az alapítványi fenntartás alá került Debreceni Egyetem is kétlépcsős bérfejlesztést jelentett be nemrég, amely szerint egy egyetemi tanársegéd jelenlegi bruttó bére 2022 januárjától 400 ezer forintra, az adjunktusoké 500 ezerre fog emelkedni. A docensek esetében 49-55%, az egyetemi tanári pozíció esetében pedig az eredeti bérhez képest 44% lesz az emelés mértéke. Bács Zoltán kancellár tájékoztatása szerint a béremelést részben a modellváltó egyetemek számára elérhető új állami közfeladat finanszírozási rendszer, részben pedig az egyetem saját bevételei teszik lehetővé.

Nemrég egyébként más országokban is emelték az egyetemi oktatói fizetéseket: 2020 augusztusában például a lett kormány járt el így, és nemcsak a felsőoktatásban dolgozók alapbérét növelték, minden tanári fizetés emelkedett. Bulgáriában a kormány nagyjából 25 millió eurónak megfelelő összeget különített el ugyanerre a célra pár hónappal később. Szlovákiában pedig már 2019-ben 10 százalékkal növelték a pedagógusbért, beleértve a felsőoktatási inzéményekben dolgozók fizetését is.

Van, ahol hazánkban is milliós fizetés jár

Nem mindenhol állja meg a helyét hazánkban sem az az állítás, hogy alacsonyak a fizetések a felsőoktatásban. Augusztus elején a Telex számolta ki, hogy egy külföldi vendégtanár akár 18-szor annyit kereshet a Mathias Corvinus Collegiumnál (MCC), mint egy magyar adjunktus más felsőoktatási intézményben. A kormányközeli MCC külföldi szakembereknek szóló vendégoktatói ösztöndíjprogramja 2020-ban indult, a 35 évnél fiatalabbak 5000 eurót (azaz több, mint 1,7 millió forintot), az idősebbek ennek dupláját, 10 ezer euró (közel 3,5 millió forint) juttatást kaphatnak.

Ez az összeg magában foglalja az utazási költségeket, a havi költőpénz és a lakhatás fedezésével, szükség esetén a vízumot, külföldi konferencián való részvételt, illetve egészségbiztosítást is. A vendégoktatók 2 héttől egészen 6 hónapig csatlakozhatnak a magyar intézmény tanári karához, az időtartam maximum egy évre hosszabbítható.

De nemcsak a milliárdokkal támogatott MCC-nél lehet ilyen magas fizetésekre számítani. Az alapítványi fenntartásba került egyetemek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai szintén magas fizetést vihetnek haza: a Magyar Narancs a fideszes képviselők vagyonnyilatkozatai alapján számolt be arról idén márciusban, hogy átlagosan havi bruttó 1-1,5 millió forintos jövedelemben részesülnek kuratóriumi tagságuk után. Igaz, akadnak olyanok is, akik nem veszik fel a fizetést alapítványi tisztségeik után.

Szopkó Zita

A címlapkép illusztráció, forrás: pexels.com