Osztrák mammutvállalat bátorítja az illegális fakitermelést Romániában

Bátorítja az amúgy is nagyon elterjedt illegális fakitermelést egy, Romániában lassan monopol-helyzetbe kerülő osztrák cég, a Holzindustrie Schweighofer – derült ki az Antena 3 televízió “Igazság köbméterben” című tényfeltáró riportjából. Az április végén sugárzott anyag óriási felzúdulást váltott ki, több városban is tüntettek a törvénytelen fakitermelések és a Schweighofer ellen.

A riport kulcsmozzanata egy rejtett kamerás felvétel, melyen egy – magát erdőtulajdonosnak kiadó aktivista – felajánlja a fűrészüzemnek, hogy törvénytelenül szállít fát. A Holzindustrie Schweighofer képviselője nemhogy rábólint az ajánlatra, de még bónuszt is ígér. “Mi itt nagyon rugalmasak vagyunk” – nyugtatja az osztrák vállalat beszerzési igazgatója az ál-erdőtulajdonost.

Románia egyike azon kevés EU-tagállamoknak, mely jelenleg is kiterjedt erdőkkel rendelkezik – igaz, ezek gyorsan fogyatkoznak. Ha közvetlenül a rendszerváltás után az ország területének 30 százalékát (7,6 millió hektárt) erdő borította, ez a felület 2010-re 26 százalékra csökkent (6,38 millió hektár), és egyre gyorsabban fogyatkozik.

Erdőből tuskótenger

A kitermelésben pedig gyakori módszer az ún. tarvágás – tehát nem csak egy-egy fát vágnak ki, hanem a vágóterületen a teljes erdőt letarolják, így kiterjedt erdőségek tuskótengerekké válnak. Ennek közvetlen következménye az, hogy rendszeresek az árvizek, és egyre nagyobb problémát jelentenek a földcsuszamlások: a hegyekből lezúduló csapadékot a fák gyökerei hivatottak megfogni.

Bár elvben törvény szabályozza, hogy egy-egy területről évente mennyi fát lehet kitermelni, a gyakorlatban ezt könnyű megkerülni. Az osztrák cég befolyása a legmagasabb szintekig elér, a színfalak mögött kemény lobbi folyik annak érdekében, hogy a törvénykezést a Schweighofer a saját előnyére módosítsa – derül ki a riportból.

A nagy fűrészüzemek által feldolgozott faanyag nagy része az állami tulajdonban levő erdőkből származik, azonban a magántulajdonban levő erdők is egyre inkább veszélyeztetettek. (A Schweighofer) “mindent elnyel, és nem tesz fel kérdéseket” – mondja egy riportalany.

Előlegből veszik az erdőt, majd letarolják

A riport szerint az erdőirtás a következőképpen működik: magánszemélyek pár ezer euróval alapítanak egy céget, megkeresik a fűrészüzemeket egy ajánlattal. Senki nem vizsgálja, hogy az adott cégnek valóban van-e birtokában annyi erdő, hogy törvényesen kitermelhesse a beígért mennyiséget.

A fűrészüzemek megelőlegezik a leszállítandó faanyagot, ebből a pénzből pedig a cég megvásárolja az erdőt, azt letarolja, majd eladja azt a piacon domináns pozícióban levő Schweighofernek – ismerteti a riport.

Üzemenként naponta 120 kamion

Papírforma szerint az üzlet teljesen legális, hiszen a Schweighofer maga nem termel ki törvénytelenül fát. Azonban a Schweighofer neve egyre több, a Korrupció-ellenes Ügyészség (DNA) által összeállított, falopásokról szóló vádiratban merül fel.

Egyébként egy-egy ilyen fűrészüzemnek már csak a mérete és a feldolgozó kapacitása is szinte felfoghatatlan. Az éjjel-nappal megállás nélkül működő üzemek kapuin naponta 120, frissen kivágott fenyőrönkkel megrakott kamion gördül be.

Jelenleg a Holzindustrie Schweighofernek három ilyen üzeme működik az ország különböző szegleteiben, de már megépült, és hamarosan elkezdi a működést a negyedik is Székelyföldön.

Mindenki másnak csak a hulladék jut

Az erdők mellett a helyi, kis fafeldolgozó cégekből, bútorgyárakból álló gazdaságot is tönkreteszik a nagy fűrészüzemek – hangzik el a riportban. Az osztrák cég olyan árat képes ajánlani a minőségi faanyagért, mellyel a kis termelék nem tudnak versenyezni, éppen ezért nekik csak a hulladék jut.

Ha a Schweighofer 12 ezer munkahelyet teremtett, a másik oldalon, a kis cégeknél mintegy 50 ezer munkahely tűnt el. Ráadásul ezek a cégek magas hozzáadott értéket képviselő, munkaigényes és nem utolsósorban profitábilis bútorokat gyártottak majd exportáltak – a nagy fűrészüzemek által feldolgozott faanyag fűrászáru formájában kerül eladásra.

Sipos Zoltán

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.