Orbán Áronnal hoztak hírbe egy zűrös céget, amit most gyorsan megszüntetnek
Az Octopus Invest Kft.-t több alvállalkozója is perli. Videóriport.
A kis balkáni ország első autópályája gigantikus összegű kínai hitelből épül, aminek a törlesztésébe belerokkanhat a montenegrói költségvetés. A Vice News riportja.
A 600 ezer lakosú Montenegró 2014-ben írt alá szerződést a kínai Exim Bankkal az ország első autópályának első szakaszának megépítéséről. A beruházás értéke 800 millió euró (kb. 240 milliárd forint), és az összeg 85 százalékát a kínai bank hitelezi 20 éves futamidővel.
Az IMF már a szerződés megkötésekor figyelmeztetett arra, hogy a kölcsön törlesztése tönkreteheti az országot. A Globális Fejlődésért Központ (Center for Global Development, CGD) 2018 márciusában publikált tanulmánya arról írt, hogy Montenegró egyike a világ azon nyolc országának, amelyek adósságspirálba kerülhetnek a kínai óriáshitelek miatt. A Világbank becslése szerint ugyanis költségvetési kiigazítás nélkül az ország államadóssága 2018-ra elérheti a GDP 83 százalékát az építkezés miatt.
A déli határon lévő Bar kikötőváros és a szerbiai Boljare közötti autópálya három ütemben épül, a teljes költsége nagyjából 3 milliárd euró (kb. 900 milliárd forint). Az első, és a montenegrói kormány szerint legnehezebb, Smokovac és Matesevo közötti 45 kilométeres szakasz kivitelezője a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC), ami 2019 tavaszára ígéri a munkálatok befejezését.
A montenegrói ellenzéki pártok és anti-korrupciós civil szervezetek szerint Kína duplán húz hasznot a projektből, amibe viszont Montenegró tönkre fog menni. A montenegrói kormány szerint azonban az ország gazdaságának szüksége van az autópályára, ami jobb összeköttetést teremt Szerbiával.
Az amerikai Vice News nemrégiben helyszíni riportot készített a beruházásról.
A videó stílszerűen autózással indul, közben pedig Ben Ferguson riporter és Mladen Grgic, a kaliforniai Berkeley Egyetem Kína-szakértője beszélgetnek. Grgic szerint a kis balkáni országnak nincs valódi szüksége az autópályára, csak politikai okokból építi a kormány.
A Vice News riportere beszélt a kivitelező kínai cég képviselőjével is, aki elmondta, hogy 2.700-an dolgoznak az építkezésen. Ebből bő ezren helyiek, de a legtöbb munkás kínai – ők egy hatalmas konténertáborban laknak a helyszínen.
Nyilatkozott Vatroslav Belan, a montenegrói miniszterelnök-helyettes tanácsadója is, aki határozottan kijelentette, hogy a kínai hitelből, kínai cég kivitelezésében épülő autópálya nem kínai beruházás. A riporter kinevette, de Belan nem jött zavarba, hanem félmosollyal magyarázta, hogy ez a montenegrói kormány beruházása, ugyanis ők vállalják a kockázatot. Sőt, még vissza is kérdezett, hogy „El kell magyarázni, miért építünk autópályát a 21. században?”. Később a riporter kérdésére a hitel miatt várhatóan a GDP 80 százaléka fölé emelkedő államadósságról azt mondta, hogy tudatában vannak a rizikónak, de nem veszélyes a helyzet, az országnak pedig szüksége van az autópályára az export miatt, és mert EU-tag akar lenni.
A videó végén megszólalt még Jelisava Kalezic egykori egyetemi professzor és politikus, aki arról beszélt, hogy természetesen szükség van az autópályára, mert az normál körülmények között nagyszerű lehetőség lenne a fejlődésre. Viszont inkább 2002-2003-ban kellett volna megépíteni, amikor Montenegró gazdasága jobb helyzetben volt, mert most csőd fenyegeti az országot a beruházás miatt. Vatroslav Belan szerint viszont az autópálya miatt nőni fog a gazdaság, és ki tudják majd fizetni a hitelt Kínának.
„A kockázat elkerülésének egyetlen módja az, ha nem csinálunk semmit. Kockázatokat kell vállalni, és kreatívnak, újítónak kell lenni. Mi ezt csináljuk.” – mondta Belan.
A riport elgondolkodtató önmagában is, és a magyar párhuzamok miatt is.
Orbán Viktor miniszterelnök idén január 10-én Berlinben nyilatkozta, hogy „Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk”, és már van is egy kínai finanszírozású projektünk. Orbán és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök tavaly novemberben jelentette be, hogy indul a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amiről még 2015-ben egyeztek meg. A beruházás legalább 750 milliárd forintba fog kerülni, és az összeg 85 százaléka kínai hitel, de a pontos feltételek nem ismertek, mert a magyar kormány 10 évre titkosította a megvalósíthatósági tanulmányt.
Viszont a Figyelő még a fideszesítése előtt kiszámolta (azóta leszedték a cikket, de a Google-archívumban elérhető), hogy a vasútfejlesztés leghamarabb, kamatterhek nélkül is csak 2.400 év alatt térül meg. De ez nem szempont a magyar kormánynak: Orbán tavaly decemberben az egyik Kossuth rádiós interjújában azt mondta, hogy másodlagos a beruházás megtérülése, mert az a fontos, hogy keresztülmegy az országon.
Orbán Viktor és a Montenegrót 1991 óta különböző pozíciókból irányító, idén áprilisban az elnökválasztást ismét megnyerő Milo Djukanovic egyébként jó viszonyban vannak. Djukanovic – akit az OCCRP 2015-ben az év legkorruptabb emberének választott – idén januárban járt megbeszélésen az Országházban, és a szintén kerítésépítésen gondolkodó országnak Orbán felajánlott 25 kilométer határvédő drótot ajándékba.
Nemrég az Index írt Srí Lankáról, ami intő példa lehetne Magyarország és Montenegró számára is: az ázsiai ország kínai hitelből épített olyan infrastrukturális beruházásokat, amiknek nincs értelme, a hiteleket viszont nem tudják fizetni. Az ország bevételeinek 80 százaléka elmegy a törlesztésre, miközben az üres autópályán rizst szárítanak a parasztok.
Februárban pedig a 444-en jelent meg egy hosszú cikk arról, hogy Kína az utóbbi években egyre több beruházással és hitellel van jelen Európában, de nem gazdasági szempontok vezérlik, hanem politikai befolyást akar szerezni.
Az Octopus Invest Kft.-t több alvállalkozója is perli. Videóriport.
November 11-én került fel a YouTube-ra egy 24 perces videó, amely a koronavírusos betegeket ellátó Székelyudvarhelyi Városi Kórház egy napját mutatja...
La Fuerza de las Palabras, azaz a szavak ereje – így nevezik José Alberto Gutiérrez alapítványát. A férfi kukásautót vezet...
Áprilisban kezdődtek a kormányellenes tüntetések, amelyeknek már 300-nál több halálos áldozata van. Daniel Ortega, a 2007 óta hatalmon lévő nicaraguai...