„Varázslatos meseország” – így megy az adóoptimalizálás Luxemburgban

Egymás után épülő irodaházak, virágzó pénzügyi szektor, hatalmas egy főre eső jövedelem: a luxemburgi jólét egyik fontos forrása az „adóoptimizálás”, mely a helyi hatóságok szerint teljesen törvényes és a versenyképességet szolgálja.

A The International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) által nyilvánosságra hozott több száz bizalmas iratból kiderül, pontosan hogyan is működik a rendszer, melynek köszönhetően a félmilliónyi lakossal rendelkező európai törpeállamot „varázslatos meseországként” emlegetik üzleti körökben.

A Fortune 500 listáin szereplő cégek közül 170-nek van luxemburgi fiókvállalata, itt azonban valós gazdasági tevékenység rendszerint nem folyik. Az minimális személyzettel működő irodák – sok esetben egyszerű postafiókok – szerepe a cégek globális tevékenysége után fizetendő adóterhek csökkentése.

A dokumentumokból kiderül, hogy a vállalatok könyvelők számára is szinte áttekinthetetlenül bonyolult, több tucat országon keresztül átívelő cégláncolatokat hoznak létre annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb adót fizessék – ezeknek a láncolatoknak egyik kulcseleme Luxemburg.

Azért fontos a törpeállam, mert a luxemburgi törvények megengedik azt, hogy a cégek egyedi megállapodásokat kössenek a luxemburgi adóhivatallal. Ezekben a megállapodásokban részletesen le van írva hogy a cég milyen felállásban fog működni, és sok esetben az is rögzítve van, hogy mennyi lesz a tevékenység után fizetendő adó.

Kölcsönökkel szivattyúzták Luxemburgba a profitot

A most kiszivárgott, 28 ezer oldalnyi iratcsomó a világ egyik legnagyobb könyvelőcégétől, a PricewaterhouseCooperstől származik. Kiderül belőlük, hogy a szolgáltatás részeként a PwC tanácsadói „adóoptimizálási” terveket is készítettek a klienseik részére.

Az egyik kedvelt módszer az volt, hogy a luxemburgi fiókvállalat révén kölcsönöket nyújtottak a globális cégcsoportnak. A kölcsönök feltételei olyanok voltak, hogy látványosan csökkenjen az az összeg, ami után a magas adókulccsal rendelkező országban tevékenykedő leányvállalat adót kell fizessen, a profit pedig így a luxemburgi vállalatnál landoljon.

Luxemburgban hivatalosan 29 százalékos az adókulcs, de ez persze csak papírforma, mert a luxemburgi hatóságok nagyon rugalmasan kezelik, hogy mi számít adózandó jövedelemnek és mi nem. A valós adókulcs egyszámjegyű, sőt, vannak esetek, amikor az ide kihozott profit alig 1 százaléka után kell adót fizetni – tárta fel az ICIJ.

A vállalat mondja meg, mi után szeretne adót fizetni

A PwC által a luxemburgi hatóságok számára összeállított, 20-100 oldalnyi hosszúságú iratcsomók részletesen leírják a kliens pénzügyi stratégiáját, és részletezik, mi után szeretnének adót fizetni. Az adóhivatal munkatársai négyszemközt tárgyaltak a PwC képviselőivel, a kéréseket pedig gyakran még aznap jóváhagyták.

„Rugalmas és vendégszerető hatóságok”, akiket „könnyű elérni” és akik „gyorsan döntenek” – így reklámozza a PwC Luxemburgot.

Az iratokban gyakorlatilag minden ágazat nagyjai megtalálhatóak, a Pepsitől az American International Groupig (AIG), a Procter & Gambletől a Deutsche Bankig vagy az Amazonig. A kliensek túlnyomó többsége amerikai vagy brit cég, utánuk Németország, Hollandia és Svájc következik.

Ugyan magyarországi tulajdonossal rendelkező cégek nem szerepelnek a dokumentumokban, feltűnik hét nemzetközi vállalat magyarországi fiókja. Minden jel arra mutat, hogy Magyarország is szerepet játszott a nagy adóoptimizálási láncban – erről egy részletes összefoglaló itt elérhető.

Juncker számára kínos

Az ICIJ sorozata azért éri kellemetlenül Luxemburgot, mert Brüsszel épp most vizsgálja, hogy soron kívüli támogatásnak minősül-e az Amazonnal és a Fiat Finance-val kötött adózási megállapodás. Luxemburg nem hajlandó kiadni az összes, Brüsszel által bekért dokumentumot.

A dolog Jean Claude Junckernek is felettébb kínos lehet. A volt luxemburgi miniszterelnök jóformán még be sem tudott rendezkedni az EB-elnöki hivatalában, amikor máris megkérdőjeleződik a beiktatása előtt tett ígérete, miszerint kemény kézzel bánik azokkal, akik megpróbálják kijátszani az adókat.

Az ICIJ-hez jutott iratok nagy része ugyanis épp abban az időszakban született, amikor Juncker volt a luxemburgi kormány vezetője.