Az EU-ban csak a magyar GDP csökkent euróban 2022 első negyedévéhez képest

Egyedül Magyarországon csökkent az euróban kifejezett GDP 2022 első negyedévéhez képest, a többi uniós országban nőtt – derül ki az Eurostat naptárhatásoktól és szezonális adatoktól megtisztított számaiból. A magyar kormányfő régóta európai recessziót, „tüdőn lövést” vizionál az orosz agresszió miatt kivetett szankciók miatt. De az adatok alapján ez nem épp így lett.

„Orbán Viktor: az európai gazdaság tüdőn lőtte magát” – 2022 júliusában mondta ezt a miniszterelnök, mint fogalmazott, „Azt tanácsolom mindenkinek, akinek van állása, hogy becsülje meg, mert a következő hónapokban az európai gazdaság recesszióba csúszik”.

Egy héttel később azt is mondta Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában, hogy „A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede következik, de Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején.”

Idén januárban a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a nagy céljainkat azonban ebben a helyzetben sem adjuk fel: rezsivédelmi költségvetést fogadtunk el, megvédjük a családokat és elkerüljük az európai recessziót. Hajrá, 2023!” A napokban pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszter megismételte, „az orosz-ukrán háború árnyékot vet a folyamatokra, Európa gazdaságait recesszió fenyegeti.”

Az Eurostat nemrég frissítette a 2022-es negyedéves GDP adatokat. Az első háromnegyed év adatait közölték. Ez alapján így néznek ki az európai országok GDP növekedései az első negyedévet alapul véve.

 

Az adatok euróban vannak, naptárhatástól és szezonális hatásoktól már tisztítottak. Az ábra egyértelmű, csak a magyar GDP csökkent az első negyedévhez képest, miközben az EU többi tagjáé nőtt. Még a görögök is pozitív tartományban maradtak, a látható harmadik negyedéves esés ellenére. Bulgária, Csehország, a januártól már euróval fizető Horvátország pedig állva hagyta Magyarországot.

Magyarországon nőtt a GDP – mondta a pénzügyminiszter

Hogy lehet ez, miközben a pénzügyminiszter mást kommunikál? Elég a harmadik negyedéves GDP-t követő Varga Mihály posztot felidézni. A pénzügyminiszter tavaly novemberben azt írta, „Magyarország – Lengyelországgal együtt – annak ellenére is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe jutott, hogy a helyreállítási forrásokat még nem kapta meg.” Varga Mihály év/év adatokat vett figyelembe, arról nem beszélt, mi történt 2022-ben.

Az OECD számsora is a pénzügyminiszter örömét igazolja, ha az előző év harmadik negyedévéhez hasonlítjuk a magyar gazdaság teljesítményét.

 

De ugyanebből a táblából már más látszik, ha nem év per évet nézünk, hanem a 2022-es teljesítményt. Ami, ugye, Nyugat-Európának fáj. De inkább Magyarország kullog.

 

A számok alapján a miniszterelnök által jövendölt európai „tüdőn lövés” épp a hazai gazdaságra igaz. Az ok egyszerű. A KSH az Átlátszó kérdésére azt írta, „Az EUROSTAT oldalán publikált GDP adatokkal kapcsolatos megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az euróban számolt 2022. III. negyedévi szezonálisan és naptárhatással igazított GDP adat

az euró árfolyam alakulása miatt kisebb, mint az I. negyedévi.”

Tudatos leértékelés

Vagyis a gyengülő forint, a hazai fiskális politika az oka, hogy Európában egyedülálló módon csökkent az euróban kifejezett GDP. A forintgyengülésről korábban Becsey Zsolt, egykori fideszes államtitkár azt mondta az Átlátszónak, hogy az árfolyam politika mögött az áll, hogy így tudják a folyó fizetési mérleget mesterségesen pluszban tartani. Még egy nagyon nagy hozadéka van a leértékelésnek, így a munkaerő olcsó marad:

„Erre szoktam mondani a diákoknak az előadáson, az a Déva vára-effektus: amit nappal reálértékű bérnövekedésként forintban emelünk a dolgozóknak – ez szép –, azt éjszaka a forint-leértékeléssel elvesszük. Mert így a multinak (meg egyébként a magyarnak is, akinek külkereskedelmi ügyletei, tehát nemzetközi versenyügyei vannak) segítesz, mert olcsóbb lesz euróban az összes költsége, többek között a bérköltség, meg hát ezzel euróban olcsóbb neki a rezsi is.”

Szöveg: Segesvári Csaba — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián