Ausztria továbbra is kockázatosnak tartja atomerőművek építését Pakson

December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.

Az MVM Paks II. Zrt. 2016. október 18-án kérte a telephely engedélyezését, amelyet az illetékes hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017. június 30-án meg is adott. Az engedélykérelemben az MVM Paks II. Zrt-nek kellett igazolnia, hogy a tervezett telephely megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak és ajánlásoknak, illetve a magyar jogszabályoknak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A több éves engedélyeztetési folyamat során geológiai és geofizikai vizsgálatokat is végeztetett az MVM Paks II Zrt., több mint 8 milliárd forintért készültek kutatások. Ezek az eredmények ugyanakkor csak részben kerültek bele a hatóságnak benyújtott anyagokba: kimaradt például, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.

Az eredmények szerint Paks II telephelyen áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta törészónát nemcsak aktív törésvonalnak, hanem olyan törésvonalnak is kell minősíteni, amelynek megvan az a képessége („capable”), hogy földfelszíni elmozdulást hozzon létre.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit | atlatszo.hu

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői szerint az eredmények ismeretében Paks II nem kaphatta volna meg a telephely-engedélyt, ugyanis a terület mind a nemzetközi előírások, mind pedig a magyar jogszabályok szerint alkalmatlan az atomerőművek létesítésére. A vonatkozó kormányrendelet szerint „ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.”

A fentiek alapján egyébként a meglévő Paksi Atomerőművet is ugyanilyen földrengésveszélyes területre építették. Annak építésekor, az 1970-es évek elején nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek. Ugyanakkor az azóta eltelt időben egyre több kutatási eredmény született, és az osztrákok is legalább egy évtizede feszegetik ezt a kérdést a Paksi Atomerőmű meghosszabbított működésével kapcsolatban. Olyannyira, hogy az illetékes osztrák minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.

Workshop on the Paks II site characteristics by atlatszo on Scribd

A legutóbbi, 2022 februárjában tartott osztrák-magyar bilaterális egyeztetés során is részletesen tárgyalták ezt a kérdést az OAH és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői. Az osztrákok által most publikált összefoglaló jelentésből azonban kiderül, hogy a megbeszélés során nem közeledtek az álláspontok: Ausztria továbbra is meg van győződve a terület földrengés-kockázatáról és ebből fakadó alkalmatlanságáról. Ezért egyrészt azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb vizsgálatokat. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek helyszíni kutatásokat. Erre információink szerint mindeddig nem került sor, mindössze egy kétórás helyszíni szemlére kaptak lehetőséget az osztrák szakemberek.

Régészeti leleteket igen, földrengések nyomát nem keresik a Paks II. Atomerőmű építése során | atlatszo.hu

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.

Kerestük az OAH-ot a december elejére tervezett bilaterális találkozó pontos időpontja és tervezett programja kapcsán. A hivatal szűkszavú válaszban tudomásunkra hozta, hogy „az osztrák fél szakértői (minimum) évenkénti megbeszélések során vitatják meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, aktuális kérdéseket. December elején a szokásos éves (zárt körű) osztrák-magyar találkozóra kerül sor, az esemény nem nyilvános, arról majd utólag adunk tájékoztatást az OAH honlapján.”

Fülöp Orsolya