Átláthatatlan könyveléssel vádolja a Transparency Internationalt egy német oknyomozó portál

A Transparency International a világ egyik legnagyobb korrupcióellenes szervezete, amelynek fő üzenete az átláthatóság. Ezért kínos, hogy egy német oknyomozó portál szerint átláthatatlan módon könyvelték a 2012-es – német adófizetői pénzből is finanszírozott – világkonferenciájuk költségeit.

Az International Anti-Corruption Conference (IACC) a Transparency International (TI) legnagyobb eseménye, amelyet kétévente tartanak meg. A nemzetközi korrupcióellenes konferenciára a világ minden tájáról, a hivatalos honlap szerint 130 országból, érkeznek az átláthatóságért küzdő aktivisták és előadók. A konferencia megszervezése hatalmas összegeket emészt fel, 2012-ben 3 millió euróba, azaz majdnem egymilliárd forintba került.

A 2012-es konferenciát Brazília fővárosában, Brazíliavárosban tartották. A Transparency egy helyi korrupcióellenes egyesülettel, az Amarribo-val közösen szervezte az eseményt. A 3 millió eurós támogatásból 2,5 milliót a brazil számvevőszéken (CGU) keresztül a brazil állam állt, 300 ezret a német állam, a maradékot pedig a részvételi díjakból, céges támogatásokból, és az ENSZ fejlődési programjától szerezte meg a szervezet.

Mégsem sikerült azonban átlátható módon elkönyvelni az átláthatóságért küzdő világszervezet legfontosabb konferenciáját – ezt állítja egy német oknyomozó oldal, a Correctiv, amely a Handelsblatt üzleti napilappal közösen átnézte az egyébként berlini székhellyel nemzetközi titkárságát Németországban működtető szervezet összes, a brazíliai konferenciára vonatkozó nyilvános pénzügyi adatát.

A nem nyilvános adatokat közérdekű adatigényléssel kérték ki a német államtól.

Három kassza, egy költségvetés

Az oknyomozók legfontosabb állítása önmagában is érdekes, ráadásul valójában a Transparancy sem tagadja: nevezetesen, hogy nem sikerült a konferenciáról egy egységes, átlátható elszámolást készíteni. A szervezet azzal védekezik, hogy külön költségvetésre volt szükség a helyszínen, és egy másikra a Berlinben felmerült költségekre, de a Correctiv csapata szerint volt egy harmadik kassza is, amely egyáltalán sehol sem jelenik meg.

A Petrobras, Brazília hírhedten korrupt óriásvállalata, és három bank összesen 155 ezer eurót fizetett azért, hogy logójuk a nagyszínpadon szerepeljen, ez az összeg mégsem jelent meg a TI és az Amarribo elszámolásaiban.

Az is gond a cikk szerint, hogy miközben a részvételi díjakból körülbelül 291 ezer euró folyt be a Transparency-Amarribo kasszájába, az összeget aztán a két szervezet egymás közt felosztotta, ám pontosan elszámolni vele már egyiküknek sem sikerült. A Transparency pénzügyi jelentésében ugyan benne van, de nem az IACC bevételeit összefoglaló mellékletben, hanem az „egyéb bevételi forrásnál”. Az itt megjelenő összegek forrását pedig lehetetlen felderíteni, legalábbis egy külső szemlélődőnek.

Egy kissé ködös

A Transparency International ködösítése a német állami támogatás igénybevétele szempontjából a legkellemetlenebb. Az állami támogatásról szóló szabályok egyike ugyanis, hogy a német állam csak akkor támogat egy eseményt, ha az a segítség nélkül sehogyan, vagy nem megfelelően valósulna meg. A Transparencynek muszáj bejelentenie, ha a szerződésben foglalt támogatókon – tehát a német és a brazil államon – kívül más bevételi forráshoz is jut.

A rendszer lényege, hogy az ilyen események szervezői ne a német adófizetők pénzén gazdagodjanak meg.

A Transparency és a német GIZ nevű állami fejlesztési szervezet között létrejött szerződésben ugyan a két állam mellett céloznak más támogatókra, de elmulasztják feltüntetni a pontos összeget, ráadásul a céges donoroktól és a belépődíjakból származó bevétekről szintén semmilyen információ nem lelhető fel. A GIZ számára készített költségvetési összefoglalóban az állami bevételeken kívül semmilyen más pénzügyi forrást, sem a vállalati pénzeket, sem pedig a részvételi díjakat nem jelezte a TI.

A probléma tehát lényegében az, hogy a konferencia eredeti költségvetésében valóban szükség volt a német állam 300 ezer eurójára, ám később ez az összeg befolyt máshonnan is. A Transparency mégis elfogadta a támogatást, a közben felmerült többi forrásról pedig átláthatatlanul nyilatkozott.

Kínos magyarázkodás

A Transparency a cikk lényegi állításait nem vitatta, csak annyit tett hozzá, hogy a német állami támogatásról szóló elszámolásban szerintük a szabáyok szerint nem kellett olyan nyilatkozatot tenni, mint amit a Correctiv számonkér. A GIZ-nél úgy tudják, hogy végül nagyobb lett a konferencia kiadása, mint amit terveztek, ezért volt szükség ezekre lépésekre.

Roberto Perez Rocha, az IACC programigazgatója elmondta a Correctivnek, hogy a GIZ csupán a konferencia egyes szekcióit támogatta, nem pedig magát az eseményt. Szerinte ebből következik, hogy így a Transparency nem is tartozik a teljes programra vonatkozó pénzügyi beszámolóval a GIZ felé. Rocha szerint ők azzal tájékoztatták a német államot, hogy publikálták a szervezet pénzügyi beszámolóját, amely szerinte egyébként megfelel a nemzetközileg elfogadott könyvelési normáknak.

Marschall Miklós, a Transparency International – egyébként magyar – ügyvezetőigazgató helyettese szerint nincs szó plusz bevételről, és arról sem, hogy a TI bármilyen profitot termelt volna a konferenciával, mivel a bélépési díjak a “közvetlen” kiadásokra mentek el. Az azonban nem derült ki, hogy mik ezek a közvetlen kiadások pontosan – jegyezte meg a Correctiv.  

A cikkben említett összes dokumentum megtalálható a Correctiv honlapján.

Katona Fruzsina

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.