India lakosságának több mint egyharmada él vízhiányos területen

Káprázatos őszi lombkoronák, extrém kocsmatúrák és a sokak által átkozott napi ingázás is figyelmet kap a legfontosabb adatvizualizációs munkákról szóló heti válogatásunkban– VIZállásjelentés #16.

Vörös hervadás / The Washington Post

A Washington Post munkatársai, Lauren Tierney és Joe Fox készítették ezt a színpompás adatvizualizációt az Amerikai Egyesült Államokat borító erdőségek lombváltásáról. 

A térképen látványos különbözőséggel jelenik meg az örökzöldek állandó pompázása, a lombhullató fák zöldből sárgába történő színváltása, valamint a juharfák vöröses tündöklése. A nyugati országrészeken a tűlevelű fafajok uralkodnak, az USA középső területein tölgyesekkel találkozhatunk, míg keleten főleg a már említett juharon kívül bükk, nyír és a rezgő nyár jellemző. A levelek átszíneződéséről és a fák lombkoronájának elhagyásáról szóló adatokat az amerikai erdőségekkel foglalkozó kormányügynökség szolgáltatta a munkához. A cikkben színváltást bemutató animációkat is nézegethetünk a különböző levéltípusok (vörös juhar, reszkető nyír, papírnyír, fehér tölgy, tulipán- és ámbrafa) ismertetője után. 

Szomjazó India / Reuters

A közeljövőben India népessége várhatóan meghaladja Kínáét, ezzel pedig a globális rangsor vezetőjévé válik majd, mindeközben viszont az ország vízellátottsága komoly aggodalomra ad okot – írja a Reuters.

A növekvő népesség és a nem megfelelő minőségű felszíni vizek együttes hatására az ország hamarosan kimeríti felszín alatti vízkészleteit. A felszíni vizet célszerű a monszun időszak során tárolni, majd az év további részében a felszín alatti víz helyett használni, Indiában azonban a víztározók jelentős részéből egy év leforgása során több víz fogy el annál, amennyit a monszun alatt összegyűjteni képesek. A link alatt található adatvizualizáción a felszín alatti vizek újratöltöttségi szintjét kerületekre bontva láthatjuk – a lista alján fekete színnel ábrázolt területi adatok így még sokkolóbb hatással bírnak. 

Nem láttuk jönni / The Pudding

A Pudding munkatársaitól már megszoktuk, hogy az átlagostól valamelyest eltérő témák inspirálják őket adatvizualizációs munkák elkészítésére. Egyik legfrissebb anyaguk nem másról mint az Egyesült Királyság területén véghezvihető olyan kocsmatúrákról szólnak, amelyek során a résztvevők kizárólag azonos nevű bárokba térnek be. 

“Találkozzunk a Vörös Oroszlánban!” Amennyiben kedves brit cimboránk ezzel a felszólítással invitál bennünket egy kis munka utáni sörözgetésre, ne habozzunk megkérni, hogy pontosítsa elképzeléseit – ilyen nevű bárból ugyanis összesen 339 darab létezik az Egyesült Királyság területén. Az adatvizualizáció lenyűgöző alapossággal dolgozza fel a témát: először nyelvészeti szempontból osztályozza a kocsmák elnevezését, majd ezeket további csoportokra osztja az egyezéseknek megfelelően, az így kapott eredményt pedig térképen ábrázolja – végül megszületik a varázslatos körutazás terve.

Az út és az inga / Flowing Data

Anno vidéken 15 perc alatt bicajoztam be a suliba – sokalltam. Az egyetem már félóra tömegközlekedésre volt a mindenkori lakhelyemtől, de gyakran megesett az is, hogy a munkahelyemre eljutni több mint egy, esetenként másfél órámba telt. Nathan Yau a sokak által szeretett, mások által gyűlölt ingázásról készített hiánypótló adatvizualizációt. 

A munkához az USA hivatalos felmérésének adatait használta fel, amelyből az derült ki, hogy az ingázásra való hajlam alapvetően attól függ, az ország mely részén élünk. Az animált ábráról leolvashatjuk, hogy a nagyobb városok lakói több mint két és fél órát is hajlandóak ingázni naponta a munkahelyükre. A három órás út (másfél óra oda, majd vissza minden nap) viszont egyértelműen az ingázás lélektani határát jelenti: ennyit, vagy ennél többet ugyanis egyetlen amerikai állampolgár sem hajlandó utazással tölteni – vagy csak nem vallja be. 

Ne csak ábrázold, magyarázd is meg! / The Functional Art

Alberto Cairo blogján, a Functional Arton szólítja fel az adatvizualizációs világot arra, hogy bizonyos munkákat tegyenek még pontosabbá és könnyebben értelmezhetővé. 

Alberto Cairo egy a New York Times-on megjelent anyagra reflektálva ír arról az esetről, amikor egy ábrán bizonytalansági adatok (azaz a leginkább valószínűsíthető eredménytől való esetleges eltérések) is megjelennek. Arra kéri ezzel kapcsolatban világszerte tevékenykedő adatvizualizációs kollégáit, hogy a bizonytalansággal ne csupán az ábrázolás szintjén foglalkozzanak, hanem a megjelenítést magyarázzák is el a befogadóknak – hiszen esetenként nem csupán az átlagos, hanem még a gyakorlottabb olvasók számára is gondot okozhat egy-két munka értelmezése. 

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!