Száz vállalat szép lassan kicsinálja a bolygót

Elnökválasztás Argentínában, Európa innovatív négyzetkilométerei és már alig látható populációk kerültek a hét leglátványosabb adatvizualizációinak listájára. VIZállásjelentés #14.

Mit tehet a nő, ha kreatív? / nesta

Az elmúlt évek során kétségkívül rengeteget változott a nők megjelenítése a kreatív iparágakban. Nem csupán a női szereplőkre történő utalások száma nőtt meg, hanem nagyobb teret nyert a nők véleményének, gondolatainak ábrázolása is. Ennek ellenére a nők társadalmi csoportja még mindig jócskán alulreprezentált helyzetben találja magát az élet számos területén.

A link alatt látható adatvziualizáció alapjául a Guardianon 2000 és 2018 között publikált több mint félmillió cikk vizsgálata szolgált. Ezek az írások mind a kreatív iparághoz köthetőek, azaz például divattal, médiával, vagy éppen játékokkal foglalkozó rovatok részeként jelentek meg. A cikkek mindegyike tartalmaz egyes szám harmadik személyű névmásokat, ami az angol nyelv sajátosságainak megfelelően hím-, vagy nőnemű lehet (esetleg semleges, de ennek előfordulásával a kutatás nem foglalkozik részletesen). Az eredmények azt mutatják, hogy míg az említett szektorban dolgozók nemi eloszlása nem változott jelentősen (36–64% a férfiak javára), a nőkről szóló diskurzus csak 2012 és 2018 között egy harmadrésszel megemelkedett (29-ről 40%-ra).

A Nesta szerint ez két komoly következménnyel is járhat: egyfelől bátorításként szolgálhat a nők számára, hogy a kreatív szektorban helyezkedjenek el, másfelől viszont azt a benyomást keltheti, hogy a valóságosnál kiegyensúlyozottabb a férfi és női szereplők aránya az iparágban. 

Az adatvizualizáció további részében egyesével fürkészhetjük, hogy a szektorhoz tartozó különböző alkategóriák esetében milyen változások mentek végbe (például, hogy a zenei témában írt cikkeknél 16 százalékról 41-re nőtt a női szereplőkre történő hivatkozások száma), de azt is megvizsgálhatjuk, hogy a férfi “he” és a női “she” névmásokat mely igék követték leggyakrabban, azaz melyik nemet milyen cselekvéssel kötötték össze gyakrabban az újságírók. Spoiler alert! A nők gyakrabban nevettek, mosolyogtak és sóhajtoztak – a férfiak többször fedeztek fel, készítettek, vagy használtak dolgokat. 

Pixelnyi populációk / Joshua Smith

A magyar média érdeklődését is felkeltette az az adatvizualizációs munka, amely különböző, a kihalás szélén álló állatfajokat ábrázolt. A fotók különlegessége, hogy mindegyik éppen annyi képpontból áll, ahány egyed jelenleg képviseli a megjelenített állatfajt – tehát minél kevésbé tudjuk kinézni az adott képből valamely állat alakját, annál valószínűbb, hogy lassacskán valóban eltűnik a szemünk elől, a Föld felszínéről. A munka egyszerre látványos és könnyen értelmezhető, valamint egy igen fontos és aktuális problémára hívja fel befogadó figyelmét. 

Az összes megjelenített faj közül az amuri leopárd áll legközelebb a kihaláshoz, belőlük ugyanis megközelítőleg hatvan egyed él már csak összesen. 

Az eredeti képeket a WWF (World Wildlife Fund) japán munkatársai készítették 2008-ban, idén viszont egy programozó friss adatokat felhasználva reprodukálta ezeket. A munkát Imgurra töltötte fel, itt bukkant rá néhány hírportál. 

Változást akarnak / La Nación

Az idén esedékes argentin elnökválasztás témáját boncolgatja a La Nación legújabb adatvizualizációja. Az ellenzékből induló Alberto Fernández és a jelenlegi elnök, Mauricio Macri a két legnagyobb támogatást élvező jelölt – az ő összecsapásukat és annak lehetséges kimeneteleit szemlélteti az interaktív diagram, amelyen mi magunk tippelhetjük meg, kinek adunk nagyobb esélyt a voksoláson. Tippeléssel a két fő esélyes és a többi jelölt által szerintünk elnyerendő szavazatok arányáról, valamint a nem szavazók számáról egyszerre találgathatunk.

Az augusztusi előválasztást Fernández, a Frente de Todos jelöltje a szavazatok elsöprő többségével, 47 százalékkal nyerte – Macri ellenben a voksok 32 százalékát tudhatta magáénak. Ezek után az az általános közvélekedés alakult ki világszerte, hogy Fernández bizonyára élesben is megismétli, vagy akár még túl is szárnyalja majd az előzetes eredményt. 

Macri egyre inkább kétséges újraválasztása az eddig bevezetett szigorú megszorításokon felül további hasonló intézkedéseket jelentene az országnak. Emiatt, valamint az általánosan uralkodó elégedetlenség okán válhatott vonzóvá számos állampolgár szemében az elnökváltás gondolata.

Szabadalmak sűrűsége / Medium

Topi Tjukanov egy különösen izgalmas adathalmazra tette rá kezét. Harminc év nagyjából 18,8 millió szabadalmi dokumentumára és az ezekhez köthető geolokációs adatok gyűjteményére bukkant a Data Is Plural hírlevelén keresztül. A találmányok jegyzéke városi szintű információkat tartalmaz minden szabadalomról, mindezt a velük foglalkozó hivatalok irányába történő torzítás nélkül.

Tjukanov először a műfajban hagyományosnak mondható, de annál látványosabb pontábrázoláshoz nyúlt – ennek során minden szabadalmat egy színes egységgel jelölt. Ezen “világító” térképek publikálását követően Gaétan de Rassenfosse, a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem oktatója dobta fel annak az adatvizualizációnak az ötletét, ami Európa leginnovatívabb négyzetkilométereit mutatná be, azaz azokat a területeket, ahol az egy főre eső innovációk száma a legmagasabb. 

Megszülettek tehát az egyes országhatárokon belül a legtöbb találmányt felmutató területek térképei. Ezek mellé rövid magyarázatot írt a szerző, amiben valószínűsíti, hogy milyen tényezők idézhették elő az eredményeket (például kutatóintézetek, vagy több egyetem az adott területen belül).

A munka alapján országunkban Budaörs (0.16 szabadalom/fő) éli a legpezsgőbb innovációs életet, de európai viszonylatban azért még mindig a sereghajtók közé tartozunk – az élvonalban Eindhoven tudományos központja (25,66), Helsinki gazdasági centruma (26,13) és Franciaország egy területe (58,45) végzett – utóbbi esetében a pontos geolokációs adatok pontatlanságának gyanúja merült fel. 

Felelősök / The Decolonial Atlas

A bolygón tapasztalt összes üvegházhatású gázkibocsátás hetven százalékáért száz darab vállalat tehető felelőssé. E heti utolsó kedvencünk ezt a globális problémát járja körül, és akár egy vadabb Black Mirror epizód alapjául is szolgálhatna. 

A Decolonial Atlas szerkesztősége a Földünk élővilágának épségét leginkább veszélyeztető cégek százas toplistáját, pontosabban ezeknek tulajdonosait helyezte el a világtérképen, majd valamennyi ország méretét annak az iparosodás óta produkált kumulatív szén-dioxid-kibocsátása szerint rajzolta át. A bolygó legszennyezőbb területe ezek alapján Houston, a feltételezhetően leggazdagabb személy pedig az orosz olajmágnás Vagit Alekperov, akinek becsült nettó vagyona 20,8 milliárd dollárra rúg. 

Kissé hátborzongató projekt ez, ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül a Föld életének utolsó néhány órájában. Mindemellett a térkép ily módon történő torzítása feltétlenül említésre méltó, ötletes megoldás. 

A munka elsősorban arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy míg a globális felmelegedéssel kapcsolatban hajlamosak vagyunk önmagunkat, szeretteinket, szomszédunkat és munkatársainkat hibáztatni, sokkal inkább célravezető lenne az itt felsorolt száz embert jobb belátásra bírni az általuk vezetett vállalatok működtetését illetően. 

Galambosi Eszter 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!