Nagyvárosiak és vidékiek, földrengések, rohingyák – VIZállásjelentés #8

A tudomány eljutott arra a szintre, hogy a szakértők tippeket tudnak tenni a közelgő földrengések helyszínét illetően; Mi a különbség Németország nagyvárosi és vidéki élete között?; Megjelent Michelle Rial mindannyiunk életét szuper szórakoztató rajzokkal bemutató könyve. Az információ továbbra is gyönyörű – VIZállásjelentés #8.

Földrengések okozta földrengések / Will Chase

A természet könyörtelen törvényeinek megfelelően a hurrikánokat gyakran kíséri árvíz, a földrengéseket utórezgés, a villámlásokat mennydörgés – de vajon következhet-e földrengésből egy következő majdnem ugyanolyan erősségű természeti jelenség a bolygó másik felén? Will Chase ezt fejtegeti legújabb munkájában. 1992 június 28-án reggel öt órakor Kaliforniát 7,3 erősségű földrengés rázta meg, melynek epicentruma a Mojave-sivatag területére esett. Ez volt az első olyan földrengés, amelynek vizsgálata során a következő napokban távolabb észlelt igen erős földrengéseket összefüggésbe hozták a korábbi főrezgéssel. Később, 2012-ben 8,6-os erősségű földrengést mértek Szumátra partjainál, az ezt követő tíz napban pedig több mint negyvennégy 5,5-nél erősebb mozgásról számoltak be a bolygó legkülönbözőbb pontjairól. Ezek mind az epicentrumtól indulva a szeizmikus hullámok irányában terjedtek és bukkantak fel – Will Chase térképe ezeket a földrengéshullámokat mutatja meg. Amennyiben a jövőben a szeizmikus hatásokkal azonnal számolnak a szakértők, a legnagyobb pusztításokra időben felkészülhetünk a veszélyeztetett területeken.

Nagyvárosiak vs. vidékiek / Zeit

Örökös viták tárgya, hogy hozzátesz-e bármennyit az ember személyiségéhez, mindennapi szokásaihoz és a közéletről megformált véleményéhez az, hogy mekkora településen él. A német Zeit Online (ami híres arról, hogy rendre a mezőny legszebb térképeit gyártja) jelen anyagában Németország nagyvárosi és vidéki életének jellemzőit hasonlítja össze. Az cikkből rögtön kiderül, hogy az összlakosság 70 százaléka él kevesebb mint százezres lélekszámú városokban, a nagyobb városok egyre nőnek, a vidéki kisközösségek pedig általánosan kevésbé vonzóak – pedig nem törvényszerű megállapítás, hogy minden nagyváros virágzik, ahogyan az sem, hogy az összes kisváros elmaradott. Ez az interaktív adatvizualizáció az olvasónak feltett kérdések segítségével mutatja meg, mi igaz, és mi tévhit a nagyváros-vidék konfliktus elterjedt állításai közül. A nagyvárosok lakói felszínesebb kapcsolatban állnak egymással? Igaz, hogy vidéken jobbat lehet aludni? A falvak társadalmára valóban jellemzőbb a rasszista kirekesztés? A kérdésekre adott válaszainkból kiderül, mennyire dőlünk be az előítéleteknek, és hogy másokhoz képest mennyire látjuk reálisan az adott állapotokat.

Többen vannak, mint Koppenhága összlakossága / Reuters

2017 augusztus 25-én rohamszerűen indult meg a rohingyák menekülése Mianmarból Banglades felé. Mianmar (korábban Burma) területén korábban is komoly és véres konfilktusok jellemezték a buddhista és a muszlim közösség együttélését, ez harapódzott el véglegesen, amikor 2016 októberében a bangladesi határt őrző mianmari katonákra fegyverrel támadt egy szélsőséges rohingya szervezet. A Reuters előbb a vérengzések elől az első öt nap során Bangladesbe menekülő csoportokat mutatja meg: 15 főtől 18 445-ig; majd a szeptember 16-áig naponta ezresével érkező menekülteket: ekkor már 412 021 főt számláltak. A menekültek több mint fele kevesebb mint tizennyolc éves, huszonnyolc százalékuk öt évesnél sem több. Az adatvizualizáció további részében azt láthatjuk, milyen problémákkal szembesültek a menekülteket ellátni igyekvők a tiszta ivóvíz biztosításától kezdve a szükséges táplálékmennyiségen át a sebesültek ellátásáig. Ekkor tesz rá még egy lapáttal a Reuters: a következő lépésben már a fő menekülési hullám előtt bangladesben élő majdnem 200 000 rohingya közösségét is hozzáadja a tömeghez. A cikk végén azt látjuk, hogy a Bangladesben élő rohingya kisebbség így néhány nap alatt önmagában nagyobbra duzzadt, mint sok nyugat-európai nagyváros (például Lisszabon, Manchester, vagy Koppenhága) összlakossága.

Republikánus, vagy demokrata vagy? / The New York Times

Az, hogy melyik politikai párt nézeteivel értünk egyet, sok mindenen múlik. A New York Times azonban néhány személyes kérdésre adott válaszunkból mégis megpróbálja megjósolni, melyik pártra szavaznánk az amerikai választásokon. A link alatt található kvíz különböző felmérések eldöntendő kérdéseire adott több mint 140 000 választ dolgozott fel, hogy aztán ezeknek megfelelően a kitöltőre vonatkozó lehető legpontosabb tippet adja. Ön valamely nemzetiségi kisebbséghez tartozik? Fontos szerepet tölt be a vallás az Ön életében? Ön járt főiskolára, vagy egyetemre? Miután megkaptuk személyre szabott eredményünket, az összes lehetséges kimenetelt ábrázoló grafikont is átbogarászhatjuk. A cikk nem árul zsákbamacskát, a legtöbb választ és az azzal összefüggő eredményt meg is indokolja – amennyiben nem lenne egyértelmű, hogy például ha valaki az afroamerikai közösség tagja, miért voksolna nagyobb valószínűséggel demokrata jelöltre. A kvíz végén olvasható rövid magyarázatból kiderül: a republikánus közösség igen homogén (többnyire fehér, keresztény, konzervatív szavazókkal bír), a felsőfokú végzettséggel rendelkező társadalmi csoport egyre “balosabb”, a magas jövedelemmel rendelkező lakosság továbbra is a republikánusokat pártolja, és attól még, hogy valaki nő, nem feltétlenül fog a demokratákra szavazni.

Könyvajánló / Michelle Rial

“Elcsesztem?” “Igyak még egy kávét?” “Túl sok szobanövényem van?” Többek között ezekre a kérdésekre is megpróbál választ adni Michelle Rial “Am I Overthinking This?” (kvázi “Túlkombinálom?”) című könyve. A kiadvány rendkívül kedves, kézzel megrajzolt, de hétköznapi tárgyakat is felhasználó diagramokat tartalmaz – így előkerül benne filctoll, hajgumi, hajcsat, kávéfolt, kötött sapka, fagyitölcsér, vajas pirítós… de még megrágott dinnyehéjból készült adatvizualizációval is találkozunk! A szerző és szerettei egészségügyi problémáit feldolgozó “Real Life Charts” című projektjéből született ez a könyv – a korábbi munka továbbgondolt, kiegészített verziójaként lát most napvilágot. Ábrái a mindennapi élet komoly és komolytalan dilemmáit, valamint az ezek között fellelhető kapcsolódási pontokat illusztrálják a lehető leghumorosabb módon. A könyvet lapozgatva már csak egy kérdésünk maradt: Miért is nem kezdünk el mindannyian humoros (de legalábbis terápiás ihletésű) grafikonokat gyártani az életünk legalapvetőbb kellékeiből?

Galambosi Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!