Koronavírus-megfigyelő központ nyílt Győrben a 65 évnél fiatalabb fertőzésgyanúsak részére

Március 23-án, hétfőn reggel nyílt meg a győri Széchenyi István Egyetem E épületében a koronavírus-megfigyelő központ. Az intézménybe az kerülhet, akinél vírusgyanú merül fel, de 65 év alatti és nincsenek súlyos tünetei.

A Kisalföldben megjelent tájékoztatás szerint az országos tisztifőorvossal, Győr polgármesterével, az egyetem vezetésével, továbbá a megyei kormánymegbízottal egyeztetve a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) ideiglenes telephelyeként kezdte meg működését.

A megnyitás utáni órákban a kordonnal elkerített, tájékoztató táblákkal ellátott hely környékén jórészt rendőröket, a személyzet tagjait, illetve érdeklődő újságírókat, operatőröket lehetett látni – vírusgyanús pácienseket egyelőre nemigen.

Feltettük kérdéseinket a központ létrehozásában együttműködő intézmények, hatóságok vezetőinek. Több dolgot sikerült tisztáznunk. A legfontosabbak:

• Az érintettektől azt kérik, lehetőség szerint autóval vagy gyalog, orr-szájmaszkban érkezzenek. Attól, hogy valakinek nem lesz maszkja, nem tartanak. Dr. Gunther Tibor, a megfigyelőközpont szakmai igazgatója szerint a győri létesítményben nem lesz gond ebből. Aki nem tud maszkban menni, az kap mosható, többször használatos maszkot, amelyet elvihet. Az E épületbe belépéskor már van kézfertőtlenítő – mutatott rá az igazgató.
• A felvétel menete az, hogy az egyetem E épületében kialakított vizsgálóhelyiségekben előbb egy kérdőívet kell kitöltetni. A nem gyanús eseteket ambuláns lappal hazaküldik. Dr. Gunther Tibor ezzel kapcsolatban az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a jelentkezőknek nem terveznek tollat adni, egy szakképzett egészségügyi dolgozó írja be a válaszokat a kórházi informatikai rendszerbe. Akiknél ez alapján felmerül a gyanú, azok megfelelő területen, megfelelően elkülönítve (nagy területen, egymástól szabályos távolságra) az E épületben kialakított váróban várhatnak a mintavételre. Ez a K2 épületben történik (a két épület között minimális távolság van, nem a fő egyetemi „vonulás” helyén, de figyelni fognak az elkülönítésre). Így elkülönítve kerülnek fel a gyanús esetek a megfigyelőközpont orvosi vizsgálati helyére.
• Az egyetem oktatóinak, munkatársainak biztonsága érdekében a kórház és az egyetem kordonokat, valamint tájékoztató táblákat helyez ki, hogy a központba igyekvők csak meghatározott útvonalakat használjanak – közölte az Átlátszóval Virág-Adorján Andrea polgármesteri főbiztos.

• A létesítmény nonstop üzemel. A központ folyamatos orvosi ellátást biztosít 24 órában, egy orvos, négy szakdolgozó, illetve egy adminisztrátor közreműködésével. Arra a kérdésre, hogy a létesítmény hány négyzetméteres és hány fő befogadására tervezték,  nem kaptunk konkrét választ. Dr. Tamás János László főigazgató ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy erre a területre olyanok jelentkezése várható, akik tünetmentesek, enyhe tünetekkel, öngyanúval vagy gyanúval érkeznek, 65 évnél fiatalabbak és nem krónikus betegek. „Ha Ön sétál a Baross utcán, dolgozik a munkahelyén, nagy valószínűséggel hasonló embertársakkal találkozik” – fogalmazott válaszlevelében a főigazgató.
• Azok, akik súlyosabb tünetekkel érkeznek, illetve akiknek a megfigyelőközpontban rosszabbodik az állapotuk, azonnal a kórházba kerülnek. A megfigyelőközpontban elszállásoltak az épületet egészen addig nem hagyhatják el, amíg több negatív tesztet nem produkálnak és láztalanok nem lesznek, így másokkal már csak akkor kerülhetnek újra kapcsolatba, amikor teljesen meggyógyultak, azaz nem fertőznek. – Az egyetem egyébként az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektet a takarítási, higiéniai feladatok maradéktalan elvégzésére – mutatott rá Virág-Adorján Andrea.

Maradtak nyitott kérdések

Több további kérdésre is szerettünk volna választ kapni, így például arra, hogy aki nem az otthoni karantént választja és a létesítménybe kerül (így nem távozhat a karanténból 5 napig, illetve a két mintavétel negatív eredményéig) milyen „hotelszolgáltatási” ellátásban részesül a karanténszállónak nevezett létesítményben.

Azt is tisztázni szerettük volna, jól értjük-e, hogy a karanténszállón semmiféle, a kórházban megszokott ellátás (étkezés, ruhák kimosása) nem lehetséges?

Amennyiben a kivizsgálandó, megfigyelendő személyt „a kollégiumi szobák egyikében helyezik el”, akkor miért nincs lehetőség a ruhák kimosására? Hiszen a felsőoktatási kollégiumokban szokott lenni mosógép, így ruhamosási lehetőség is. Hogy lehet, hogy ez a korszerűnek mondott győri egyetemi létesítményben nem áll rendelkezésre? Higiénés, járványmegelőzési szempontból mennyire tekinthető optimálisnak, hogy a szennyes ruhát nem lehet kimosni, hanem össze kell gyűjteni? – tettük fel a kérdést a kórház főigazgatójának.

Dr. Tamás János László erre a következőket írta:  „Illetékes kollégáim tájékoztatták Önt. Végtelenül kevés időm van gonosz és értetlen interjú-erőszakra. Hetek óta minden percemet a vészhelyzet megoldására fordítom, ami valójában a dolgom. Amennyiben Ön szabad idővel bír, és nem csak kívülről, a partvonalról szurkol, és  szeretne az emberekért tenni is, akkor jelentkezzen hozzánk, közénk. Szívesen látjuk önkéntesnek, és akkor közelről érzékeli majd, hogy milyen erőfeszítéseket teszünk. Vélt hibáinkat is javíthatja közvetlen közelről.”

Papp László Tamás

Fotók: a szerző felételei

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!