Bezárás
koronavírus

Nem kapnak elég védőfelszerelést a háziorvosok, pedig több mint 400 praxis eleve betöltetlen

Nincs elég védőfelszerelése a háziorvosoknak, pedig hatalmas kiesést okoz, ha egy orvos karanténba kerül. 6510 praxisból majdnem 500 betöltetlen, és több mint 600 ezer embernek eleve nincs háziorvosa. Bár a hatóságok folyamatosan kérik, hogy légúti fertőzési tünetekkel senki ne jelenjen meg a háziorvosnál, mégis vannak, akik nem tudnak az intézkedésről, és elmennek a rendelőbe. A háziorvosok így kapcsolatba kerülhetnek a fertőzött beteggel, miközben nincsenek megfelelő védőeszközökkel felfegyverkezve – összegezte az alapellátás helyzetét az Átlátszónak egy budapesti háziorvos.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Első és második körben is használhatatlan maszkot kaptak

Március 9-től a megyei központi mentőállomásokon minden háziorvos átvehetett egy doboz, azaz 50 db sebészi maszkot. Az eszköz nem volt alkalmas arra, hogy megfelelően megóvja a viselőjét a vírustól, hiszen arra fejlesztették, hogy az orvos ne fertőzze meg a beteget műtét közben. „Egy közelben lakó orvosnak az utazás mondjuk csak egy óra kiesés volt, de volt aki azért az 50 maszkért akár három órát is utazhatott, ennél drágábbnak tartom az orvos idejét” – mondta az Átlátszónak névtelenül nyilatkozó orvos. Szerinte meg lehetett volna oldani, hogy minden mentőállomásra szállítsanak a védőeszközből, vagy esetleg kivigyék azokat az orvosi rendelőbe.

Miután a Magyar Orvosi Kamara erősen kritizálta, hogy sebészmaszkok nem alkalmasak arra, hogy viselőjüket megvédjék, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közölte, hogy március 16-ától a háziorvosok kaphatnak fejenként három speciális maszkot is, amik feltehetően már erősebb védelmet nyújtanak.

„Elmentem érte, kaptunk három darab sima porvédő maszkot (FFP1-es), ezek a félálarcok egyszer használatosak, maximum négy-öt órát lehet viselni. Miután átnedvesedik és telítődik a külső levegőből beszívott anyagokkal, veszélyes hulladéknak számít. Ha még FFP3-as, vagy kettest kaptunk volna, akkor lett volna valami értelme” – mondta a háziorvos.

Néhány napja a 444-en jelent meg egy budapesti háziorvos fotója az általa kapott állami védőfelszerelésről, 3 darab FFP1-es maszkról (valamint egy 110 ml-es kézfertőtlenítől), és Dr. Tőzsér Berta Mária háziorvos rezidens is csalódott hangú posztot tett közzé Facebook-on az ellátmányról.

A háziorvosok számára központilag adott maszk egyértelműen nem megfelelő, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ saját maga írja, hogy a koronavírus ellen csak az FFP2 és az FFP3 nyújt védelmet. (A védelmi fokozatok három FFP osztály szerint vannak felosztva, attól függően, hogy mennyi a szűrési teljesítményük, és mennyi levegőt engednek bejutni az arc és a légzésvédő eszköz pereme között.)

Mivel a speciális maszkokból csak korlátozott mennyiség van készleten, ezért azok az egészségügyi dolgozók, akik fertőzésgyanúval kezelt betegekkel kerülnek kapcsolatba a kórházban, elsőbbséget élveznek. Az érvényben lévő tisztifőorvosi eljárásrend szerint a háziorvos csupán telefonon kérdezi ki a légúti fertőzési tünetekkel rendelkező beteget, de vajon a gyakorlatban a háziorvosok koronagyanús esettel való találkozása tényleg minimálisra csökkent?

Találkozhat a háziorvos koronavírusos beteggel?

Első körben azt mondták a háziorvosoknak, hogy a beteg otthonában vizsgálja meg a fertőzésgyanús eseteket. Március 2-ától azonban már nem kell a háziorvosnak elvégezni az első járványügyi intézkedéseket.

“A jelenleg életben lévő protokoll szerint a háziorvos telefonon kérdezi ki a koronavírus-gyanús betegeket, és ha úgy ítéli meg, hívja a mentőket. Ideális esetben a háziorvos így nem találkozik a beteggel, azonban vannak a páciensek között, akik személyesen mennek a rendelőbe” – mondta az orvos.

A nagyvárosokban a betegnek nagyon sokféle lehetősége van arra, hogy egészségügyi ellátáshoz jusson: sokan csak beülnek a kocsiba vagy egy taxiba, (persze olyan is volt, aki az előírás ellenére tömegközlekedési eszközt használt) és jelentkeznek például a Szent László Kórházban. Egy faluban, vagy egy olyan városban, ahol nincs kórház, a beteg számára az egyetlen lehetőség az marad, hogy felhívja a háziorvosát, vagy ha nem ismeri az előírást, besétál a rendelőbe. Légúti panaszokkal nem mehetne be a háziorvoshoz, azonban ha bemegy, nem küldhetik haza.

Az Átlátszónak nyilatkozó háziorvos elmondta, hogy jó néhány praxis a zárt kapus rendelések mellett döntött, ami azt jelenti, hogy bezárják a rendelő bejáratát, a betegek pedig az ajtó előtt várakoznak. Ha van egy gyanús eset, akkor a nővér kimegy az ajtóhoz, ad a betegnek egy sebészi maszkot, és beviszi az elkülönítőbe, ahol az orvos megvizsgálja. Ha felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, akkor amíg kijönnek a mentők, addig a háziorvosi rendelőbe új beteget nem szabad beengedni.

Azonban időközben influenzajárvány is van, amit nehéz megkülönböztetni a koronavírus tüneteitől. Ha minden háziorvos azt csinálná, amit előírt az eljárásrend, akkor tízezrekért menne a mentő. Mivel nem csinálták meg a teszteket szélesebb körben, így akik később betegedtek meg, szintén nem tudják, hogy mivel fertőződtek meg.

„Nem kaptunk védőruházatot, nem kaptunk gumikesztyűt, nem kaptunk pleximaszkot, vagy védőszemüveget” – mondta lapunknak a háziorvos.

Egy friss felmérés szerint sincs elég védőfelszerelésük

A Háziorvosok Online Szervezete március 13. és 17. között felmérte az alapellátás járványügyi felkészültséget. Az Index által is idézett reprezentatív felmérés során 932 háziorvost kérdeztek meg, az eredmény pedig lesújtó képet fest arról, hogy mennyire nincsenek védve a háziorvosok.

A háziorvosok többségének (86 százaléknak) nincs elég kézfertőtlenítője készleten, az igény 5-10 liter lenne praxisonként, azonban csak 1-5 liter áll rendelkezésre. Közel ennyien nyilatkozták azt is, hogy ráadásul még a beszerzés is nehezített, így nem tudni mi lesz, ha elfogy a készletük. A várótermek 75 százalékában sincs automata kézfertőtlenítő-adagoló, ami a rendelők és a nővérszobák 59 százalékában szintén hiánycikk.

A háziorvosok a védőfelszerelések terén sem állnak jól. Valószínűleg egy szobafestőnek több FFP2-es vagy FFP3-as maszkja van, mint egy háziorvosnak.

Az orvosok 85 százaléka azt nyilatkozta, hogy 0-5 darab speciális maszkja van készleten, miközben az igény 50-200 darab lenne praxisonként. Jelentős többségük szerint az eszköz beszerzése nehezített.

Az orvosok 73 százalékának egyáltalán nincs készleten védőöltözete, miközben 50-100 darabra lenne igény egy praxisban. A megkérdezettek 71 százaléka szerint a védőöltözet beszerzése szintén nehezített.

Egy fertőzésgyanús beteg elég nagy fennakadást tud okozni az alapellátásban, hiszen a háziorvosok 66 százaléka nem tudja megoldani a gyanús beteg izolálását úgy, hogy a háziorvosi munka arra a napra ne bénuljon meg.

A felmérésben megkérdezett háziorvosok 69 százaléka rendkívül magas járványügyi kockázatot lát a napi munkavégzésben. Ezek után nem meglepő, hogy nem értékelték túl jó osztályzattal a központ segítségét, amit a megkérdezettek 78 százaléka egy 0-tól 5-ig tartó skálán 1-re vagy rosszabbra értékelt.

Nehezen pótolható egy karanténba került háziorvos

Hatalmas kiesést okoz, ha egy orvos karanténba kerül, 6510 praxisból majdnem 500 üres, és több mint 600 ezer embernek eleve nincs háziorvosa.

Az országban a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) adatbázisa szerint 6510 háziorvosi praxis található. A honlapon elérhető adatok alapján márciusban összesen 490 betöltetlen háziorvos szolgálat volt országban. (Míg a sajtóban sokszor hivatkozott Állami Egészségügyi Ellátó Központ táblázatában a tartósan betöltetlen praxisok találhatóak, a NEAK táblázatában azok is, amik hat hónapon belül váltak üressé.) A NEAK adataiból az is kiolvasható, hogy jelenleg 621 526 embernek kell beérnie a helyettesítéssel.

Megnéztük az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) március eleji adatait, amiben a tartósan betöltetlen körzetek listáját vezetik. Ebbe a kategóriába azok a körzetek tartoznak, amik az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni. Az ott számon tartott adatok szerint 425 tartósan betöltetlen praxis van Magyarországon, tehát a háziorvosi körzetek 6,5 százaléka tartósan betöltetlen.

Egy nagyobb városban több praxis is található, azonban ha kisebb településeken van üresedés, akkor előfordulhat hogy hetente csak néhány alkalommal érhető el orvosi rendelés, a szomszéd körzetben dolgozó orvos pedig folyamatos helyettesítésre kényszerül.

Az alábbi térképen az ÁEEK által nyilvántartott adatokat ábrázoltuk. A tartósan betöltetlen praxisok közül 42 helyen több mint 10-15 éve nincs háziorvos. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – ami egyébként is az ország egyik legszegényebb megyéje – a legkritikusabb a helyzet: itt 53 betöltetlen praxis található.

Az Mfor költségvetési zárszámadásokból összegyűjtötte, hogyan változott 2010-2018 között a betöltetlen háziorvosi praxisok száma az országban. A grafikont kiegészítettük a tavaly, és az idei márciusi adatokkal.

Az ábrán jól látszik, hogy a tartósan betöltetlenek praxisok száma 2010 óta drasztikusan megnőtt. 2010-ben még csak 93 praxis volt üres, ez a szám tíz év alatt négy és félszeresére, 425-re ugrott.

A helyzetet nehezíti, hogy a háziorvosok társadalma elöregedett, miközben épp az idősebbekre a legveszélyesebb a koronavírus. Az Egészségbiztosítási Alap 2018-as költségvetés zárszámadása szerint a háziorvosok átlagéletkora 2018-ban tovább emelkedett: már 58,2 év volt, miközben 2012-ben még 55 évről számoltak be.

2020. március 16-án változott a háziorvosi ellátás rendje, azóta a 65 évnél idősebb háziorvosok nem találkozhatnak személyesen a betegekkel. A személyes betegellátás alól felmentett orvosok és szakdolgozók a távkonzultációkban működhetnek közre, azaz telefonon vagy elektronikus csatornákon felvehetik a betegek kórelőzményét, tanácsot adhatnak, vagy e-recept rendelést végezhetnek. Emellett előírták, hogy légúti fertőzési tünetekkel senki ne jelenjen meg a háziorvosi rendelőben, az ilyen betegek ellátását távkonzultáció formájában kell megoldani.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Kozma Ottó háziorvos receptet ír fel rendelőjében Nyíregyháza-Oroson 2012. szeptember 28-án. (MTI Fotó: Balázs Attila)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom