A korrupció elleni küzdelem helyett annak melegágya lehet az antikorrupciós tanúsítvány

Mondják, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Valami ilyesmi történik most azzal az antikorrupciós tanúsítvánnyal is (ISO 37001), amelynek célja egy olyan irányítási rendszer bevezetése és fenntartása a cégeknél, amellyel megelőzhetők, felismerhetők és kezelhetők a korrupciós kockázatok. Csakhogy jelenleg olyan kevés építőipari cég rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal, hogy azok az ajánlatkérők, akik ezt feltételként szerepeltetik a közbeszerzési eljárásukban, nagy eséllyel jelentősen korlátozzák a versenyt, és utat nyitnak a korrupció előtt. Emiatt kapott most bírságot Kamut község is, ám nem ők az egyetlenek, akik ilyen referenciát írtak elő.

Az Integritás Hatóság nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, miután Kamut község egyik közbeszerzési eljárásánál versenyszűkítő referenciát találtak. Erre már sokszor volt példa (jó párat mi is bemutattunk), ez azonban egy újabb – és jóval abszurdabb „módszer”. Általában ugyanis extra pénzügyi vagy szakmai feltételekkel korlátozzák a versenyt, ebben az esetben azonban egy olyan tanúsítvánnyal sikerült, amely éppen a korrupció megelőzését célozza.

A település önkormányzata a kamuti Civil Szervezetek Háza felújítására írt ki közbeszerzési eljárást tavaly májusban. A feladat a 243 m2 nettó alapterületű épület belső felújítása, átalakítása és energetikai korszerűsítése lett volna. A közbeszerzés becsült értéke kb. 87 millió forint volt, a fejlesztéshez uniós forrást használtak volna fel.

Az ajánlattételi felhívásban több szakmai és pénzügyi referenciát írtak elő a jelentkezők számára, emellett elvárták azt is, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződéskötés időpontjára rendelkezzen érvényes ISO 9001, ISO 45001, valamint ISO 37001 tanúsítvánnyal (vagy azzal egyenértékű egyéb szabvány alapján működtetett minőségbiztosítási rendszert igazoló tanúsítvánnyal). Utóbbi volt az, amit az Integritás Hatóság kifogásolt. Szerintük ugyanis az ISO 37001 előírása aránytalan és versenyszűkítő feltétel volt.

Antikorrupciós célokból versenyszűkítő referencia

Az ISO 37001 egy nemzetközileg elismert szabvány, amely az antikorrupciós irányítási rendszer követelményeit írja le. Az antikorrupciós irányítási rendszer bevezetése és fenntartása azt a célt szolgálja, hogy megelőzze, felismerje és kezelje a korrupciós kockázatokat, a szervezetek minimalizálják a korrupciós kockázataik előfordulásának lehetőségeit folyamataik még szigorúbb szabályozásával.

Miért probléma akkor, hogy az önkormányzat ilyen tanúsítványt kért az ajánlattevőktől? Az Integritás Hatóság szakértői szerint a következő okok miatt:

• a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvános adatbázisa szerint Magyarországon 1143 olyan gazdasági szereplő van, amely magasépítési munkák végzésére jogosult, ugyanakkor az akkreditáló szervezetek tájékoztatása szerint a megelőző 60 hónapban mindössze 4 (!) cég részére állítottak ki ISO 37001 tanúsítványt. Vagyis:

Magyarország területén csak 4 olyan gazdasági szereplő volt, amely megfelelt az előírt szerződéskötési feltételnek.

• Ebből a 4 cégből egy sem tett ajánlatot a kamuti tenderben. A megkérdezett ajánlattevők és az érdeklődő gazdasági szereplők ugyanis nem rendelkeztek ezzel a tanúsítvánnyal, és mindössze egy érdeklődő mondta azt, hogy a további tanúsítványok megszerzésére tanácsadói szerződést kötött. A tanúsítvány megszerzése ugyanakkor több hónapba telik.

A Hatóság szerint tehát a felhívás jogsértő volt, mert az önkormányzat nem igazolta, hogy milyen konkrét korrupciós kockázat indokolja ezt a szintű elvárást, nem mutatta be, miért nem lenne elég egy enyhébb, kevésbé korlátozó megoldás, és nem volt érdemi kapcsolat a tanúsítvány és a felújítási munka között, csak általános hivatkozás a közpénzek védelmére.

Kamut község madártávlatból. Fotó: Facebook

Az önkormányzat ezzel szemben úgy vélte, nem sértették meg sem a közbeszerzési törvény alapelveit, sem a verseny tisztaságát. Szerintük az eljárás során senki nem kért kiegészítő tájékoztatást, és nem érkezett előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati kérelem az ajánlattevőktől, így a feltétel nem lehetett problémás. Arra is utaltak, hogy ha tényleg versenykorlátozó lett volna a feltétel, akkor kevesebb érdeklődő lett volna. (Az eljárás egyébként végül eredménytelenül zárult forráshiányra hivatkozva.)

A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban az Integritás Hatóság szakértőivel értett egyet.

A határozat szerint az ISO 37001 tanúsítvány szerződéskötési feltételként való előírása nem kapcsolódott közvetlenül a felújítás tárgyához, nem volt feltétlenül szükséges, és objektíve alkalmas volt a verseny szűkítésére. Ezzel Kamut önkormányzata jogsértést követett el, amely miatt 700 000 forint bírságot szabtak ki rájuk.

Gödön is alkalmazták

Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy a gödi önkormányzat hatalmas összegű keretmegállapodást kötött a Penta Kft.-vel infrastrukturális beruházások tervezésére és kivitelezésére. A szerződés alapvetően 3 évről és 4 milliárd forintról szól, de ez további 2 évvel meghosszabbítható, a keretösszeg pedig 8 milliárd forint is lehet.

A tendert úgy nyerte el a Penta, hogy a Pulzus + Közműépítő Kft.-t kizárták, a SWIETELSKY Magyarország Kft. ajánlatát pedig nem ellenőrizték. Ugyan egy érdeklődő előzetes vitarendezési kérelmet adott be, mert szerinte a kiíró referencia-követelményei túlzóak voltak, ám ezt a kérelmet elutasították.

Cikkünk megjelenése után egy olvasónk hívta fel figyelmünket arra, hogy a kiírás szerint a szerződéskötés feltétele többek között az volt, hogy „a nyertes ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén legalább az egyik közös ajánlattevő) rendelkezzen az alábbi útépítésre és útkarbantartásra kiterjedő tanúsítványokkal: ISO 9001, ISO 14001, ISO 45001 és ISO 37001. Ő is úgy vélte, hogy utóbbi erősen versenyszűkítő.

Nem adtak rá magyarázatot

Hogy ezt ellenőrizni tudjuk, akkor mi is megkerestük az akkreditáló szervezeteket, azt kérdezve, hány cégnek adtak ki eddig ISO 37001-es tanúsítványt, és ebből hány darabot építőipari cégeknek.

• A Magyar Szabványügyi Testület ISO 37001-es tanúsítványt 24 db szervezet számára állított ki. Ezek közül a szervezetek közül egyik sem építőipari cég.
• A CERTOP Termék- és Rendszertanúsító Kft.-től megtudtuk, az ISO 37001 akkreditáció megszerzése óta 12 szervezetet tanúsított, ebből tevékenységét tekintve 1 építőipari szervezet van.
• A CertUnion Hungary Tanúsító Kft. nem árult el számot, csak annyit közöltek, hogy a tanúsított szervezetek státuszáról az IAF nemzetközi adatbázisában minden adatot szabadon kereshet bárki.
• A MartonCert Rendszertanúsító Korlátolt Felelősségű Társaságnál közölték, hogy ezeket az adatokat bizalmasan kezelik, emellett nem kívánnak semmilyen politikai témában nyilatkozni vagy információt szolgáltatni.
• A TAM CERT Magyarország Vizsgáló és Tanúsító Kft. és a TAM CERT Rendszertanúsító hely pedig egyáltalán nem válaszolt a megkeresésünkre.

A társaságok tanácsára megnéztük a nemzetközi tanúsítási adatbázist (IAF CertSearch) is, hogy megtudjuk, hány magyar cég rendelkezik ISO 37001-es tanúsítvánnyal. Csakhogy erre az oldalon nem volt lehetőség. Cégekre ugyan lehetett keresni, azonban az országban olyan sok építőipari cég van, hogy egyesével lehetetlen végigellenőrizni az összeset. Olyan találati lista pedig nincs, amely az ISO 37001-es tanúsítvánnyal rendelkező társaságokat mutatná meg. Így, mivel nem kaptunk pontos adatot, végül nem írtunk az esetről.

Ugyanakkor végignéztük a gödi önkormányzat által kiírt többi tendert is, és

egyet sem találtunk az elmúlt évekből, amelyben feltétel lett volna az ISO 37001 tanúsítvány megléte.

Megkerestük ezért a városvezetést, hogy miért csak az infrastrukturális beruházások tervezésére és kivitelezésére vonatkozó eljárás során írták elő ezt a referenciát, illetve, hogy (az EKR-ben nem rögzített) előzetes piaci konzultáció híján volt-e tudomásuk arról, hogy Magyarországon hány építőipari cég rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal. Ha volt, honnan és milyen számadatot kaptak.

A gödi önkormányzat azonban akkor és azóta sem reagált a megkeresésünkre. A most megismert számok tükrében azonban úgy tűnik, nagyon kevés cégnek volt esélye nyerni a több milliárd forintos gödi tenderen.

Nem gyakori jelenség

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) adatai szerint 2018 óta nagyjából 20 tender esetében írták elő feltételként az ISO 37001 tanúsítvány meglétét.

A listában szerepel többek között Tarnazsadány, Szarvas, Pély, Dévaványa és Békés település, de a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány is. A közbeszerzési eljárásokat mini bölcsőde, fogorvosi rendelő vagy épp külterületi utak építésére, valamint média és kommunikációs szolgáltatások beszerzése írták ki.

Alaposabb vizsgálat nélkül azonban természetesen nem jelenthető ki, hogy minden esetben indokolatlanul (vagy akár szándékosan) szűkítették volna a versenyt.

Katus Eszter

A nyitókép illusztráció