Rogán exfeleségének oldalát is beajánlották Balásyék a kormánypropagandához

Összesen 125 milliárd forintra szerződött 2019-ben és 2022-ben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Balásy Gyula érdekeltségeibe tartozó cégekkel, leginkább kormánypropaganda terjesztésére. Meg akartuk tudni, hogy kiknél hirdettek, de ezért perelnünk kellett, mert azt válaszolták a közadatigénylésünkre, hogy a kért dokumentumok „a Hivatalnál nem állnak rendelkezésre”. Aztán nagy nehezen mégiscsak előkerültek, miután megnyertük az értük indított pert.

„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 11., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 19.” – hivatalosan így határozzák meg azt a kormányzati propaganda-hadjáratot, amire két körben nettó 125 milliárd forintért szerződött a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal Balásy Gyula érdekeltségeivel.

Az iratból nem derül ki, hogy a 19. médiahadjárat miről szólt 2019-ben. Lehet, hogy épp Brüsszelt állította meg a kormány, vagy éppen listázott valakit. A merce.hu 2019-es írása szerint akkor futott „a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről” szóló propagandakampány. A plakátok gyorsan utcára is kerültek, rajtuk az elmaradhatatlan Soros Györggyel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Akkori cikkünk szerint arra a propaganda-hadjáratra csak 2019 első negyedévében 10 milliárd forintot költött a kormány, és még 5,4 milliárdot egyebekre.

Nem akarták kiadni az adatokat

A két vizsgált keretszerződést 2019-ben és 2022-ben kötötte a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal, összesen 125 milliárd forint értékben. Azt már korábban tudtuk, hogy ennek a pénznek egy része a kormánymédiánál landol, hiszen 2023-ban megírtuk: a társadalmi célú reklámként futó kampányokban 16,6 milliárd forintot hirdetett a kormány a lakájmédiánál a 2022-es választási évben. De némi apró jutott a Blikknek, a Népszavának, az ATV-nek és az RTL-nek is.

Ez viszont töredéke volt a teljes költésnek, így arra kerestük a választ, pontosan hol és mennyit hirdettek el. A Magyar Hang a napokban nyújtott be panaszt az Európai Bizottságnál, hogy az állam piactorzító módon avatkozik be a hirdetésekbe: ők úgy számoltak, mintegy 450 milliárd forint vándorolt a kormánymédiához az elmúlt közel másfél évtized alatt.

Mi ebből csak a 2019-es és a 2022-es keretszerződés alapján elköltött 125 milliárd forintot vizsgáljuk. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat, azonban a Kommunikációs Hivatal válaszában az írta, hogy a „Keretmegállapodások alapján létrejött egyedi szerződések” az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből (EKR) letölthetőek. Ez igaz is, viszont az EKR-ben szereplő dokumentumokból semmi érdemi információ nem derül ki. Még az sem, hogy milyen kampányokra locsolták el Balásy Gyula cégein, a Lounge Design illetve a New Land Media Kft.-n keresztül az adóforintokat.

Egy év pereskedés egy pendrive-ért

2024 tavaszán pert indítottunk a Kommunikációs Hivatallal szemben, ami közölte, hogy „a keretszerződések mellékletét nem adja ki, amelynek része az ártáblázat, amit az üzleti titokra történő hivatkozás miatt nem kíván nyilvánossá tenni, míg az egyéb mellékletek körében bírói felhívás ellenére sem jelölte meg az elutasítás indokát, de kérte a kereset elutasítását”.

A titkolózás oka vélhetően az, hogy a mellékletek tartalmazzák, mely sajtótermékeknél tervezett hirdetni az állam, és azt is, hogy azok mennyi kedvezményt adtak a kampányokra.

De a bíróság rámutatott: Balásy Gyula cégei közpénzt kapnak, az üzleti titokra hivatkozás ezért nem működhet.

Ahogy ítéletben is szerepel: „ezen adatok nyilvánosságra hozatalát alkotmányos védelemben részesítette a jogalkotó”.

Ennek köszönhetően megnyertük a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ellen indított adatpert. Nem most, hanem még tavaly novemberben, de újabb közel fél év kellett a hivatalnak az adatok átadásához, s azokat végül egy pendrive-on kaptuk meg.

Tavaly mutattuk be, hogyan lett az állami kommunikációs piac megkerülhetetlen figurája Balásy. A Rogán Antal miniszter által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2015-től központosította a kormányzati médiaköltéseket: az első közbeszerzésen még több szereplő szerződéshez jutott, mivel a nagyon szűkös három befutó hely miatt a nagyobb ügynökségek igyekeztek konzorciumokba tömörülni. De akik nem jutottak szerződéshez az első körben, azok fokozatosan kikoptak a piacról. Tehát tenderről-tenderre szűkült a nyertes cégek köre, míg az elmúlt években már a verseny látszatát is feladva stabilan egyetlen konzorcium futott be mindig az NKOH tenderein: az állami megbízásoknak köszönhetően meggazdagodott Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. kettőse.

Áramtolvaj, ezotéria és ex-Rogánné

A kiperelt iratok tanúsága szerint a kampányokban az országos tévék, napi, heti és havilapok mellett 222 országos internetes, valamint több helyi híroldal, városi tévé is szerepel. A 222 internetes oldalból 59 nevezhető híroldalnak, vagyis a kormány többségében olyan platformon tervezte hirdetni  a propagandát, amit ritkábban látogatnak az olvasók.

Balásy Gyuláék listájába olyan, ma már elérhetetlen oldalak is bekerültek 2019-ben, melyek olvasóközönsége valószínűleg a kormánypropaganda nélkül is fideszes szavazó. Ilyen például a drot.info nevű oldal, ami az internetes archívum WaybackMachine szerint 2021 februárjában „Nem hiszed el, mit mondott az áramtolvaj Gyurcsányék videójában”, és „A Gyurcsány-párti Vadai Ágnes 2013-ban a semmiből legyártott egy kampányfilmet, amiben a DK politikusai átköltött verzióban újramondják az őszödi beszédet” címmel jelentetett meg írást. A portált az impresszuma szerint a ma már kényszertörlés alatt álló Pelso Média 2020 Kft. adta ki, „írásait” a kormánypárti mandiner.hu is szemlézte.

A legfrissebb kormánypropaganda a bekesmatrix.hu oldalán

„Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára” – írja a kormánypárti Mediaworks az astronet.hu oldalán. Ezen az ezoterikus tartalmat kínáló oldalon is megjelenhetett Brüsszel megállítása a lista szerint. De nem maradt ki a twn.hu sem. A portált üzemeltető Top News Hungary Kft. az Opten adatai szerint 80 százalékban Rogán-Szendrei Cecília Ágnesé, aki nem csak névrokona Rogán Antalnak, hanem az exfelesége is. Az oldal érdekessége, hogy a kiadó cég évente 1,5 milliárd forintos bevételt ér el, a nyereség 1,1-1,3 milliárd forint, vagyis igazi pénznyomda a vállalkozás.

Függetlenek kíméljenek, de néhány ellenzéki helyi tévé jöhet

Szegeden az NMHH sajtótermék nyilvántartása szerint 20 hírportál van. Ezek közül a szeged.hu az önkormányzaté, a szeged365.hu egy magát függetlennek való oldal (két vállalkozóé), a szintén független szegeder.hu egy alapítványé, míg a szegedma.hu a kormánypárti KESMA-é. A kiperelt listába a „Hiperlokális médiumok” közé Szegedről csak a szegedma.hu fért be. Vagyis az állam Balásyék javaslatára legfeljebb az egyébként is kormányszócső szegedma.hu-n hirdethetett a szintén kormánypárti Délmagyarország mellett.

A 2019-es önkormányzati választásokon ismét narancsba borult az ország, könnyebb felsorolni azokat a megyeszékhelyeket, városokat, ahol ellenzéki siker született és nem kormánypárti. Ilyen volt Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Tatabánya. A városi tévék közül az Érd Televízió, Miskolci Városi Televízió, Városi Televízió Eger, Szombathelyi Televízió fért fel a listára, a többi ellenzéki városi tévé nem.

Békéscsabai önkormányzati híroldal, kormányhirdetéssel. A behir.hu is a hirdetéssel elérhető oldalak között szerepel.

A 222 tételt tartalmazó listában 84 egyértelműen kormánypárti portál, de a kormányhirdetések megjelenhettek a Centrál Médiához tartozó 24.hu különböző oldalain, az rtl.hu-n, a 444.hu-n, vagy éppen a 168ora.hu-n is. Azért a feltételes mód, mert a Kommunikációs Hivatal csak azt mutatta be, hogy Balásyék cége mely portáloknál ajánlotta a hirdetést, azt viszont, hogy tényleges teljesítés történt-e, nem tudják – szerintük ebben a kérdésben nem a 125 milliárdos szerződéseket aláíró hivatal az illetékes.

A kiperelt adatok arra mutattak rá, hogy a kormányhirdetések megjelenési felületei valóban a kormánypárti médiumokhoz hajlanak, még úgy is, hogy a tényleges hirdetések összegét, a teljesítéseket a szintén Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda tudja.

Tőlük is kértünk adatokat, nem kaptunk, ezért őket is bepereltük. Így végre kiderülhet, hogy a 125 milliárd forintnyi kommunikációból mennyi jutott a kormánymédiának. Ez már csak azért is érdekes lehet, mert miközben Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint Magyar Péter miatt nincs kórházfelújítás – igaz, Varga Mihály 2022-ben azt mondta, uniós forrás nélkül is folytatódik a munka –, addig kormánypropagandára, a Fidesz által kijelölt épp aktuális ellenség (Soros/Brüsszel/Ukrajna) elleni uszításra mindig végtelen pénz van.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó-montázs