Harmadik éve Magyarország az EU legkorruptabb tagállama

A Transparency International (TI) idei Korrupció Érzékelési Indexe alapján Magyarország helyzete tovább romlott, így hazánk már harmadik éve az EU legkorruptabb országa. 2012 óta összesen 14 pontot vesztettünk, és 36 helyet csúsztunk vissza a világranglistán. Ábráinkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban másokkal összevetve. Spoiler: legfrissebb pontszámunk alapján Trinidad és Tobagó, Tanzánia, Dél-Afrika, Kuba és Burkina Faso csapattársai vagyunk, de már Románia és Bulgária is leelőzött minket.

A Transparency International idén 30. alkalommal készítette el a Korrupció Érzékelési Indexet (CPI), ami a világ 180 országát rangsorolja a közszférát érintő korrupcióval szembeni védettségük alapján.

A CPI rangsorolási módszertana számos nemzetközileg elismert szervezet adatainak rendszerezésén alapul. A módszertanról és a magyarországi korrupcióról nemrég vitázott az Egyenes beszédben Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. Pár nappal korábban a Nézőpont felszólította a TI-t, hogy ne tegye közzé többé a korrupciós indexet a szokásos formájában, mert Magyarország pontszáma rossz fényt vet hazánkra (és az Orbán-kormányra).

Magyarország bezuhant

A Korrupciós Index 180 országot rangsorol évről évre egy 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Ennek megfelelően a rangsorban az első a legtöbb ponttal rendelkező (legkevésbé korrupt) ország, az utolsó pedig a legkevesebb pontot elért (legkorruptabb) állam.

A 2024-es rangsort február 11-én publikálták:

Magyarország 41 pontot kapott, vagyis 2023-hoz képest egy pontot veszített, és a globális lista 72. helyéről a 82.-re csúsztunk vissza.

Kétségtelen, hogy hazánk a balliberális kormányzás idején sem volt a tisztakezűség mintapéldája, azonban 2012 óta nemzetközi viszonylatokban is kimagasló romlás következett be: 12 év alatt 14 pontot vesztettünk, és 36 helyet estünk a ranglétrán.

2012-ben olyan országokkal teljesítettünk hasonló szinten, mint Ruanda, Litvánia, Costa-Rica, Brunei és Dél-Korea. 2024-re pedig az új társaságunk Trinidad és Tobagó, Tanzánia, Dél-Afrika, Kuba és Burkina Faso lett.

Évek óta hazánk az EU legkorruptabb országa 

A Fidesz-kormány második évében 55 ponttal a lista 46. helyen voltunk, megelőzve szinte az összes posztszocialista országot. Mostanra pedig oda jutottunk, hogy már Bulgária is előttünk van két ponttal és hat hellyel, nem beszélve Csehországról (46.) és Szlovákiáról (59.), akiket tizenkét éve még simán lehagytunk.

Ezután nem meglepő, hogy európai uniós összehasonlításban immár harmadik éve Magyarország a legutolsó, vagyis legkorruptabb.

Az EU tagállamai közül Magyarország pontszáma esett a legnagyobb mértékben az elmúlt tizenkét évben: összesen 14 pontot. Hasonlóan nagyot csak Spanyolország (10 pont) és Svédország (8 pont) zuhant, de 10 fölötti pontot csak hazánk veszített.

Ezzel ellentétben Görögország majdnem ugyanennyit (13 pontot) javított, de Észtország (12 pont) és Olaszország (12 pont) is hasonlóan magas javulást produkált.

A szomszédainktól is leszakadtunk

Hazánk tíz évvel ezelőtt, 2014-ben, az akkor még 28 tagú Európai Unió 21. helyén végzett 54 ponttal, azóta pedig tendenciózus romlás következett be. 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb Románia, végül pedig Bulgária is lehagyta Magyarországot — derül ki a Transparency jelentéséből.

A kilencvenes években Magyarország a posztszocialista régió élvonalába tartozott, mára pedig szinte minden tekintetben, kezdve a minimálbértől a családon belüli erőszakon át az átlagbérig vagy éppen a nemek közötti bérszakadékig egyaránt a legalsó harmadba kerültünk, néhol az utolsó előtti helyért küzdünk. A TI listája szerint pedig közszférát érintő korrupció elleni védelmünkben is jelentősen lemaradtunk a közép- és kelet-európai uniós tagállamok nagy részétől.

Az első (Észtország) és az utolsó (Magyarország) között immár 35 pontos szakadék tátong.

Rajtunk kívül a visegrádi országok az európai uniós középmezőnyben helyezkednek el: Csehország 56, Lengyelország 53, míg Szlovákia 49 pontot szerzett.

Lengyelország esete kifejezetten érdekes abból a szempontból, hogy 2023 végén megtörtént a liberálisok nagy álma: végre legyőzték a nyolc éve hatalmon lévő, keresztény-nacionalista, Fidesz-barát PiS-t, és a jogállamiság helyreállítását tűzték ki célul — mégis egy pontot vesztettek a CPI indexen. A szlovák politikában lényegében ennek az ellenkezője történt — a CPI szempontjából mégis hasonló kimenetellel — ugyanis tavaly visszatért a nacionalista-populista Fico, aminek hatására a 2023-as évhez képest északi szomszédunk 5 pontot és 12 helyet esett a korrupciós ranglétrán. 

További szomszédainkat tekintve Ausztria tavaly 29, Horvátország pedig 8 ponttal előzte meg hazánkat. A lista végén Ukrajna (36) és Szerbia (36) kullog, utóbbinál azonban nem túlzás megjegyezni, hogy ha a jelenlegi kormányellenes tüntetések eredményhez vezetnek, rövid idő alatt utolérheti hazánkat.

16 EU-tagállamban csökkent a korrupció

Az uniós rangsor másik végén már megszokott módon a „legtisztább” országok között találjuk a skandináv és a Benelux államokat: Dánia (1.), Finnország (2.), Luxemburg (5.), Norvégia (5.), Svédország (8.), Hollandia (9.); velük a világon csak Szingapúr (3.), Új-Zéland (4.), Ausztrália (10.), Izland (10.) és az elmúlt pár évben sokat javuló Írország (10.) tudott versenyezni.

A 2024-es CPI-adatok azt mutatják, hogy a 27 tagú európai közösség 16 országában csökkent a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség a 2023-as állapothoz képest. Az 5 pontos teljesítményrontást elkönyvelő Szlovákián és Máltán kívül az előző évhez képest szintén jelentősen, 4 ponttal esett vissza Spanyolország (56 pont), Portugália (57 pont), Ausztria (67 pont) és Belgium (69 pont) értéke, pontszámuk azonban még így is lényegesen meghaladja Magyarországét (41 pont) — írja a Transparency Korrupció Érzékelési jelentése.

Rengeteg EU-s pénzt vesztettünk el a korrupció miatt

A Transparency International a CPI index mellett egy hosszabb elemzésben is ismerteti a hazai helyzetet. A jelentésben hangsúlyozza, hogy Magyarország az első olyan EU-s tagállam, amitől jogállamisági problémák és rendszerszintű korrupció miatt uniós támogatásokat vonnak el, jelesül 1,04 millió eurót, nagyjából 400 milliárd forintot.

Ez a 2021 és 2027 között járó felzárkóztatási pénzügyi keretnek csupán 1/21-ed része, azonban emellett elveszíthetjük a COVID-19 járvány miatt létrehozott 10 milliárd eurós helyreállítási csomagot is, ha Magyarország nem teljesíti az Európai Unió feltételeit.

A jelentés hangsúlyozza, hogy 2022-től kezdve az EU-s feltételek teljesítése érdekében a kormány többnyire félmegoldásokat és látszatintézkedéseket hozott. Nem bizonyult elengedőnek a rendszerszintű korrupció megfékezésére az Integritás Hatóság és a Korrupció Ellenes munkacsoport létrehozása, ahogy a vagyonnyilatkozati rendszer sem teremti meg a politikusok számonkérhetőségének feltételeit.

A kormány szánt szándékkal akadályozza a korrupció feltárását, a hab a tortán pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása volt, amely vizsgálatot indított a korrupció feltárásával foglalkozó Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen is.

A jelentés szerint nem történt javulás a közbeszerzéseket illetően sem: továbbra is kiemelkedő a piaci koncentráció, a hazai forrású pályázatoknál 25 százaléknál magasabb az egyajánlatos tenderek aránya. A központi közbeszerző szervek rendre ugyanazokat a szereplőket részesítik előnyben. — írja a Transparency International Magyarország.

Kiss Soma – Szabó Krisztián

Címlapkép: Orbán Viktor a budapesti EU-csúcson 2024. november 8-án (fotó: Orbán/Facebook)