Bár az elmúlt tíz év során valamelyest javult a helyzet, a nők többnyire még mindig jelentősen kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Az Európai Unióban átlagosan 13 százalékos a bérszakadék a nők és a férfiak fizetése között. Tagállamokra lebontva meglehetősen különböző számokat kapunk: van, ahol 0,7 százalékkal többet keresnek a nők, de olyan is, ahol több mint 20 százalékkal kevesebbet. Magyarország egy közel 18 százalékos bérszakadékkal Ausztria és Németország mellett az EU legrosszabbul teljesítő egyharmadában van.
Idén november 15-ére esett az Egyenlő Díjazás Európai Napja, vagyis az a nap, amitől kezdve a nők év végéig mondhatni ingyen dolgoznak. Európában ugyanis a nők csak a 0,87 százalékát keresik meg a férfiak fizetésének, s ez az összeg másfél hónapnyi bérkiesésnek felel meg — emlékeztetett az Európai Bizottság. Magyarországon az Amnesty International számításai szerint ez a nap október 29-re esik, tehát a magyar nők lényegében tizenkét hónapot dolgoznak, de csupán tízért kapnak fizetést.
A legfrissebb, 2022-es Eurostat-adatok alapján az Európai Unióban átlagosan 13 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza a nők, mint a férfiak. Ez, ha nem is jelentős, de némi javulásnak számít a 2012-es 16 százalékhoz képest.
Magyarországon is hasonló, ám korántsem elégséges fejlődés ment végbe a béregyenlőség terén: a tíz évvel korábbi 20 százalékról 2022-re 17,5 százalékra csökkent a bérszakadék az Eurostat adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy 4,5 százalékkal el vagyunk maradva az uniós átlagtól, és a legegyenlőtlenebb egyharmadba tartozunk – ám meglepő, hogy szorosan Ausztria és Németország mellett állunk.
Az Európai Unióban a legnagyobb egyenlőtlenség a nők fizetését tekintve Észtországban van: ott 30 százalékos hátrányból küzdötték le magukat 21 százalékra, de még így is sereghajtók. Európa leggazdagabb államában, Luxemburgban viszont a nők már enyhén, 0,7 százalékkal többet keresnek, mint a férfiak, ami az EU-ban egyedülinek számít.
A legtöbb európai országban nem egy lineáris szűkülést láthatunk: számos államban a tíz év alatt voltak olyan időszakok, amikor a bérszakadék ismét tágulni kezdett, majd újra kicsit összezsugorodott. Magyarországon a nők fizetése eddig 2015-ben és 2016-ban közelített leginkább a férfiakéhoz, akkoriban „csak” 14 százalékos volt a bérszakadék. Innen mentünk fel 18,2 százalékra 2019-ben, majd történt egy kis javulás (17,5 százalékra) 2022-re.
Az Eurostat mérései csupán 2022-ig tartanak, azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira alapozott számításainkkal az elmúlt négy év tendenciáit is vázolni tudtuk. A KSH nemek szerinti bruttó átlagkeresetről szóló adatai alapján
Magyarországon a bérszakadék 2020 és 2024 között 14-16 százalék között alakult,
a 2022-es adat így 2 százalékkal eltér az Eurostatnál olvasattól. 2024 első félévében a férfiak átlagosan 683 ezer forintot kaptak havonta az elvégzett munkájukért, ezzel szemben a nők csupán 585 ezret. Ez egy 14,4 százalékos különbség, épp mint 2021-ben. E téren tehát négy év alatt lényegében semmi fejlődés nem történt.
Az Európai Bizottság is megemlíti, ha első ránézésre úgy is tűnne, hogy mondjuk Romániában és Belgiumban ugyanolyan igazságos és egyenlő a munkapiac — hiszen mindkét tagállamban csupán 5 százalékos a bérszakadék —, a pontosabb kép érdekében érdemes hozzávetni ehhez még más adatokat is, például a nők foglalkoztatottságának a mértékét.
A foglalkoztatottság azért lehet fontos tényező, mivel azokban az országokban, ahol a nők egy jelentősebb része kizárólag háztartási reproduktív munkát végez, és egyáltalán nincs a munkaerőpiacon, nincs is belekalkulálva a bérszakadékba. Ilyen társadalmakban jellemzőbb, hogy a magasabb képesítettségű, ebből kifolyólag magasabb fizetéssel rendelkező nők azok, akiknek lehetőségük van munkavállalásra, így csak az ő magasabb fizetésük lesz beszámítva a bérszakadékba. Ebből kiindulva valójában
azokban az országokban a legegyenlőbb a nők munkájának díjazása, ahol az alacsony bérszakadék mellé magas foglalkoztatottság is járul.
A fizetések szempontjából pedig legigazságtalanabb az az állam, ahol relatíve alacsony a nők foglalkoztatottsága és a bérszakadék is magas. Itt térjünk vissza Romániához és Belgiumhoz: a nők foglalkoztatottságát is hozzátéve, az ábrán láthatjuk, hogy míg a bérszakadék mindkét államban 5 százalékos, a nők foglalkoztatottsága Belgiumban szinte 10 százalékkal magasabb, mint Romániában, tehát korántsem ugyanaz a helyzet a két országban.
Innen nézve Magyarország Ausztriához képest meglepően jobb helyzetben van, ugyanis nálunk nemcsak a bérszakadék kisebb egy picivel, de a nők foglalkoztatottsága pár százalékkal magasabb is, mint a nyugati szomszédunknál. A EU-s átlaghoz mérten sem állunk olyan rosszul, ugyanis míg a nők átlag foglalkoztatottsága 69 százalék, nálunk 75 százalék, és nagyjából ekkora arányban szélesebb a magyar bérszakadék is — szinte pontosan megegyeznek ezek az adatok Lettországéval.
Viszont a legjobban ebben is Luxemburg teljesít, ahol szinte ugyanakkora (71 százalékos) a nők foglalkoztatottsága, mint Franciaországban, ellenben a bérszakadék szinte 14 százalékkal kisebb. A sereghajtó pedig Görögország, ahol a nőknek alig több mint a fele dolgozik, ellenben a bérszakadék (a legfrissebb adat 2018-as) 10 százalék körüli. Ugyanennyi Litvániában is, de ott egy 79 százalékos foglalkoztatottság mellett.
Kialakult egy olyan helyzet, hogy elnőiesedtek a társadalom által rendszerszinten alulértékelt szektorok, mint az oktatás vagy az egészségügy, ami — pár ország kivételével — viszonylag alacsony bérszinttel párosul. Az Európai Bizottság szerint ez okozza a férfi és női bérek közötti különbség 24 százalékát. Hangsúlyozzák viszont azt is, hogy gyakran nem ágazati bérkülönbségekről van szó, hanem ugyanazért a munkáért, akár ugyanannál a cégnél, egészen egyszerűen diszkriminálják a női munkavállalókat, és kevesebbet fizetnek nekik.
Az egyenlő béreket és a nők társadalmi előrejutását meggátló egyik legfontosabb ok pedig az, hogy az emberi élet számára teljességgel elengedhetetlen, ám a piacgazdaság szemszögéből láthatatlan és értéktelen munkákat, mint a házimunka, a gyereknevelés vagy otthoni betegápolás még mindig szinte kizárólag a nők végzik. Ahhoz viszont, hogy minden nap otthon is produktívan helyt tudjanak állni,
számos nő kénytelen olyan pályát választani, amely mellett marad ideje és energiája a házimunkára. Ezek viszont jellemzően alacsonyabban fizető munkakörök.
Kiss Soma – Szabó Krisztián
Címlapkép: Amnesty International Magyarország, Facebook
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Vadai Ágnes kérdését feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész. Az ellenzéki képviselő cikkünk nyomán érdeklődött a Mészáros M1 Kft. furcsa győzelmeiről.
Borkai szerint a titkosítás feloldása sem Dézsinek, sem Pintérnek nem érdeke, mert akkor már „nem lehetne használni politikai célokra” a megállapodást.
A beruházás kivitelezője az EURO CAMPUS Kft. lehet, miután ők adták a legolcsóbb, nettó 1,39 milliárd forintos ajánlatot.
„Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja” - szögezi le a nyilatkozat, amelyet a szerkesztőségek közösen írtak alá.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!