Így csúszott bele Magyarország a hibrid rezsimek csoportjába a Freedom House Demokrácia Indexe szerint

Április 20-án jelent meg a Freedom House 2022-es demokrácia jelentése, amely a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk 29 országát rangsorolja aszerint, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. A jelentés 2019 óta következetesen a hibrid rezsimek közé sorolja hazánkat, azaz a demokráciák és az autokráciák közötti „szürke zónába”. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan változott az egyes országok besorolása az elmúlt közel két évtized során, és azt is igyekeztünk kideríteni, hogy a kormánnyal kritikus, illetve a kormányhoz közelálló körökben mekkora jelentőséget tulajdonítanak a Freedom House közleményének, megkerestük az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet és a XXI. Század Intézetet is. 

2022. április 20-án a Freedom House közzétette friss, a posztszovjet országokra fókuszáló demokrácia-jelentését. Az amerikai civil szervezet 2005 óta készíti el évről évre a Nations in Transit című jelentését, amely a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk 29 országát rangsorolja, Közép-Európától Közép-Ázsiáig.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A besorolást hét mutató alapján végzik el, melyek a demokratikus kormányzás, a választási rendszer, a civil társadalom állapota mellett a független média helyzetét, az önkormányzatok mozgásterét, az igazságszolgáltatás szabadságát, illetve a korrupciós helyzetet pontozzák. Ezek alapján születik meg a végső pontszám, ami megkülönböztet szilárd, félig konszolidált demokráciákat, átmeneti/hibrid rezsimeket, és félig, illetve egyértelműen autoriter rendszereket.

Az egyes kategóriákba tartozó országok átlagos értékének időbeli változása mérési kategóriánként

Magyarország a hibrid rendszerek között

A 2018-as jelentésben Magyarország ugyan még szabadnak minősült, de az EU legkevésbé demokratikus tagállamaként tartották számon. 2019-ben tovább romlott a helyzet a szervezet szerint, hazánk átkerült az átmeneti vagy hibrid rezsimek közé, azaz a demokráciák és az autokráciák közötti „szürke zónába”.

A hibrid rezsimekkel az Átlátszón nemrég kétrészes cikksorozatban foglalkoztunk. Az első részben bemutattuk, hogy mit értünk hibrid rezsim alatt, és egyáltalán: melyek a magyar rendszer sajátosságai – mindezt az országgyűlési választások kontextusába helyezve.

Választás egy illiberális demokráciában és az ellenzéki oximoron – Hont András elemzése | atlatszo.hu

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe, és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.

A második részben azt a témát jártuk körbe, hogy milyen más országok vannak, ahol hasonló politikai rendszer alakult ki. A nemzetközi példák, és a témában íródott tanulmányok alapján pedig arra is megkíséreltünk választ adni, hogy hogyan lehet leváltani a hatalmon lévőket egy hibrid rezsimben.

A NER előképei – így alakult a sorsa a hibrid rezsimeknek | atlatszo.hu

Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni -, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.

A Freedom House legújabb, 2022-es jelentése szerint Magyarország továbbra is a hibrid rezsimek közé tartozik, 3,68 ponttal – ennél még Szerbia (3,79), Montenegró (3,82) és Albánia (3,75) pontszáma is magasabb. Az EU tagállamok közül az utolsó helyen állunk, de ha a V4 országokat nézzük, akkor sem sokkal fényesebb a helyzet: Csehország 5,54, Szlovákia 5,25, Lengyelország pedig 4,54 pontot ért el, vagyis hazánk messze elmarad a visegrádi országoktól, ahol az átlag 4,75.

Posztszovjet országok pontszámainak változása a Freedom House által készített Demokrácia Index bizonyos kategóriáiban 2005 és 2022 között

Veszélyben a hagyományos értelemben vett demokrácia

A legrosszabb eredményt 2022-ben újfent Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán érte el, ma már mindhárom ország az autoriter rezsimek közé tartozik. A lista élén Észtország áll, de Lettország és Litvánia is viszonylag magas pontszámot kapott.

2004-től 2021-ig a demokratikus államok száma 14-ről 10-re, autoriter rezsimek száma pedig 11-ről 8-ra mérséklődött, míg a hibrid rezsimeké 4-ről 11-re nőtt.

2022-ben több hibrid rezsim volt a posztszovjet országok között, mint demokrácia vagy autoriter rendszer

Az elmúlt közel két évtized alatt összesen 4, korábban demokratikus ország került az átmeneti, vagy hibrid rezsimek közé: Észak-Macedónia és Szerbia – mindkét ország 2013-ban –, Montenegró 2018-ban, majd Magyarország 2019-ben. Ezzel egy időben Moldova, Koszovó és Örményország autoriter rezsimből hibridre változott, vagyis valamennyire észrevehető a demokratizálódás folyamata ezekben az országokban.

Mindezek alapján a jelentés megállapítja, hogy a XXI. században már nem a hagyományos értelemben vett demokrácia az uralkodó berendezkedés a régió országaiban.

A vizsgált országok egyre inkább két különböző irányba tartanak: a teljes autokrácia felé, valamint a hibrid kormányzás „szürke zónájába”, ahol a látszólag demokratikus színfalak nem demokratikus gyakorlatokat takarnak.

2005 óta hazánk két kategóriát is rontott

A jelenlegi eredmények mellett ugyanakkor az időbeli változás is érdekes. Diagramon ábrázoltuk, hogy 2005-től 2022-ig hogyan változott a demokrácia-index az egyes országokban.

A posztszovjet országok közül Magyarország besorolása romlott a legnagyobb mértékben az elmúlt 17 évben

Bár európai szinten jellemző volt az elmúlt pár évben a demokratikus értékek romlása, Magyarország 2005 óta évről-évre lejjebb csúszott a rangsorban annyira, hogy két kategóriát is sikerült rontania. Hazánk 2005-ben az azóta is listavezető Észtországgal volt egy szinten, a szilárd demokráciából először 2015-ben a félig-konszolidált demokráciák, majd 2020-ban a hibrid rezsimek közé került át.

Ilyen mértékű romlásra a posztszovjet térség országai között más esetben egyáltalán nem volt példa. 

Árulkodó az is, hogy a magyarországihoz hasonló, de még így is jóval kisebb romlás csak az orbáni mintát előszeretettel másoló Lengyelországban valósult meg, amit 2020-ban a stabil demokráciák közül a félig-konszolidált demokráciák közé sorolta át a Freedom House, így csupán egyetlen kategóriát rontott.

Magyarország 2020 óta a hibrid rezsimek közé tartozik, a hazai korrupció viszont már a félig autoriter rendszerekéhez hasonlít

A hét mutatóból egyértelműen a korrupció tekintetében állunk a legrosszabbul, a pontszám alapján ebben az esetben a félig autoriter országokhoz hasonló a helyzet Magyarországon. A független sajtó helyzete és az (országos) demokratikus kormányzás tekintetében pedig országunk az átmeneti rezsimek és a félig konszolidált autoriter rendszer közötti határvonalon mozog.

Katasztrófális romlást produkált a demokrácia helyzete az elmúlt 12 évben Magyarországon

Kihozta legfrissebb, demokráciával és a politikai szabadságjogokkal foglalkozó jelentését a posztszovjet térség országairól az amerikai központú, nonprofit civil szervezet, a…

Nemcsak a demokrácia-indexen rontott hazánk

A Freedom House a demokrácia mellett az internet szabadságát is pontozza, szabadság-indexe pedig a világ összes országát rangsorolja a politikai jogok és polgári szabadság szempontjából.

Az internet szabadságával foglalkozó legfrissebb, 2021-es jelentése,  a 0-tól 100-ig terjedő skálán (a 0 a legrosszabb, a 100 a legjobb érték) 70 pontot adott Magyarországnak. Ez ugyan azt jelenti, hogy hazánk a „szabad” kategóriába tartozik, de mindössze egy pontra vagyunk attól, hogy a részben szabad országok közé kerüljünk. A szerzők többek között problémásnak minősítették a Pegasus-botrányt, amelynek részeként újságírókat és jogászokat figyeltek meg Magyarországon, de a kormány civil szervezetek elleni intézkedéseiről, valamint a médiapiac feletti kontrolljáról is szót ejtettek.

Idén februárban a Freedom House friss szabadság-indexe is megjelent. Magyarország eszerint 100-ból 69 ponttal a részben szabad országok közé tartozik. Külön kiemelték a pedofil-, illetve homofóbtörvényként is emlegetett jogszabályt, a menekültellenes retorikát, az egyetemek közalapítványokba való kiszervezését.

Figyelemreméltó, hogy az elmúlt 10 évben az európai országok közül Magyarországon történt a legnagyobb visszaesés: hazánk 19 pontot rontott. A részben szabad országok közé 2019-ben csúsztunk le. Ebben az évben az értékelés úgy fogalmazott, hogy olyan drámai mértékű visszaesésére még nem volt példa az Európai Unió egyetlen tagállamában sem, mint ami Orbán Viktor kormányzása alatt következett be.

A 2022-es jelentés adatai szerint egyébként az, ami Magyarországon történik, nem egyedi eset: több mint hatvan országban romlott a demokrácia helyzete, és csak huszonötben javult. Kiemelik azt is, hogy 1997 óta nem élt ilyen sok ember nem szabad országban – ez nagyjából a világ népességének 38 százalékát jelenti. Szabadnak minősített országban csak az emberek ötöde él.

„A globális szabadságot szörnyű veszély fenyegeti. Világszerte felgyorsítják támadásaikat a liberális demokrácia ellenségei” – írják.

És hogy mit gondolnak minderről a hazai szereplők? Ezt is igyekeztünk megtudni.

„Kollégámmal, Kovács Ágnessel beszélgettem a friss demokrácia jelentésről. Ő a Freedom House Freedom in the World magyar jelentésén maga is dogozott, ebben a mostani, Nations in Transit jelentés elkészítésében nem vett részt. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon színvonalas, korrekt munka, bár a módszertant tekintve szerintem a pontozás kissé kockázatos eljárás. A politikai rendszerek különbözőek, azaz almát körtével kell gyakran összehasonlítani, de amikor egy sor ország között valamiféle rangsort akarnak felállítani, aligha lehet mást csinálni” – nyilatkozta az Átlátszónak Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Értelemszerűen más következtetésre jut Deák Dániel a XXI. Század Intézet munkatársa: „meglehetősen bizarr a Freedom House nevű szervezet legújabb jelentése, melyben hazánkat a drogháborúkkal küzdő Ecuador és az újságíró-gyilkosság gyanújába keveredett szocialisták által vezetett Málta mögé sorolták. De józan ésszel felfogható az is, hogy Magyarország nem rosszabb hely Szerbiánál vagy Albániánál sem, mint ahogyan azt a jelentés sugallja.”

Naná, hogy Soros

„Az erőteljesen elfogult jelentés – folytatja Deák – a kormány szemére veti egyebek mellett azt is, hogy »visszaélt« a járványügyi vészhelyzettel, megnehezítette a járványügyi adatokhoz való hozzáférést, »üldözi« az LMBTQ-közösséget, sőt azt is, hogy »kémszoftverrel fertőzhette meg” Áder János testőreinek telefonját. A jelentésben azért akad elismerés is: dicsérték az ellenzéki összefogást, amiért sikerült az előválasztásokkal »jelentős polgári mozgósítást« kieszközölnie. Már önmagukban ezek a megállapítások is jól mutatják, hogy a jelentés olyan, mintha azt ellenzéki politikai szereplők írták volna pontról pontra. A járványügyi vészhelyzettel ugyanis nem élt vissza a kormány, kizárólag a járvány megakadályozása érdekében alkalmazta az Európában egyébként bevett gyakorlatként működő rendkívüli jogrendet, az LMBTQ-közösséget nem üldözi senki Magyarországon, Áder János testőrének telefonjáról pedig kizárólag sajtóhírek jelentek meg, semmi ilyesmi állítás nem nyert bizonyítást, mint amit a jelentés tartalmaz.”

A XXI. Század Intézet munkatársa a vélelmezett elfogultság okait is tudni véli. „Nem meglepő egyébként, hogy ennyire részrehajló lett a mostani jelentés is, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítványai finanszírozzák, a jelentés szerzője, egy bizonyos Végh Zsuzsanna pedig maga is a CEU-n végzett. Ez egyébként jellemző az ilyen és ehhez hasonló jelentésekhez: a Soros-hálózat finanszírozásából, a Soros-hálózat emberei minősítik az ellenzéki politikusoktól megszokott állításokkal a nekik nem tetsző magyar kormányt.”

Hibrid rezsim helyett autokratikus áttörés?

Ezzel szemben Majtényi igazoltnak látja a jelentés megállapításait, bár a rendszer definíciójával vitatkozik. „Az EKINT-ben vitathatónak tartjuk a hibrid rendszer fogalmát. Vonzóbb az a Kis János által kifejtett logika, hogy a demokrácia inkább igen-nem kérdés: egy ország vagy demokratikus berendezkedésű, vagy nem. A Freedom House szerint vannak autokratikus rendszerek, vannak demokratikus rendszerek, és van a kettő közötti átmenet. Ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy vannak jobban és nagyon rosszul működő demokráciák, és vannak olyan autokratikus rendszerek, amelyek korábban demokráciák voltak, de még bizonyos demokratikus zárványok fellelhetők bennük, illetőleg akadnak olyanok, amelyek az autokratikus struktúrából elmozdulnak a demokrácia felé. Ám a minőségük igen-nem kérdéssel eldönthető: egy rendszer vagy autokratikus, vagy demokratikus. Szóval száz százalékosan jól működő demokrácia nincs, de vannak jól működő, közepesen és gyengén teljesítő demokráciák.”

A korábbi ombudsman másik meghatározást javasol. „Szerintem Kis János fogalmát idézve az autokratikus áttörés Magyarországon megtörtént, és nem is tegnap. Azon lehet vitatkozni, hogy pontosan mikor, én például azt gondolom, hogy az autokratikus áttörésnek a biztos jele a szabad sajtónak, a véleményszabadságnak az olyan súlyos korlátozásai, ami milliókat kizár a szabad tájékozódásból, akik az állami propaganda acélkupolája alá kényszerülnek. Ahol megmaradnak szabad sajtótermékek, de ezek gettóba vannak szorítva.”

De mennyiben demokrácia?

Majtényi továbbviszi gondolatmenetét, és azt állítja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságától nem független kérdés: beszélhetünk-e szabad választásokról, mert ez a legfontosabb eleme a demokráciának. „Ez szerintem ugyancsak eldönthető igennel, illetve nemmel, a részben szabad választás szerintem nem szabad, a részben szabad, de nem fair, meg pláne nem szabad” – fűzi hozzá. „Úgy látjuk, hogy a magyar rendszerben a demokratikus elem gyakorlatilag megszűnt. Tehát a NER-t konszolidált viszonyok között választáson aligha lehet leváltani. Azért használok óvatos feltételes módot, mert láttunk már olyat, hogy az autokratikus rendszerben a választást el tudja veszíteni az autokrata. Ennek szerintem az az előfeltétele, hogy valójában már a választás előtt politikai vereséget szenvedjen.”

Deák Dániel viszont nem érzékel problémát a demokrácia minőségével kapcsolatban, legalábbis azt nem a magyar kormány okozza, ha van ilyen. „A parlamenti választáson soha nem látott számban voltak jelen külföldi megfigyelők, illetve az ellenzéki pártok és civil szervezetek is több tízezres számban küldtek szavazatszámlálókat szerte az országba. Egyetlen egy jelentés sem érkezezett komoly választási csalásról, sőt egyes ellenzéki szavazatszámlálók arról számoltak be, hogy az addigi előítéleteikkel szemben a vidéki választópolgárok kifejezetten tájékozottak, tisztában vannak a politikai folyamatokkal, és mindezek tudatában voksolnak a kormánypártokra. A Freedom House jelentése is éppen abba a hibába esik, mint az a belpesti értelmiségi, amely egy szavazatszámlálás során döbben rá a valóságra, és arra, hogy amit éveken át gondolt például a választásról, az hazugság volt. A jelentés készítői is csupán felületes hírek alapján tájékozódnak a magyarországi folyamatokról, és a már jól ismert ellenzéki toposzokat ismételgetik. Magyarországon országszerte az uniós átlagnak megfelelő az internetellátottság, az alapcsomagban is többfajta televíziócsatorna érhető el, tehát mindenki szabadon tájékozódhat, mindenféle politikai vélemény elérhető. A cenzúra éppen a globális oldal felületein figyelhető meg: a Mi Hazánk nevű pártot letiltotta a Facebook is, ennek ellenére 300 ezernél is több szavazatot szereztek.”

Mi jelent veszélyt?

„A hibrid rendszer fogalma, azzal, hogy a szürke sávba sorol rendszereket, elmossa a problémát, nem akarja eldönteni, hogy egy rendszer demokratikus vagy nem demokratikus – állítja Majtényi az EKINT nevében. – Mi viszont azt gondoljuk, hogy ezt el kell, illetve el lehet dönteni. Az valóban igaz, hogy az Európai Unióra illiberális tagállamai komoly fenyegetést jelentenek. Ez persze egyúttal globális probléma, mert a képviseleti demokrácia az egész világon válságjelenségeket mutat. De ebből nem az következik, hogy a liberális demokráciák idejétmúltak lennének, hanem például az, hogy a társadalmi részvétel eszköztárát növelni kellene, mégpedig anélkül, hogy ezzel háttérbe szorítanánk a képviseleti demokrácia alapintézményeit.”

Deák Dánielt inkább a jelentés által kiváltott hatás izgatja. „A jelentés belpolitikai hatása ugyanakkor már egyre csekélyebb: Magyarországon már legfeljebb néhány napig jelennek meg az erről szóló hírek, a jelentés megállapításait pedig a társadalom többsége nem veszi komolyan, hiszen a valóságérzékelésük egyáltalán nem találkozik mindazzal, amit a jelentésben is állítanak. Ráadásul hetekkel vagyunk túl egy parlamenti választáson, amelyen soha nem látott szavazatszám mellett tudott nyerni a Fidesz-KDNP, míg az egyesült ellenzék hatalmas kudarcot szenvedett el. A választást ráadásul magas részvétel mellett tartották meg, nagyjából ugyanakkora volt a magyar választáson a részvétel, mint a mostani francia elnökválasztás első és második fordulójában. Így az ötödik Orbán-kormány demokratikus legitimitása megkérdőjelezhetetlen, hiába állítanak mást a politikai szereplőként tevékenykedő Freedom House és csatolt szervei.”

Deák is kitért az uniós színtérre, mégpedig a magyar kormány és az unió intézményeinek szempontjából. Szerinte egyedül uniós szinten okozhatnak problémát az ilyen állításokat megfogalmazó jelentések, mivel az a tapasztalata, hogy a különféle brüsszeli jelentések és eljárások során nagymértékben támaszkodnak ezeknek az NGO-szervezeteknek a tanulmányaira és megállapításaira. „A jogállamisági jelentések során például szinte kivétel nélkül a Nyílt Társadalom által támogatott NGO-k megállapítására támaszkodtak Brüsszelben. Ezért van kiemelt jelentősége, hogy a következő kormányban ki lesz az a személy, aki a brüsszeli intézményrendszer különböző tagjaival tárgyalni fog. Az eddig kiszivárgott információk szerint Navracsics Tibor lehet ez a miniszter, aki egykori uniós biztosként kifejezetten jó kapcsolatokkal rendelkezik Brüsszelben, illetve tisztában van az uniós intézményrendszer működésével, így ő nagy rutinnal tudja majd a Freedom House jelentéseihez hasonló dolgokat kivédeni a jövőben.”

Szabó Krisztán—Szopkó Zita