Debrecen után Paks II-nél sem épül meg egy ivóvízvezeték, mert nincs rá elég pénz

Akárcsak sok más ipari beruházás esetében, úgy Paks II építése kapcsán is megnövekszik a víziközműkapacitás-igény, aminek a kiszolgálásához fejleszteni kell a víziközműveket. Ennek része lett volna az a két projekt is, amelyeknek a megvalósítása már biztosan csúszik, hiszen a kivitelezésre kiírt tenderek eredménytelenül zárultak. Az egyik felhívásra túl drága ajánlatok érkeztek, míg a másikra egyáltalán nem jelentkezett senki. Így egyelőre egy ivóvízvezeték építése és a Borsócséplői vízműtelep fejlesztése is elmarad. Debrecenben egy tisztítómű fejlesztésére nem volt elég pénze az államnak.

A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. és a Paks és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás víziközmű kivitelezési feladatok ellátására kötött keretmegállapodást 2022-ben 41,8 milliárd forint értékben. Ennek a keretmegállapodásnak a részeként építettek volna vízvezetéket a paksi Borsócséplői vízműtelep és Paks II. felvonulási területének északi része között.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A versenyújranyitás azonban nem járt sikerrel. A szűkszavú tájékoztató szerint ugyanis „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel”. A kiírók szerint

nettó 278 millió forint állt rendelkezésre, azonban ennél minden pályázó drágább ajánlatot adott.

Az, hogy pontosan milyen összegű ajánlatok érkeztek be, nem szerepel az eredménytelennek nyilvánított tender nyilvános dokumentumaiban, de a keretmegállapodás alapján azt legalább tudjuk, hogy kik tehettek ajánlatot.

Ezek pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt., az Apáthy Endréhez köthető A-Híd Zrt., a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., valamint az ALISCA BAU Építőpari Zrt. voltak.

A Mészáros cég egyébként már másodszor marad hoppon vízvezeték-építés kapcsán. A napokban írtuk meg, hogy ugyan ők adták a legolcsóbb ajánlatot a Keleti-főcsatorna felszínivíz tisztítómű fejlesztésére Debrecenben, azonban ott sem állt rendelkezésre a beruházáshoz szükséges fedezet, így az a tendert is eredménytelennek nyilvánították.

De nemcsak a vízvezeték nem épül meg. Szintén eredménytelen lett a „Borsócséplői vízműtelep fejlesztése II” elnevezésű projekt kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás is. Ez a beruházás is ugyanannak a keretmegállapodásnak a része lett volna, itt azonban az ajánlattételi határidőig egyetlen ajánlat sem érkezett.

Pedig a fejlesztésekre – akárcsak Debrecenben, itt is – nagy szükség lett volna. A felhívás szövege szerint ugyanis a Borsócséplői vízműtelep ellátási területére eső fejlesztési igények meghaladják a meglévő vízbázis kapacitását. Mint írják: „a kútfelújítás célja az ivóvízellátás üzembiztonságának növelése az I. és a II. számú vízműtelep vízműkútjainak melléfúrásos felújításával és a vízműkutak eredeti vízhozamainak helyreállításával”. Erre azonban egyelőre várni kell.

Paks II épül, de a környezeti hatásokkal nem foglalkoznak

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatójának találkozója Pakson, 2023. november 14-én. Fotó: Paks II. Zrt.

A beruházáshoz kapcsolódó létesítményeken túl ráadásul olyan építkezések is zajlanak, amelyek egyáltalán nem is lettek feltüntetve a környezetvédelmi engedélyben – így értelemszerűen a hatásuk sem lett vizsgálva –, pedig egyértelműen Paks II megvalósulását szolgálják. Ilyenek például az ún. felvonulási területen épülő létesítmények.

De szintén nem esett szó Paks II környezetvédelmi engedélyben arról a jelentős infrastruktúra-fejlesztésről, ami több mint 200 hektáron zajlik, és a tervek szerint 2025-re fejeződik be. A projektnek csak a tervezése két és fél milliárd forintba került. Ennek során épül(ne) ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvíz-rendszer Pakson.

És ezzel el is érkeztünk a cikk elején bemutatott két eredménytelenné nyilvánított tenderhez – mindkettő része lett volna ugyanis a fejlesztéseknek. Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi engedélyben még az szerepelt, hogy „az új erőmű ivóvízellátása a Csámpai vízműről biztosítható.”

Végleges létesítési engedély nincs, NER-cégekkel szerződés van

Ahogy azt a HVG nyáron megírta: bár továbbra sincs végleges létesítési engedélye az új erőműnek, a paksi beszerzési szerződéseknél azonban felbukkannak a szokásos NER-cégek.

A szerződéseket átnézve a lap többek között megállapította, hogy a Paks II. Zrt. sokat költ irodabérlésre, üzemanyagra, őrzés-védelemre, valamint szoftverbeszerzésre és -fejlesztésre is. Utóbbi kapcsán sokat nyernek az állami beszerzések liblingjei, elsősorban a kormányzati hátszéllel exponenciális növekedési pályára állított 4iG Nyrt. De Mészáros Lőrincen át Balásy Gyuláig számos kormányközeli vállalkozó cége profitál a beruházásból – mutatott rá a lap.

A NER-cégek paksi sikereiről korábban lapunk is beszámolt:

Katus Eszter

Nyitókép: A keleti zagykeverő telep betonozási munkálatai. Fotó: Paks II. Zrt.