Csökkenő víztermelés mellett egyre több locsolás – így alakult a vízkorlátozással sújtott Dunamenti régió ivóvízgazdálkodása

Vízkorlátozás, lajtoskocsi – a hőséggel együtt akadozó vízellátás nehezítette a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. fogyasztóinak életét. Az állami tulajdonú vállalat a legnagyobb melegben azt kérte, a lakosok ne locsoljanak, ne töltsék a medencét. Közadatigénylésünkből az derült ki, hogy a DMRV Zrt. területén Szentendrén 2018 óta 74 százalékkal nőtt a locsolásra fordított víz mennyisége, miközben a víztermelő kapacitás nem éri el a 2018-asat.

„A rendkívüli kánikulai időjárási körülmények között a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. az összes ivóvíztermelő vízbázisát, egyéb technikai berendezéseit maximális kapacitással működtette és működteti.” (…) „Az alapvető ivóvízigények kielégítése érdekében – kiterjedt vízhiányok elkerülése végett – a Vízművek kéri a Felhasználókat, hogy a locsolást, gépjárműmosást, házi úszómedence töltést a kánikula időtartamára szüneteltessék, tovább kérjük a kommunális ivóvízrendszerre kapcsolt automata locsoló berendezések leállítását.”

A felhívást nem az idei extrém száraz és tikkasztó nyár szülte, hanem még 2019-ben született, és ma is olvasható a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. honlapján. Az Országos Meteorológiai Szolgálat archívuma szerint a közlemény napján – 2019. június 12-én – a Dunakanyarban hajnalban 17, napközben 30 fok volt.

A met.hu 2019-es írása azt állítja, „az igen hűvös május után a június rendkívül melegnek adódott. A középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 20-23 °C között alakult. A legmelegebb területeket a főváros mellett, a Balatonnál és az Alföldön, a nagyobb folyóink (a Duna, a Tisza, Bodrog, Zagyva és a Körösök) mentén találjuk, ahol jóval 23 °C fölötti havi középhőmérsékletek adódtak.” A június 2019-ben átlagosan 3,6 °C-kal volt melegebb az 1981-2010-es időszakhoz képest.

Ismétli magát a történelem

Szinte napra pontosan két évvel később, 2021 júniusában a DMRV Zrt. ismét közleményt ad ki, „A jelenlegi vízellátó rendszer a folyamatos fejlesztések ellenére a nyári kánikulai csúcsidőszakok idején, több esetben minden műszaki és rendszerirányítói erőfeszítésünk mellett sem volt képes teljes mértékben kielégíteni a háztartási vízigényeket, ezért napokig tartó vízkorlátozást voltunk kénytelenek elrendelni. Az elmúlt években ez számos települést érintett. A vízkorlátozás ellenére sajnos vízhiány is fellépett a hosszan tartó kánikulai időszakban a vízellátó rendszer kritikus részein, mely az ott élő lakosok és helyi önkormányzatok számára nagy megterhelést jelentett.”

És akkor jött 2022. „Az idei június az 1991-2020-as normálhoz képest 2,3 °C-kal volt melegebb, így az országos átlagban 22,1 °C-os havi középhőmérséklet a 3. legmelegebbnek számít 1901 óta. Az anomália térképen csak a sokéves átlagnál jócskán magasabb értéket találunk” – így látta a meteorológiai szolgálat 2022 júniusát.

A vízműveket is megviselte az időjárás, június 29-én azt írták, „A DMRV Zrt. minden személyi és technikai eszközét maximális kapacitással működteti a folyamatos ivóvízellátás biztosítása érdekében. Mindezek ellenére a megnövekedett fogyasztási igények, azok további emelkedése, illetve műszaki meghibásodás esetén nyomásesés vagy átmeneti vízhiány tapasztalható. Jelenleg érintett települések: Üröm, Pilisborosjenő, Solymár, Pilisszentiván, Budakalász, Pomáz, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Csobánka.

Ennek megfelelően a teljes körű szociális célú ivóvízellátás biztosítása céljából az alábbiakban kérjük együttműködésüket:

• Törekedjenek az ivóvíz észszerű felhasználására, korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását (pl.: medencetöltés), annak érdekében, hogy minden felhasználó ivóvízhez juthasson.
• Mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki.
• Kérjük továbbá az Önkormányzatok közterületi (pl. tűzcsapokról történő) locsolási célú vízvételezésének szüneteltetését.

Vagyis 2022-ben a 2019-esnél is súlyosabb ivóvízprobléma állt elő a DMRV Zrt. szolgáltatási területén.

Locsolnak, de nagyon

Közadatigénylést adtunk be a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek, az elmúlt évek fejlesztéseire, a víztermelésére, a locsolásra adott kedvezményekre kérdeztünk rá. A válaszokból az derül ki, hogy a legtöbb vizet Csömör, Dunakeszi, Erdőkertes, Gödöllő, Nagykovácsi, Szentendre, Üröm, Veresegyház lakó használják el. Ez olyan víz, amit úgynevezett „Locsolómérőn mért kedvezmény”-nyel biztosít a vízszolgáltató. Ezek a települések az összes locsolási fogyasztás 60 százalékáért felelősek. 2018 óta így változott a településeken ellocsolt víz mennyisége.

2018-hoz képest 40 százalékkal nőtt a kedvezményesen ellocsolt víz mennyisége, ezen belül 74 százalékkal Szentendrén. A DMRV pedig ennyi vizet termelt 2018 óta.

Az is látszik, hogy a 2021-es víztermelés nem éri el a 2018-asat, 3 százalékos a csökkenés, miközben 205 453-ról 212 010-ra nőtt az Ivóvízhálózatba bekötött lakások száma.

A Belügyminisztérium nyilvantarto.hu adatai azt mutatják, hogyan változott a felsorolt települések lélekszáma. 2018-at vettük 100 százaléknak.

Dunakeszin csökkent a lakosságszám, Erdőkertesen 13 százalékkal, Veresegyházon 10 százalékkal élnek többen, mint 2018-ban. Csak a felsorolt településeken 5508-cal nőtt a lakosság. A 2018-as Duna Balparti Regionális Vízellátó Rendszer kapacitásbővítése 4552 folyóméteren történt meg, több településen. A munka a DMRV közbeszerzési terve szerint a 2018-as építkezés 1,3 milliárd forintba került. 2021-ben az NFP Kft. írt ki közbeszerzést DMRV vízellátás kapacitásbővítő fejlesztések-kivitelezésére, ezt Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyerte meg. A nettó 15,7 milliárd forintos munkában

• Csömörön 6.505 fm vezeték épül
• Dunakeszin víztorony épülne, mellette 1.431 fm vezeték

És több településen is lenne komolyabb felújítás.

Többségben az állam a tulajdonos, a hatósági ár kínozza a vízműveket is

A vízszolgáltatók 89 százaléka a Magyar Állam tulajdona. A rezsicsökkentésnek nevezett – a gáz és áram esetében már kipukkadt – hatósági árképzés 2013 óta rögzíti a fogyasztói árakat. Tavaly megírtuk, gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet.

Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.

A vízszolgálatótól azt kérdeztük, hogy a locsolási kedvezményt meg lehet-e tagadni az ügyféltől, ha az pl. az ivóvízszolgáltatást veszélyeztetné, a települések növekedésével hogyan tudnak lépést tartani, jelentős lakosságbővülésnél – pl. 500 fő – igényel-e kapacitásbővítést egy település, hogy megfelelő legyen a vízszolgáltatás. Egyik kérdésünkre sem kaptunk választ.

Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu

Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.

Két hete az is kiderült, hogy az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki, önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak –, tárgyaljanak az állami átvételről.

Csőd szélén az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatók, de az állam csak a saját víziközmű-cégeinek segít | atlatszo.hu

A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson.

Segesvári Csaba – Szopkó Zita

Nyitókép: Ivóvízszállító tömlő a honvédség vízszállító járműve mellett Solymáron 2022. július 22-én.  A kánikula és a megnövekedett vízfogyasztás miatt a szolgáltató másodfokú vízkorlátozást rendelt el tizennégy településen. MTI/Lakatos Péter