A kormány kivérezteti Paksot, de az egyházi iskolára azért ad 2,6 milliárd forintot

A Pécsi Egyházmegye közpénzből újíthatja fel a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskolát. Első körben nettó 724 millió, a második körben nettó 1,88 milliárd forintot fordítanak a munkálatokra. A szükséges források biztosításáról a kormány még 2021-ben döntött, amikor 2,6 milliárd forintot irányzott elő a célra. De miközben az egyházi iskolára jut (köz)pénz, addig a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, visszamondani egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie. Mindezt azért, mert a kormány elvonta a várostól azt a több milliárd forintot, amit az atomerőműtől kapna iparűzési és ingatlanadóként.

A Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola átalakításának és bővítésének II. ütemére írt ki hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Pécsi Egyházmegye. A megbízásért nem volt verseny, mivel az egyház egyetlen gazdasági szereplőt kívánt csak felkérni a munkálatokra. Méghozzá azt a céget, amelyik az I. ütem feladatait is elvégezte: a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.-t. Ezt azzal indokolták, hogy a két beruházás valójában egy, csak két részre lett bontva, de műszakilag és pénzügyileg is szorosan összetartozik (pl. mindkettőre ugyanaz az építési engedély vonatkozik).

A cég feladata most az új „A” jelű épület (tornacsarnok és oktatási szárny) megépítése, és a meglévő „B” jelű épület felújítása lesz. De a feladat részét képezi az iskola udvarának és sportpályájának felújítása, a külső közművek részleges átépítése (kiváltása) és az iskola Templom utca felőli bejáratának átépítése is. A megbízás értéke 1,88 milliárd forint.

Az első ütemben a meglevő „C” jelű épület bővítését és a „D” szárny építését, valamint a meglevő konyha bontását, a külső közművek és a meglevő Templom téri útszakasz átépítését végezhette el a cég, miután a legolcsóbb, nettó 724,7 millió forintos ajánlatot adta egy nyílt eljárás során.

A felújítás teljes költsége így nettó 2,6 milliárd forint, amit állami támogatásból fedezhet az egyház.

A fedezetet a 1475/2021. (VII. 15.) határozatban biztosította a kormány a Gazdaság-újraindítási Alap terhére.

Mindez annak fényében hat furcsán, hogy miközben az egyházi iskolákra az állam mindig talál (köz)pénzt (így például Debrecenben, Körömben vagy Tatabányán), addig új állami intézmények építésére vagy a régiek felújítására egyre ritkábban. Inkább konténeriskolákat húzatnak fel országszerte (legutóbb 18 településen), hogy orvosolják a problémákat.

De Paks esetében egyéb szempontból is pikáns az eset.

Milliárdokat vontak el Pakstól

Augusztus 14-én lépett hatályba ugyanis az a kormányrendelet, amelyben különleges gazdasági övezetet jelölt ki a város közigazgatási területén, a Paksi Atomerőműnél. A különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel 62,5%-a ezután Tolna Vármegye Önkormányzatát illeti, a fennmaradó 37,5% pedig Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát. Ezzel a döntéssel a kormány kivett a település 19 milliárdos költségvetésből több milliárdot, amit Paks az atomerőműtől kapott volna.

Ez annyira megviselte a várost, hogy az idei költségvetési rendeletét módosítania kellett, hogy az önkormányzat gazdálkodásbiztonsága megmaradjon:

közel 1,4 milliárd forinttal kellett csökkenteni a költségvetési főösszeget.

Ennek eredményeként a paksi önkormányzatnak le kellett állítania többek között a strandberuházást, vissza kellett mondania egy buszbeszerzést, és a sportegyesületek támogatását is fel kellett függesztenie.

A különleges gazdasági övezet kialakítását sokan bosszúnak tartják az Orbán-kormány részéről, miután a településen ellenzéki polgármesterjelölt nyerte az idei önkormányzati választást.

Katus Eszter

Címlapkép: Tanévnyitó 2022-ben a Paksi Balogh Antal Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban. (fotó: Nagy Marcell/az intézmény Facebook-oldala)