Még mindig vitáznak a Diósgyőri vár felújításáról, pedig az építők már a falak tövében toporognak

Már elkezdődött a miskolci Diósgyőri vár rekonstrukciójának második üteme, állnak a daruk, készül az állványzat, a pénz is megvan, de még vitáznak a végső terveken. A kiszivárgó hírek szerint a város korábbi főépítésze, Rostás László megmakacsolta magát, szerzői jogokra hivatkozva nem akarja elfogadni az új városvezetés kéréseit a tervek részleges módosítására. Egyik forrásunk szerint a Diósgyőri várnál felsorakoztak a „hogyan kell egy várat felújítani”-vitát szorgalmazó szakemberek, hogy összecsapjanak egy virtigli fideszes volt városi főépítésszel, aki úgy érzi, ért a várrekonstrukcióhoz is. Mindebbe vegyül egy kis fideszes kultúrharc is, amit az egykori, kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, L. Simon László képvisel.

Miskolcon az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a vár tervei a városházán készültek 2014 után, egészen a helyhatósági választásokig – tehát a tervek tulajdonosa a város. A városházán a korábbi főépítész vezetésével egy komplett tervezőiroda működött. A választáson azonban nyert az ellenzék és rájuk maradt a megvalósítás. Egy közérdekű adatigénylésből kiderült, az önkormányzat közel 60 milliót költött az előkészületekre – konkrétan a „városházán rajzolják a várat”-projektre.

Már a Diósgyőri vár első, 60-as évekbeli rekonstrukciója is nagy vitákat váltott ki, mert a rom-kiegészítéseket az akkori modernista elvek szerinti karakteres megkülönböztetéssel élve acélból és vasbetonból készítette a tervező. Más vélemények szerint ez máig a magyar műemlékvédelem egyik emblematikus alkotása.

Évekig forrtak az indulatok, mire mindenki megbarátkozott a megoldással, és a híres rendezvénysorozat, a Kaláka fesztivál nyomán az egész ország megismerte és megszerette ebben a formájában a várat. Majd később megsiratta, amikor a 2013-ban kezdődött építkezések során végleg eltűnt a híres belső udvar.

A 2013 őszén kezdődött várrekonstrukció I. ütemében megújult három bástya, két szinten visszaépítették a lovagtermet, a kápolnát, megépült a királyné lakosztálya, valamint egy kiállítási terem. De már akkor kiderült, az építkezést muszáj lesz folytatni, mert sok minden csak félig készült el, az új épületek tetőszerkezetei például nem, így sokszor beáztak az új termek.

Az új várat, ami már csak kontúrjaiban hasonlított az egykori 200 forintos papírpénz hátoldalán található grafikára, a látogatók értékelték, egyre többen jöttek megnézni. Elindult a folytatás tervezése, kiderült, hogy a kormány hajlandó pénzt is adni erre, de az építész-szakma továbbra is élénk vitákat folytatott arról, mennyire szabad rekonstruálni, újjá- vagy újraépíteni a várakat, romokat. Ezektől függetlenül a Diógyőri vár II. ütemének az előkészületei borzasztó lassan haladtak.

Most felépül a külső vár, a vár teraszok, a királyné füvészkertje, az ötszögletű bástyatorony és a vizesárok, de felújítják a régi konyhát is. Jelenleg az engedélyezési tervek véglegesítése zajlik, ez a műemléki tervtanács elé kerül, ezután a kivitelezési terveket készítik majd el, és ezt követi az építkezés, ami akár 2017 elején elindulhat – írta a Turista Magazin 2016-ban.

2020-ban kiderült, hogy a kormányzat visszavonta a Diósgyőri Vár felújítását finanszírozó egyik, 1,5 milliárd forintos támogatási szerződést azzal az indokkal, hogy az új városvezetés csúszott a határidőkkel. Az új vezetés szerint ez nem igaz, a régi csapat tökölt évekig a terveken. A Településfejlesztési Operatív Program projektjeinek megvalósítása például Miskolcon a választások idején 18 százalékos teljesítettségen állt, míg az országos átlag már akkor meghaladta a 60 százalékot, állapította meg egy vizsgálat a választások után.

Miskolc tavaly év végén kapta meg az építkezéshez szükséges állami támogatás első részét, mintegy 6 milliárd forintot. Ezt egészíti ki az önkormányzat az elbukott 1,5 milliárddal (amire hitelt fog felvenni). Ez azért lesz izgalmas, mert Miskolc – akárcsak a többi ellenzéki város – a kormány elvonásai miatt annyira le van gatyásodva, hogy már a helyi tömegközlekedést is durván meg kellett vágni. Majd a kivitelezés vége felé újabb 4 milliárd forint érkezik.

NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás építheti újjá a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért

Az Épkar Zrt. az eredetileg becsült 11,1 milliárd helyett nettó 12,7 milliárd forintért vállalta el a munkát egy másik céggel közösen. A beruházás uniós forrásból valósulhat meg 20 hónap alatt. Az Épkar korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-vel, de a tenderkedvenc WHB-val közösen is kapott már állami megbízásokat.

De mi áll az építkezés tartalmi részének mostani bizonytalanságai mögött? A miskolci önkormányzat ezzel kapcsolatban teljesen elzárkózott a nyilvánosság elől, akárcsak a vezető tervező, az egykori városi főépítész, Rostás László, aki szintén nem kívánt nyilatkozni. De kerüli a nyilvánosságot Kiss János, a Diósgyőri vár miniszterelnöki biztosa is.

Elhibázott tervek

A közvélemény a negyven éve a vár feltárásán dolgozó régész, Lovász Emese Facebook-bejegyzéséből értesült a kínos helyzetről.

„2016-ban kerültek a Műemléki Tanácsadó Testület elé a következő ütem tervei, és itt indult az a történet, mely szakmai körökben visszatérő viharokat, évekig tartó egyeztetéseket eredményezett. Időközben megváltozott a tervező személye, és született egy nagy fantáziával és tehetséggel megálmodott terv, mely azonban mint Csipkerózsika kastélyát fonta be, mind tovább burjánzó indáival az eddig megvalósult rekonstrukciót, és fedte el lassan az I. ütem valóságát. (…) Most úgy tűnik, hogy a politika átnyúlt a hivatalos, szakmai út fölött, megszakítva a jelenleg folyó egyeztetéseket” – írja Lovász.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

„A most valóban beinduló második ütem valós tartalmáról a hírekből nem lehetett semmit sem megtudni, ezért a várak iránt érdeklődő közönséget meglepetésként érte a diósgyőri vár egyik kiváló kutatójának és a tervezésben, valamint a vár működtetésében az elmúlt években aktív részt vállaló, köztiszteletben álló régész-muzeológusnak, Lovász Emesének segélykiáltással felérő Facebook-bejegyzése, amelyből az derült ki, hogy a második ütem tervei a sokak – így általunk is – kritizált hibák kijavítása nélkül, eredeti formájában valósulhatnak meg” – mutatott rá Buzás Gergely régész.

Az archeologia.hu-n olvasható cikke szerint: „a mostani terv hiteltelen, nem egyszer nyilvánvalóan hamis, távolról talán rekonstrukciónak látszó, valójában azonban a tervezők által önkényesen megálmodott elemeit szeretnék kijavítani. Ezek azonban olyan kérdések, amelyek szakmai ismereteket, a vár történetébe való elmélyülést kívánnak, amivel nyilvánvalóan nem rendelkezhet mindenki, aki pusztán érdeklődik a vár sorsa iránt. Így a szakemberek problémafelvetéseit és megoldáskeresését könnyű félremagyaráznia azoknak, akik elsősorban saját elhibázott tervük maradéktalan megvalósítását szeretnék keresztülerőszakolni”.

„A ködszurkálás helyett mindenki – és főleg maga a Diósgyőri vár – jobban járna azzal, ha értelmes eszmecsere folyhatna a lényeget jelentő részletekről.

A látszat ellenére nem is lenne olyan nehéz jó kompromisszumokat találni, hiszen a jelenlegi tervnek csak néhány, funkcionálisan nem is olyan jelentős, formailag viszont valóban súlyos problémáját kellene kiszűrni”

– írja Buzás Gergely.

A Diósgyőri vár I. ütemének a tervezője, Cséfalvay Gyula szerint a Diósgyőri vár 2013-ban induló rekonstrukciója valódi mérföldkő volt Magyarországon, hiszen előtte még soha nem építettek vissza várat ilyen arányban itthon.

„Amikor beadtuk a terveket, óriási volt az ellenállás a műemlékvédelmi szakmában, de egy hosszú küzdelem után végül is engedélyezték az építkezést” – mondta az Átlátszónak.

L. Simon László szerint ez a helyes út

Cséfalvay arra számított, hogy a sikeres indulás után a második ütem tervezését is rábízzák, de csalódnia kellett. Az akkori városi főépítész, Rostás László, aki korábban középületeket, házakat tervezett, az akkori polgármester, Kriza Ákos bizalmi embereként magához ragadta a tervezést. Cséfalvay végül kényszerűségből beállt a tervezők közé, de két év után távozott, így nem tud arról, hogy mi okozza a mostani vitákat. Annyit hallott, hogy Rostás terveit eltúlzottnak tartják, a történelmi hűséget próbálja számonkérni az építész-szakmával egyetértésben Miskolc új főépítésze és a városvezetés.

Megkérdeztük L. Simon Lászlót, hogy valóban kiállt-e Rostás László mellett abban a vitában, amelyben ismert muzeológusok, régészek szeretnék változtatásra bírni a Diósgyőri vár rekonstrukciójának tervezőjét. A kérdésre nem érkezett válasz, de L. Simon titkársága jelezte, egy Facebook-bejegyzés hozzászólásában már leírta álláspontját a politikus:

„történetileg egy nagyon megalapozott rekonstrukció valósul meg, mint minden ilyen esetben természetesen mai építészeti megoldások felhasználásával.

Mi ez a szocializmusnak a várat elcsúfító betonelemeihez képest? Az a zsákutca volt, ez pedig a várat élővé és használhatóvá tevő helyes út. Ezt leginkább Lovász Emese tudja, aki aktív részese ennek a nagyszerű folyamatnak. Ezért sem értem, miért írja azt Emese, hogy a politika átnyúl a hivatalos szakmai út fölött, megszakítva a szakmai egyeztetéseket. Ez sem igaz”.

L. Simon László így folytatja: „a politika katalizálja a szakmai egyeztetéseket, valójában építészek, történészek és régészek koncepciói feszülnek, feszültek egymásnak, például amellett is építészek érveltek, hogy színes mázas cserép kerüljön vissza a tetőre, és amellett is, hogy inkább ne. Szomorú, hogy megint egy értelmetlen vita kezd kialakulni. Mintha a szokásos recept érvényesülne: vannak, akik építenek, s vannak, akik megmagyarázzák, miért nem szabad építkezni, miért maradjon minden úgy, ahogy van. S mindezt pusztán jószándékból, lokálpatriotizmusból, szakmai érvekre, aggodalmakra hivatkozva. Ne felejtsük el, 2014 augusztusában adtuk át a felújított várat, azóta eltelt közel hét esztendő. Végre lehet folytatni a munkát, s ebben Miskolc polgármestere és a finanszírozó kormány is partnerek. Ezt a lendületet nem szabad megtörni, ez Miskolc, Diósgyőr, és a magyar műemlékügy valódi érdeke. Tudjuk Madáchtól: A tett halála az okoskodás. Ezt tartsuk szem előtt!”

 

Pusztai László

Nyitókép: A Diósgyőri vár. Forrás: diosgyorivar.hu 

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!