Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a Lupa-tó fejlesztését

2020 utolsó napján jelent meg az a kormányrendelet, ami a Lupa-tó fejlesztését nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Ez az jelenti, hogy a beruházás sokkal könnyebben, gyorsított hatósági eljárásokkal futhat, a szomszédos budakalászi és szentendrei önkormányzat pedig nem szólhat bele, hogy mi történik a tónál.

Támogatási kampány

A budakalászi történésekkel foglalkozó CivilKalász tette közzé a Facebook-oldalán január elején, hogy egy 2020. december 31-i kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Pest megyei város mellett fekvő Lupa-tónál zajló fejlesztéseket.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz a beruházáshoz kapcsolódó hatósági ügyintézés.

A Lupa-tó Budakalász és Szentendre között fekszik, és a kormányrendeletben ennek megfelelően 3 szentendrei és 4 budakalászi helyrajzi szám szerepel a fejlesztéssel érintett területként. A kiemelt fejlesztéssé nyilvánítás azonban a könnyített ügyintézés mellett azt is jelenti, hogy „a beruházás esetében településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni” – tehát Budakalász és Szentendre önkormányzata nem szólhat bele, mi történik a tónál.

A kormányrendelet (44. oldal) szerint a területen a beépítettség legnagyobb mértéke 25% lesz, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50%, a szintterületi mutató legnagyobb megengedett mértéke 0,7 nm/nm, az épületek maximum 10 méter magasak lehetnek, a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 10% lehet, és a vízfelület maximum 5%-ára helyezhetők úszóművek.

Fontos részlete a rendeletnek az a kitétel, miszerint az egyszerűsített eljárást a már folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell. Ennek köszönhetően jelentősen felgyorsulhat a Lupa-tó fejlesztése.

A kormányrendelet indoklása szerint azért nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté a Lupa-tónál zajló beruházásokat, mert azoknak köszönhetően jelentősen növekedhet a tó jelenlegi szezonális működése, és ezáltal „15-20 fő éves alkalmazása válik szükségessé”.

A kormányrendelet indoklása

Környezetvédelmi aggályok a strand parkolója miatt

Ezzel a szilveszterkor megjelentetett, Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott kormányrendelet vélhetően nagy segítséget nyújt a Lupa-tónál működő strandnak.

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, a Lupa ügye régóta húzódik. A budakalászi önkormányzat már 2013-ban úgy módosította a Helyi Építési Szabályzatot, hogy azzal megágyazott az egykori bányatónál létrejövő beruházásnak. A Sziget Fesztiválról ismert Gerendai Károly aztán kibérelte a területet, és 2016-ban megnyitotta a Lupa-tavi strandot, és kialakított mellette egy parkolót is.

A strand parkolója vízbázisvédelmi területen fekszik, ugyanis a környékbeli kutakból kapja az ivóvizet a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt.-től közel 120 ezer ember. Emiatt fontos, hogy a parkoló vízzáró legyen, ne jusson se olaj, se más szennyeződés az autókból a talajba és az ivóvízbe.

A parkoló sokáig nem felelt meg az előírásoknak, és emiatt engedély nélkül üzemelt. Civil szervezetek bejelentése után később a hatóság kötelezte Gerendaiékat a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő parkoló megépíttetésére, ám a környezetvédők szerint az új parkoló sem megfelelő, ezért megfellebbezték a működési engedélyét.

Fellebbezett a Védegylet a Lupa-tó parkolójának környezetvédelmi engedélye ellen

Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Fellebbezést nyújtott be a Védegylet Egyesület a budakalászi Lupa-tó parkolójának decemberben kiadott környezetvédelmi engedélye ellen. A civilek szerint az engedély kiadása jogsértően történt, a parkoló műszaki tervei pedig nem biztosítják a felszín alatti ivóvízbázis megfelelő védelmét.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: a szerző felvétele