Egymásra mutogatnak a kivitelezők az engedély nélkül kivágott tiszaugi fák ügyében

Év elején súlyos természetkárosítás történt Tiszaugnál, augusztusban pedig ismét dolgoztak a motorfűrészek. Az érintett területen olyan helyszínen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos volt. Az ügyben nyomozás indult, az illetékesek egymásra tolnák a felelősséget. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.

„Lassan több lesz már a rendőrautó ebben az erdőben, mint a fa” – mutatott körbe Lőcsei István egyéni vállalkozó a Tiszaug-Tiszakürt tiszai árterén, ahol az M44-es úthoz kötődő híd épül. Az impozáns híd lábánál látható: a már korábban is szakmai viták kereszttüzében álló árvízelvezető vápa miatt is jelentős fakivágás történik, de a kijelölt és engedélyezett területen kívülre is átnyúltak a fakitermelők, kivágva olyan fákat is, amelyek életkora magas, és a természetvédelmi területen az ökológiai egyensúly miatt nagy jelentősége van.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a régi Tiszaugi híd lábánál a 80-100 éves feketenyár erdőt tarolták le láncfűrésszel tavasszal a „VTT hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt keretében.

Letarolták a tiszaugi fekete nyár ligetet, az értékes fa sorsát nehéz követni

Tiszaug, a tiszazugi kistérség kapuja, híresen szép, festői képzeletet is felülmúló tiszai táj. Volt. Egészen addig, amíg a fekete nyár ligetet árvízédelemre és hídpillér megóvásra hivatkozással ki nem vágatta a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG).

A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai már akkor is jelezték az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, hogy a vágások túlnyúlnak a kijelölt területeken, és védett állatok, főként ritka madár-és denevérfajok, valamint növények találhatók a környéken. Akkor az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az alvállalkozót 187 500 forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.

Ám ez nem jelentett akadályt abban, hogy a híd túloldalán, az épülő új híd irányából is elinduljon a „tervszerű erdőművelés”, ahogy a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója, Lovas Attila megfogalmazta levelében.

„Az ehhez szükséges engedélyek megvannak, a projekt környezetvédelmi engedélye alapján a fakitermelés 2020. augusztus 1. után végezhető” – írta a KÖTIVIZIG megkeresésünkre igen gyorsan, ami azért is meglepő, mert korábbi cikkünkhöz a KÖTIVIZIG nem nyilatkozott, kizárólag az Országos Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivőjén keresztül kaptuk meg a hivatalos álláspontot.

A tavaszi „fakitermelési projekthez” képest viszont az idén augusztusi „mutyi fakivágás” elérte a hatóságok ingerküszöbét, és rendőrségi feljelentés született. Rendőrök helyszíneltek augusztus 5-e után a területen, tanúkat hallgattak ki, jegyzőkönyveztek és az eljárás természetkárosítás miatt elindult, nyomozati szakban van, vádemelés még nem történt.

Megszaladt a fűrész. Fotó: Kármán Irén

Lovas Attila szerint 2020. augusztus 4-én a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park területileg illetékes szakemberei, a kivitelezővel és a fakitermelést végző alvállalkozóval közösen bejárták a területet, a szükséges egyeztetéseket elvégezték, majd a megállapodás szerinti területekre (1B és 1C2) műveleti lapot állítottak ki, amely meghatározta, hogy csak ezeken az erdőrészleteken kezdhető meg a fakitermelés.

A 2020. augusztus 7-i helyszíni bejárás alkalmával azonban észlelték, hogy a vállalkozó a Tiszaug 1C4 fakitermelését kezdte meg, amelyre műveleti lapot nem állítottak ki.

A terület bejárása során azt is megállapították, hogy 40 méter hosszan egy olyan erdőrészletbe is belevágott az alvállalkozó, ahol fakivágás nem volt végezhető és nem is volt tervezett.

A bejáráson résztvevők jegyzőkönyvben azonnal rögzítették az engedély nélküli fakitermelés tényét, amelyet a projekt fővállalkozójának megbízásából egy alvállalkozó hajtott végre. A KÖTIVIZIG haladéktalanul kezdeményezte a kivitelező vezetőjénél az alvállalkozó kizárását a projektből, amely augusztus 10-én meg is történt. Az igazgatóság 2020.08. 11-én természetkárosítás alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a területileg illetékes Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon.

Az alvállalkozókat okolják

A Tiszaug-Tiszakürt térségében dolgozó al-alvállalkozók működését egyelőre vizsgálja az illetékes kormányhivatal, a Bács-Kiskun megyei erdészeti hatóság, hogy egyáltalán kiderüljön: kik voltak és lehettek bevonva alvállalkozóként az illegális fakivágásba.

„Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma a VTT hullámtér rendezése a Közép-Tiszán elnevezésű (KEHOP-1.4.0-15-2016-00014 azonosító számú) projekt kivitelézésére a közbeszerzésen nyertes KÖTIVIÉP ’B Kft-vel szerződött, a munkába bevonandó alvállalkozókkal azonban a kivitelező cég kötött megállapodást” – írta megkeresésünkre Laczi Zoltán PR referens a KÖTIVIZIG Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Osztályáról.

Kocsi Mihály a KÖTIVIÉP ’B ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a tószegi székhelyű (Attila út 34.) és tiszaföldvári telephelyű (09/3 Kovács major faüzem) Szabózofa Kft-vel kötöttek alvállalkozói szerződést. Az ügyvezető megerősítette, hogy az engedély nélkül kivágott fák felelőseinek megállapítására,

az eset pontos részleteinek felderítésére hatósági és rendőrségi vizsgálat és belső eljárás is indult,

a Szabózofa Kft-vel pedig azonnali hatállyal felbontották az alvállalkozói szerződést. A Tiszaug 1C4 területre időközben a KÖTIVIZIG megszerezte az igénybevételi, ezzel együtt a fakitermelési engedélyt is. Egyedül a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedély nem volt meg, és a műveleti lapok sem lettek kiállítva – az utólagos engedélyeztetés némileg nehezíti az ügyben a tisztánlátást.

Szabó István, a Szabózofa Kft. vezetője az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy a rendőrségen tanúvallomást tett, elmondta, hogy ők is bevonták a 2014 óta dinamikusan fejlődő és 2018-ra a nettó árbevételét 564 887 000 forintról 837 713 000 forintra növelő, monori székhelyű Erdőmester Erdőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezetet.

Ott is kivágták a fákat, ahol nem lett volna szabad. Fotó: Kármán Irén

Csordás Nagy László, az Erdőmester Szövetkezet elnöke kérdésünkre cáfolta, hogy az Erdőmester Szövetkezet bármilyen megállapodást kötött volna a Szabózofa Kft-vel, így egyelőre vizsgálat tárgya, hogy ki lehetett és volt alvállalkozó az érintett területen, mert vitatják, hogy a szövetkezetük alvállalkozó lett volna.

Az első fokú hatósági eljárás augusztus 14-én indult és 30 napja van a kormányhivatalnak, hogy kivizsgálja az ügyet. Az eljárás 30 nappal meghosszabbítható, de a mai napig határozat nem érkezett semmiről.

A Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán található ártérben tehát egyelőre vitatott az alvállalkozói lánc, ahogy a felelősség is, az engedélyezett területen is túlnyúló vágásokért.

A Pest megyei szövetkezet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az Erdőmester Szövetkezetnek ugyan csak 6 főfoglalkozású alkalmazottja van, de munkától függően havi 120-140 velük vállalkozás jellegű jogviszonyban lévő partnerük is van. Ilyen partnerek valóban dolgoztak az engedély nélküli területen.

Csordás Nagy László hozzátette, hogy a velük vállalkozási jellegű jogviszonyban lévő munkások nem alkalmazottak, egyéni felelősséggel vállalnak munkát, amit a munka elvégzése után 8 nappal a szövetkezetnek fizet a megrendelő és abból a szövetkezet rendezi a NAV felé a járulékokat és fizeti ki a munkatársuk javadalmazását.

A Tiszaug-Tiszakürt térségében folyó munkálatokról elmondta, hogy az augusztus 5-én a Szabózofa részéről aláírt nyomtatványt augusztus 13-án vitte be a brigádvezető, de az ügyvezető a sajtóból már augusztus 11-én értesült, hogy rendőrök járnak a helyszínen és feltehetően feljelentés lesz az engedély nélküli fakivágásból, így nem írta alá szövetkezet részéről a szerződést. A monori székhelyű szövetkezet leginkább a Duna-Tisza közén tevékenykedik, illetve Békés és Csongrád megyében, de Biatorbágy környékén is vannak érdekeltségeik.

A fakitermelés prosperáló üzletág, mutatja a szövetkezet mérlege is: 2002-es megalakulása óta a saját tőkéjét 5 021 000 forintról 60 870 000 millió forintra növelte.

Nehéz lesz eligazodni

Szabó István, a Szabózofa Kft. ügyvezetője kérdésre megerősítette, hogy augusztus 3-án munkára jelentkeztek nála a szövetkezeti hátterű emberek, akik hoztak egy formanyomtatványt a szövetkezet részéről. Korábban is dolgoztak már együtt, tudta, hogy a munkásoknak megbízható jogi hátterük van, így aláírta nekik a formanyomtatványt, amit másnap a szövetkezet képviselőjének is el kellett volna látni aláírással és pecséttel, de ez nem történt meg.

A vizsgálatot és a tisztánlátást nem segíti, hogy a korábban erdészeti igazgatóságoknak nevezett és megyehatárhoz nem kötődő hivatalokat többször átszervezték, és a hatósági központok egészen távoli településeken találhatók.

Az ügyben a felelősség nem tisztázott, mert Szabó István szerint a közte és a KÖTIVIÉP B alvállalkozói szerződésében nem volt benne, hogy a 2020. július 1-e óta kötelező szakirányítót ki biztosítja a területen. Szabó István ugyanis nem erdészeti szakember. Elmondta, hogy a munkálatok megkezdése előtt egy műholdas térképet kapott, amin az egyébként is nehezen elhatárolható C2 és C4 területen nem tudtak pontosan eligazodni. A KÖTIVIÉP B ezzel szemben azt állítja, geodétákkal jelölték ki a vágási területet.

Kármán Irén

Nyitókép: Engedély nélküli fakivágás Tiszaugon. Fotó: a szerző felvétele

Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi 1 ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.