Bezárás
Környezetpusztítás

Letarolták a tiszaugi fekete nyár ligetet, az értékes fa sorsát nehéz követni

Tiszaug, a tiszazugi kistérség kapuja, híresen szép, festői képzeletet is felülmúló tiszai táj. Volt. Egészen addig, amíg a fekete nyár ligetet árvízédelemre és hídpillér megóvásra hivatkozással ki nem vágatta a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG). Hogy a fa pontosan hova kerül, nehéz követni, de az biztos, hogy a fekete nyár nagyon keresett és drága fafajta a bútorgyártásban.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Káré Gábor, Tiszaug polgármestere 2018-ban értesült először arról, hogy a település lábánál található hídtól negyven méteres árlevezető vápát terveznek kialakítani egészen a Rákóczi utcáig. A vápa kiépítésének híre azt a reményt keltette a tiszaugi emberekben, hogy a folyami ár gyorsabban levonul, ha ismét nagy magasságban tetőz a folyó, a gát pedig, amely a falut védi, hamarabb szabadul a víz nyomása alól.

Árlevezető vápa azonban egyelőre nincs.

Fekete nyár erdő tarvágás viszont van. A polgármester csak a sajtóból értesült arról, hogy a tervezett árlevezető vápánál feltehetően nagyobb szélességben irtották ki a fekete nyárfákat, és vélhetően védett állat-és növényfajok élőhelyét pusztították ki látványosan.

Az ártér ugyanis nem a településé, ott csak néhány út az önkormányzaté, a KÖTIVIZIG a munkálatok idejére kérte az úthasználat biztosítását. Cserébe – szóban – tűzifát ígért az önkormányzatnak.

Ennek megfelelően a KÖTIVIZG-nél érdeklődtünk, hogy:

  • ki adta ki az engedélyt és mikor az ártér megtisztítására? Az engedély mekkora területre szólt?
  • Kik végezték el a munkálatokat, kik felügyelték a fakitermelést?
  • A kitermelt, kivágott fának mi lett a sorsa, hová került? 

“Megszaladt a fűrész”

A KÖTIVIZIG saját hatáskörben nem nyilatkozott, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a sajtószóvivőjén keresztül válaszolt kérdéseinkre. 

Az Átlátszónak megküldött nyilatkozatban az áll, hogy a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság a saját vagyonkezelésében lévő erdőállományokat kezeli, amelyek erdőgazdálkodására az úgynevezett tíz évre szóló körzeti erdőtervek és a vidékfejlesztési minisztériumi rendeletek szabnak iránymutatást.

A Lakitelek térségében található erdőkre 2014. november 4-én kapta meg az erdőterv határozatot, Tiszaug térségére pedig 2016. június 24-én az illetékes Bács-Kiskun megyei erdészeti hatóságtól. A körzeti erdőterv jóváhagyásában részt vett a természetvédelmi hatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park mint kezelő.

Az erdőgazdálkodási tevékenység részeként a fakitermelést 2019 novemberében jelentette be az erdőgazdálkodó az illetékes hatósághoz. Tekintettel arra, hogy a fakitermelésre volt erdőtervi lehetősége az erdőgazdálkodónak, nem kellett külön engedélyeztetést lefolytatni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a favágással érintett összefüggő vágásterület 3 erdőrészletben (Tiszaug 1, Tiszaug 4A és Lakitelek 59B), összesen 2,37 hektár. Ezen területek kijelölését az tette szükségessé, hogy a Tiszaugi híd pillérei között erősen benőtt területen az árvíz lefolyása biztosított legyen.

Az erdőterv alapján a fakivágás szeptember 1. és március 31. között végezhető el, amennyiben nincs olyan fokozottan védett növény, vagy madár, amelyre a vonatkozó jogszabály (47/2014. (IV. 24.) VM rendelet 2. melléklete) eltérő időszakot állapít meg.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a bejárásokon a nemzeti park munkatársai, illetve a hatósági ellenőrzések sem találtak olyan védett madarat, illetve lágyszárú növényfajt, ami indokolta volna a fakivágás leállítását.

Legalábbis azon a keskeny sávon, amely az árlevezető vápával érintett lenne. A “motoros fűrész viszont megszaladt” – fogalmazott portálunknak egy természetvédelmi őr. Elmondása szerint a vágási sávtól a Tisza irányába haladva fekete gólya fészkelőhely van. Énekesmadarak közül itt fészkel a nagy fakopáncs, a kis fakopáncs, az erdei pinty, a széncinege, a vörösbegy, a fekere rigó és az énekes rigó is. Az odvas fákban több védett denevérfaj tanyáz, többek között a fokozottan védett tavidenevér. A védett növények közül a tarvágás veszélyezteti a nyári tőzikét. 

Ráadásul a Tisza folyó hullámtere Kisköre-Tiszaug között Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet néven országos védett terület, míg Kisköre és Csongrád között Natura 2000-es terület.

Tiszaugi tarvágás

Felügyelték a munkát

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság levelében az áll, hogy a fakitermeléseket megelőzően a területhatárokat és hagyás fákat az erdőgazdálkodó szakembere jelölte ki. A fakitermelés megindulásakor a természetvédelmi kezelő munkatársaival további hagyásfák kerültek megjelölésre. A munkát a Beruházó és a Mérnökszervezet rendszeres kooperációk keretében felügyelték. Ezek állandó meghívottja volt a természetvédelmi elvárások kielégítése érdekében a Hortobágyi Nemzeti Park képviselője.

A kitermelt faanyag egy része a vágásterületen és környezetükben még megtalálható, mert az időközben kiengedett talajfelszínen nem folytatódtak a kiszállítások. A kiszállított faanyag a tiszaugi és a lakiteleki gátőrházak melletti hullámtéren kívüli ingatlanokon található.

A faanyagok egy részét a vízügyi igazgatóság saját céljaira fogja felhasználni, továbbá a környező önkormányzatoknak ad át térítésmentesen faanyagot szociális célú felhasználásra, valamint más közületeknek (pl. oktatási intézménynek, állatkertnek, vadasparknak) kíván felajánlani belőle.

A fakitermelésre való jogosultságot egyébként a KÖTIVIÉP’B Kft és a Magyar Vakond kft. konzorciuma kapta meg, akinek a fakitermelő alvállalkozója végezte a fakitermelési, faanyag kiszállítási és a vágástéren található ághulladék összegyűjtési munkálatokat – tette hozzá az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Aranyat ér a fekete nyár

Hogy miért ilyen érdekes a fák sorsra?

A fekete nyár, amely szerepel a Vörös Listán, mint veszélyeztetett fajta, és amiből Tiszaugon nagy számban kitermeltek, őshonos fa, kizárólag önmagától szaporodik, magról vagy tősarjadással.

Az általunk megkérdezett kereskedelemmel foglalkozó erdészek elmondása szerint Magyarországon a fekete nyár bútorcélú felhasználásának nincs valódi piaca, méghozzá a borsos ára miatt. A fa alvó rügyei ugyanis összenőnek, innen a másik neve, csomoros nyár, ami ritka szép erezetet ad a fának, amely jellemzően luxusbútor alapanyag, és nincs rá valódi fizetőképes kereslet itthon, ezért külföldön értékesítik.

Egy csomoros nyár bútorkészítéssel foglalkozó cég kérdésünkre elmondta, nagyon keresett fáról van szó, mert kevés a fekete nyár. Az ár az erezettségtől, csomorosságtól függ. Lehet rönköket és hasított fát is vásárolni. Amelyiknek nagyon szép az erezete, annak köbmétere eléri a 150 ezer forint, 500 euró körüli árat. Egy 80-100 cm átmérőjű 50-80 éves fa pedig kiad 7-8 köbmétert. A gyengébb erezetűeknek alacsonyabb az ára, 70-90 ezer forint körül mozog köbmétere, de a tűzifákhoz viszonyítva a relatíve alacsonyabb ár is két-háromszoros árat mutat. 

Tehát értékes és ritka fafajtáról beszélünk, amely keresett a bútorpiacon. A bútorgyártó szakember szerint veszélyeztetettsége miatt etikusan csak a vihartépett vagy a beteg fákat szabadna kivágni – és akkor a fák erkölcsi értékéről még nem esett szó.

A visszatelepített fafajta ezzel szemben egy hibrid vagy klón nyár faj, ami inkább a nemes nyárra hasonlít. A fatelepítések kimenetele ráadásul rendkívül bizonytalan: vagy megmaradnak a telepített fák, vagy nem.

Nem nyilatkoznak

Megkerestük a kivitelezőket azzal kapcsolatban, pontosan hova, melyik telephelyre kerülnek a kivágott fák (beleértve az értékes fekete nyárfát is), és hogy kik azok az alvállalkozók, akiket a munkálatokba bevontak.

Cikkünk megjelenéséig a Magyar Vakond Kft. válaszolt – egyetlen mondatban, amely szerint “a projekt vonatkozásában tájékoztatást kizárólag a Megrendelő ad.”

Amit a két, üzletileg érdekelt cégről az Opten cégnyilvántartásból tudni lehet, hogy a Magyar Vakond Út és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságot 2010. június 30-án alapították, és 2016-ra már 100 millió forintos jegyzett tőkéje volt. A társaság tagjai között találjuk a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaságot 2019. november 12-e óta. A cég nettó árbevétele 2014-ben 937 millió forint volt, ez négy év alatt 13 milliárd forintra nőtt. A „Magyar Vakond” számos más cégbe bevásárolta magát, többek között az NB2-es Tiszakécskei Labdarúgó Klubba.

A KÖTIVIÉP’B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság múltja 1997-re tekint vissza. 2008 és 2012 között a társaság tagja volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, majd 2012 után a DPA Holding Kft., amely egy Szlovákiában bejegyzett cég. A 2014-ben 14,7 milliárd forint nettó árbevételt produkáló KÖTIVIÉP’B árbevétele a pénzügyi beszámoló szerint 2018-ban már csak 5,9 milliárd forint volt.

A cég korábban együtt dolgozott a Közgép Zrt-vel is: 2012-ben a Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó terveinek elkészítésére és megvalósítására kiírt 11 milliárdos közbeszerzésen a Ke-Víz 21 Zrt., a KÖTIVIÉP’B Kft. és Közgép Zrt. alkotta konzorcium nyert. 

A VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című európai uniós támogatású projekt során az elmúlt években több árvízvédelmi munka is folyt, de, bár a tiszaugi “vágási terület” is a Közép-Tiszavidék hullámtere, itt a fakivágásokon kívül változást nem érzékelnek az itt lakók. 

A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet szerint az irtás illegálisan történt. A WWF Magyarország erdő programjának vezetője szerint azt is át kellene gondolni, hogy valóban szükséges-e az árvízvédelem miatt a Tisza menti területek drasztikus átalakítása:

Hiába ültetünk fát, ha közben kivágjuk az erdőt – interjú a WWF Magyarország erdővédelmi szakértőjével

Tiszaugnál árvízvédelmi intézkedésekre hivatkozva januárban tarvágást végzett az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A területről a napokban hozott nyilvánosságra apokaliptikus fotókat a WWF Magyarország. A természetvédelmi szervezet szerint az irtás illegálisan történt, a főigazgatóság szerint volt engedélyük.

Kármán Irén

Fotó: a szerző felvételei. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. 

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom