Nagy fák takarásában, takaros házak közt búvik meg Ürömön a Pilisborosjenői-patak, közelről viszont riasztó látványt nyújt: a patakmedret elborítja a kőhulladék, amelyben azbesztpala-, sőt sírkő-darabok is találhatók. Ezeket a helyiek szerint egy a patakmeder irányába terjeszkedő helyi kőfaragó vállalkozás hordta oda. Néhány hete, egy kiadós esőzés során a patak összetákolt támfala is beomlott. S bár a víz most nem öntötte el a szomszédos házakat, mint ahogy az néhány évvel ezelőtt történt, a helyiek félnek egy újabb áradástól.
Az Átlátszó ingyen van, de nem ingyen készül: idén még 3345 előfizetőre lenne szükségünk. Fektess be te is a tényfeltáró újságírásba!
Hosszú évek óta szennyezi egy kőfaragó cég a Pest megyei Üröm közepén húzódó, a helyiek által Cigány-ároknak nevezett Pilisborosjenői-patakot. A patak mellett található ugyanis a Kosztyu Műkőipari Kft. telephelye, a cég pedig a mederbe hordja a kőmegmunkálás során keletkezett kőmaradékot, hulladékot. Az Ürömi Polgármesteri Hivatal hiába szólította fel többször a Kosztyu Kft.-t a patakmeder kitisztítására.
Pedig a rendbetételre annál is inkább szükség lenne, mert a kötőanyag nélkül támfalszerű tákolmány már többször beomlott. 2017 májusában, egy nagy esőzés során a támfal bedőlése miatt ki is áradt a patak, és a nagy mennyiségű szennyezett víz elöntötte a szomszédos utca házait, tetemes kárt okozva az ingatlanokban. Az áradás után a katasztrófavédelmi hatóság felszólította az ürömi önkormányzatot – mint a Cigány-árok kezelőjét – a támfal újjáépítésére és a vízlefolyást gátló törmelék eltávolítására. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg, bár az önkormányzat idén júniusban fényképfelvételekkel is „igazolta”, hogy a patakmedret rendbe tette. A valóság azonban teljesen mást mutat.
A 2017-es áradás egyik károsultja, Májer István évek óta küzd azért, hogy végre rendeződjön a fennálló áldatlan helyzet. A birtokában lévő tucatnyi dokumentum alapján abszurd történet bontakozik ki arról, miként hiúsítja meg a kőfaragó cég és az ürömi önkormányzat a környezetszennyező állapot felszámolását, s miként tűrik ezt el az illetékes hatóságok.
Májer István már 2014-ben értesítette a polgármesteri hivatalt a patakot eltömő és a medret elszűkítő kőtörmelékről – derül ki a 2017-es tavaszi áradást követő bejelentéséből. Az önkormányzat azonban hiába küldött felszólítást a Kosztyu Kft-nek a patakmeder kitisztítására, a hulladék maradt. Emellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság is felszólította az ürömi önkormányzatot, hogy a patakmederben szakszerűtlenül épített támfalat építse újra és a vízlefolyást gátló törmeléket és növényzetet távolítsa el.
A mederrendezéshez az önkormányzatnak vízjogi létesítési engedélyt kellett kérnie, amelyet ugyan meg is kapott, ám arra módosítási kérelmet nyújtott be a hatóságnak. 2019 májusában ezt a módosított engedélyt is megadta a katasztrófavédelmi hatóság, a patakmeder rekonstrukciós munkálatai viszont azóta sem kezdődtek meg. Ugyanakkor a patak Pilisborosjenőn húzódó szakaszán a pilisborosjenői önkormányzat már elvégezte a szükséges felújítást.
Eközben azonban az is kiderült, hogy a kőfaragó cég nemcsak folyamatosan szennyezi medret, de engedély nélkül használja a patak mellett lévő területet. Sőt, engedély nélkül húzott fel oda korábban egy műhelyt és egy irodaépületet. Hogy ezt miért nem tette szóvá senki, nem világos. A patak állapota miatt viszont tiltakozott az Ürömért! Egyesület és beszámolt a környezetszennyezésről az Átlátható Ürömért oldal is.
Az sem teljesen érthető, hogy miért a Pilisborosjenői-patak és egy forgalmas főút között, meglehetősen szűk területen van a kőfaragó cég telephelye.
Azt viszont tudni lehet, hogy a cégalapító Kosztyu Zoltán, aki azóta elhunyt, évekig képviselő volt az ürömi önkormányzatban, és jó kapcsolatot ápolt a nagyhatalmú Laboda Gábor polgármesterrel.
A területről készített felmérési vázrajz és a Földhivatal adatai szerint a 016. hrsz-ú patak egy részén, a 016/1-es helyrajzi számon valóban épület található. Ezt a patakmederbe benyúló területet használja jogtalanul a Kosztyu Kft. – olvasható egy 2018-as testületi ülésre benyújtott alpolgármesteri előterjesztésben, amely szerint a cégnek a terület használatért pótlólag bérleti díjat kellene fizetni az önkormányzat számára.
A képviselő-testület e javaslat nyomán 2018-ban határozatot hozott arról, hogy a Kosztyu Kft. 5 évre visszamenőleg 1 millió 800 ezer forint bérleti díjat fizessen az önkormányzatnak; emellett pedig újfent felszólította a céget, hogy állítsa helyre a patakmeder eredeti állapotát. Csakhogy a Kft. egyáltalán nem kívánt fizetni a patakparti terület használatáért. Ügyvédjük álláspontja szerint ugyanis cégük a patakmedret már kitakaríttatta, mégpedig 3 millió forintot meghaladó értékben. Tehát épp a Kosztyu Kft. követelhetne 1,2 millió forintot, olvasható az önkormányzatnak küldött levélben. Az összeg megfizetésétől azonban, mint írják, hajlandók eltekinteni abban az esetben, ha sikerül megegyezéssel rendezni a vitát.
A régóta húzódó és perrel fenyegető ügyben ez év nyarán, Laboda Gábor (független) javaslatára végül megegyezés született, s a két fél sajátos területcserében állapodott meg. Eszerint, mivel a Kosztyu Kft. egy saját tulajdonában lévő területrészt évekkel ezelőtt használatba adott az önkormányzat számára, a jövőben a kőfaragó cég ingyen használhatja a patak partját. A területcserére vonatkozó Laboda-féle előterjesztést a testület el is fogadta, s minden követeléséről lemondva korábbi határozatait is visszavonta. Azt azért az előterjesztés is megjegyzi, hogyha a területcserére a földhivatal nem ad engedélyt – hisz a patakpart esetében mégiscsak közterületről van szó –, a felek majd használati szerződést köthetnek egymással.
Vagyis sem a patakot szennyező cég, sem a helyi önkormányzat, sem a hatóságok nem hajlandók a fennálló állapot felszámolásáért érdemi lépéseket tenni. Épp ellenkezőleg: az összes érintett fél azon ügyködik, hogy a felelősséget elhárítsa magától. A lakosság pedig nemcsak kénytelen eltűrni a patak szennyezett állapotát, de továbbra is aggódhat egy újabb áradás miatt.
Bodnár Zsuzsa
Videó és fotó: Horváth Balázs
Támogatási kampány – fektess be a demokráciába, kattints ide a támogatási lehetőségekért! Ha olvasóink 1 százaléka rendszeresen küldene havi ezer forintot, többet nem kellene pénzt kérnünk.
Már félmilliárd forint értékben vásárolnak barnakőszenet az önkormányzatok a kormány szociális tüzelő programja keretében, a tűzifa helyett szenet választók száma...
