Megnéztük közelebbről a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárműveket
Két katonai járművet fényképezett le nemrég Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc bicskei birtokán, a képeket a Magyar Hang múlt heti száma...
A Válasz Online írta meg, hogy múlt hét szerdán közel négyezer vizsgálati minta tűnt el a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapjáról, ahol a heti influenzajelentésekről szóló adatokat közlik. Az Átlátszó most azt találta, hogy nem csak az NNK weboldalát, hanem a WHO adatbázisát is utólag módosították: a 12. heti vizsgálati mintákat teljes egészében inkább az egy héttel későbbi adatokhoz csapták. Az ÁNTSZ archív honlapján azonban még elérhetőek a másutt már korrigált adatok.
A Válasz Online a zonaporkolt.com oldalon megjelent cikk alapján kezdett el vizsgálódni az influenzafigyelő szolgálathoz beküldött minták körül. A lap levezeti, hogy miért nem mindegy, hogy a 11. (2020. 03. 09. – 2020. 03. 15) és a 12. (2020. 03. 16. – 2020. 03. 22) naptári héten összesen 4103, vagy csak 235 vizsgálati anyag érkezett-e be.
A Zóna április 26-án hívta fel a figyelmet arra, hogy a tizenegyedik és a tizenkettedik héten egyszer csak meredeken megugrott a minták száma, valamilyen okból kifolyólag az egészségügyi intézmények nem a megszokott nagyságrendben, hanem ezrével küldték be a mintákat vizsgálatra. Mintákat csak influenza-gyanús betegektől vesznek le. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy az új típusú koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jár (pl.: láz, száraz köhögés, később nehézlégzés, légszomj, akár tüdőgyulladás alakulhat ki).
Azonban a többezres nagyságrendű anyagból csupán néhány tucatnál tudták igazolni az influenzavírusok jelenlétét.
A Zóna a New York Times cikkét is idézi, ami szerint már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett itthon. A New York Times április elején megszerzett egy titkos diplomáciai táviratot, ami szerint a WHO úgy gondolja, hogy már március második hetében tömegesen terjedni kezdett a vírus Magyarországon.
A Válasz Online végignézte az NNK oldalán található heti jelentéseket, ahol az év első hetétől a tizenegyedikig nem talált semmi különöset, az esetek 30-50 százalékánál az influenzát igazolták. Miközben a lap vizsgálódott, úgy vették észre, hogy egyik óráról a másikra megváltoztak az adatok. Egy archiváló oldal segítségével visszakeresték a honlap eredeti állapotát, és bebizonyosodott, hogy nem káprázott a szemük.
Az eredeti jelentés szerint:
„A 12. naptári héten 2 855 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), közel kétszerese az előző hetinek (1 248). Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak.”
Az új jelentésben viszont már ez állt:
„A 12. naptári héten 70 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba, az előző heti 165-tel szemben. Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak.”
Ugyanez történt a 11. heti adatokkal, ahol 1248-ból 165 lett. Hogy látványosabb és közérthetőbb legyen a módosítás, készítettünk egy grafikont. A piros vonal mutatja az eredeti adatokat, a kék pedig a május 6-án módosítottat.
A beküldött betegminták alapvetően két beküldő csoporttól származnak. Egyrészt a sentinel orvosok (az influenza surveillance időszakában virológiai mintabeküldésre is felkért háziorvosok/házi gyermekorvosok) vesznek le mintát, másrészt léteznek az úgynevezett hagyományos beküldésből (kórházaktól, klinikáktól) származó minták. A fenti időszakban ez utóbbinak a száma ugrott meg.
Korábban a minták 30-60 százalékában tudták valamelyik influenzatörzs jelenlétét kimutatni, a 11. héten azonban a hirtelen drasztikusan megnövekedett vizsgálati anyagban csak 61 influenzavírus okozta fertőzést azonosítottak, vagyis 5 százalékos a találati arány, ami a 12. héten 1 százalékra csökkent.
„Tudjuk még, hogy nagyjából ugyanebben az időben a kormány határozott járványügyi intézkedéseket hozott, de meglehetősen zavaros körülmények között. Előbb megtiltották, hogy szünetet rendeljenek el egy középiskolában, ahol az egyik gyerek szülője koronavírusos lett, majd teljes országos oktatási zárlatot rendeltek el” – emlékeztet a lap.
Ezután a két rendhagyó hét után hosszú ideig, egészen május 6-ig nem közöltek újabb heti jelentéseket. Az NNK eddig nem válaszolt a Válasz Online kérdéseire.
A lap olvasói hamar kiszúrták, hogy a heti influenzajelentéseket tartalmazó oldalak aljáról elfelejtették eltüntetni az eredeti számokat, pdf formátumban véletlenül fennmaradtak az eredeti dokumentumok is.
Ha most ránézünk az oldalra, akkor látjuk, hogy az NNK már korrigálta számsort a PDF formátumú dokumentumban is. Azonban ezúttal felhívjuk a figyelmüket, hogy az ÁNTSZ archív honlapján a 11. heti pdf az eredeti számokkal még ezen a linken továbbra is elérhető, ezen a linken pedig a 12. heti olvasható.
A NNK honlapján egyébként feltüntették, hogy a 10., 11. és a 12. heti adatokat május 6-án módosították. A 11. és a 12. hét mellett a 10. hétnél is módosították a számokat 456-ról, 176-ra.
Érdekes egy pillantást vetni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalára is, hiszen Magyarország ezeket az adatokat az egészségügyi világszervezet felé is továbbítja. A WHO-nak egyébként elég jó rálátása lehet a magyar helyzetre, az NNK oldalán ugyanis az olvasható, hogy
„A Virológiai Laboratóriumi Osztályon három WHO Referencia laboratórium (WHO Nemzeti Poliovírus Referencia Laboratórium, WHO Kanyaró és Rubeola Nemzeti Referencia Laboratórium, WHO Nemzeti Influenza Központja) és hét Nemzeti Referencia laboratórium (Influenza és légúti vírusok, Hepatitis vírusok, Enterovírus, Kiütéses vírusbetegségek, Virális zoonózisok, Humán herpeszvírusok és Humán Immundeficiencia vírus Nemzeti Referencia Laboratórium) működik. A referencia laboratóriumokban számos olyan vizsgálatot végeznek, ami egyedülálló az országban.”
Jelen pillanatban a WHO nyilvános táblázatában a 14. hét üres, a 15. heti sorban szerepelnek adatok, az azt követő cellák pedig teljesen üresek. (A képre kattintva könnyebben olvashatóak a számok.)
A WHO táblázatáról azonban birtokunkban van egy április 23-i mentett verzió, amiből látszik, hogy korábban:
Tehát a 12. heti adatokat teljes egészében inkább az egy héttel későbbi adatokhoz csapták.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján rendszeresen közzéteszik a népmozgalomra (a születésekre és a halálozásokra) vonatkozó adatokat heti bontásban, amiken belül a koronavírus szempontjából elsősorban a halálozási adatok érdekesek. Ezen az oldalon jelenleg még csak a februári számok elérhetőek. Ebben nincs semmi szokatlan, a népmozgalomról szóló tájékoztatójukat rendszerint csak közel két hónap csúszással teszik fel, és nem láthatóak heti adatok.
Azonban a KSH szerdán közzétette heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg, amiben már egészen idén április közepéig láthatóak a halálozási adatok. A táblázatot először a Portfolio szúrta ki. A lap összevetette a többéves átlagot és az idei járvány alatti halálozási statisztikákat, és arra jutott, hogy a koronavírus járvány idején Magyarországon nem emelkedtek a halálozások.
Az 1-16. heti adatokból egy grafikont készítettünk, amiből megnézhetjük a többlethalálozásokat, azaz hogy mennyire tért el az adott időszakra jutó halálozások száma az előző évhez képest.
A grafikonon látható, hogy az idei év elején kevesebben haltak meg, mint tavaly, ez tendencia egészen a 12. hétig (2020. március 16. és 2020. március 22. között) tartott. Aztán pont 12. héten lett több haláleset az előző évinél: ez az a hét, amikor az orvosok az utólag átírt NNK-s adatok szerint ezerszámra kezdték influenza vizsgálatra küldeni a mintákat.
A 12. héten tavaly 2 469 halott volt, idén 306 fővel több, összesen 2 775 halottról érkezett jelentés. Eközben március 16. és 22 között mindössze csak hat koronavírusos halálesetről lehetett tudni az Operatív Törzs tájékoztatása szerint.
Egy másik utólagos adatmódosításról a 444 írt: múlt hét pénteken az Operatív Törzs napi összefoglalója szerint hirtelen jelentősen megugrott a kórházban kezelt koronások száma (968-ról 1132-re), és lélegeztetőgépekre is másfélszer annyian kerültek, mint egy nappal korábban (50-ről 74-re nőtt a számuk).
Szombaton – az addigi gyakorlattól eltérően –, pedig egyszerűen nem közölték, hány koronavírus fertőzött van kórházban, és hányan szorulnak lélegeztetőgépre. A vasárnap közölt adatok szerint 812 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, és 50-en voltak lélegeztetőgépen.
Tehát két nap alatt eltűnt a statisztikából 320, kórházban fekvő beteg (majdnem az összes ápolt koronás 30 százaléka), és a lélegeztetőgépen lévők egyharmada.
Az Operatív Törzs három nappal később, hétfőn adott ki az esetről egy közleményt, ami szerint „május 8-án a kórházban ápoltakról közölt adat téves kórházi adatszolgáltatás miatt nem volt pontos, a hibás adatot közlő kórház utólag korrigálta az adatot”.
A Válasz Online tegnap közzétette a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik prezentációjának kiszivárgott diáját, melyen látható, hogy április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka kórházi vagy szociális intézményi volt.
Más szavakkal: a meglehetősen alacsony esetszám kétharmada intézményi hátterű.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a kiszivárgott adatsort a Facebookon úgy kommentálta, hogy
„Kiderült hát végre, miért titkolja a kormány a járvánnyal kapcsolatos részletes adatokat, miért nem válaszol továbbra sem a kérdéseimre. Ebből a kiszivárgott grafikonból napnál világosabban kiderül: a járvány elsősorban a kórházakban és a kórházakból fertőz. Az állami fenntartású kórházakban gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, idősotthonokban. Minden harmadik fertőzés kórházi. […] A kormánynak pedig arra kell felelnie: miért titkolják a kórházi fertőzések adatait, mit tettek és mit kívánnak tenni a kórházakban jelenlévő fertőzés megállításáért. És kérdés az is: miután ez a járvány elsősorban a kórházakban és onnan az intézményekbe kerülve van jelen, miért hezitálnak, bizonytalankodnak a budapestieket érintő korlátozások fokozatos és biztonságos enyhítéséről döntést hozni.”
Az Átlátszó a fent bemutatott ellentmondások tisztázása végett az NNK-t és a WHO-t is megkereste, de egyik intézménytől sem kaptunk még válaszokat. Az NNK-tól azt szerettük volna megtudni hogy
A WHO-tól azt kérdeztük, hogy
Frissítés 2020.05.14. – cikkünk megjelenése után a WHO reagált a megkeresésünkre, az utolsó kérdésünkre azonban nem válaszoltak, amiben arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a 12. heti adatok miért kerültek át az egy héttel későbbi adatokhoz a WHO honlapon.
„Az influenzafigyelő szolgálat adatairól minden EU-s országnak, így Magyarországnak is jelentéseket kell küldenie. Az adatokat hetente jelentik az EU intézményeinek, név szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC), akik az adatokat az európai felügyeleti rendszer (TESSy) segítségével értékelik ki, továbbá a WHO Európai Regionális Irodája is hozzáféréssel rendelkezik” – írta megkeresésünkre Dr. Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodavezetője.
Ez a két szervezet hosszútávú együttműködésében történő influenzafigyelésen alapszik, a munkáról jelentéseket adnak ki, például a Flu News Europe bulletint. Az adatokat a WHO világszinten is megosztja, és bekerülnek a globális FluMart adatbázisba.
„Nem szokatlan, hogy az országok alkalmanként kihagyják a heti jelentést, mint ahogy az Magyarországgal is történt a 12. héten. Ez többféle okból is előfordulhat, és napjainkban ez teljesen érthető, amikor a COVID-19 zavarja az influenzamegfigyelő rendszer működését Európa számos országában” – áll a válaszban. Ha az országok három vagy több héten át nem adják át az influenzafigyelő szolgálat adatait, a WHO és az ECDC felveszi velük a kapcsolatot, de Magyarország esetében erre nem volt szükség, írta az irodavezető.
Zsilák Szilvia
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásKét katonai járművet fényképezett le nemrég Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc bicskei birtokán, a képeket a Magyar Hang múlt heti száma...
A honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a koronavírus-járvány idején sem pihen: jártak...
A gödi Samsung gyár dolgozói rendőri engedéllyel elhagyhatják a hatósági karantént – derül ki az Átlátszó birtokába került rendőrségi iratból....
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!