Hatszázmillióval lett drágább, de így is csúszik a Kaposvári Közlekedési Központ kivitelezése

Az Átlátszó két cikkben is foglalkozott már a somogyi megyeszékhely kiemelt közlekedési beruházásával, mint a közpénzherdálás minősített esetével. Most ismét odébb tolódott az így is késésben lévő beruházás befejezése, és emelkedett szerény 660 millió forinttal a végszámla – mindez ellentmondásos, néhol homályos indoklással.

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A város nyolc éve, 2012-ben kötött szerződést az UTIBER Kft.-vel az első változat megtervezésére, miután külön e célra kapott a kormánytól 350 millió forintot.

A grandiózus, 34 milliárdos terv, mely döntően a város szívében terpeszkedő teherpályaudvar területén, annak radikális átalakításával valósult volna meg (két sínpár maradt volna 11 helyett), a MÁV ellenállásán megbukott, forrásaink szerint egyszerű ok miatt: a vasúttársaságnak zsíros üzletet jelentő cukorrépaszállításhoz szükség van rá. Közismert, hogy Kaposváron van az ország egyetlen megmaradt répacukor-előállító üzeme.

Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága

Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.

Hogy a tervek elkészítése előtt miért nem egyeztettek a MÁV-val, s ezért ki viseli a felelősséget, soha, sehol nem merült fel.

Az egyharmad milliárdot felemésztő tervek így mentek a kukába. Az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné ígéretete szerint 2014-ben kezdődik az építés és 2016-ra kész is lehet a központ, amely integrált vasúti, távolsági, illetve helyi buszközlekedést jelent majd, valamint felül- és aluljárókkal az egykor szebb napokat látott, elgettósodott városrész, a vasút által elvágott Donner visszakapcsolását a város vérkeringésébe.

A helyi kormánypárti sajtó által évekig agyonhájpolt, az „évszázad beruházásának” kikiáltott projekt bukásának politikai szégyenét még Szita Károly, Kaposvár „örökös polgármestere” sem engedhette meg magának. Így a 2015-ös Modern Városok programba visszacsempészték a központ egy könnyített változatát, amely már csupán nettó 12 milliárdba került, s nem érinti vasúti (teher)pályaudvart.

Az új tervek egy közúti, egy gyalogos-kerékpáros felüljárót tartalmaznak, és integrált helyi-helyközi buszpályaudvart, amelyek egymástól eddig is csupán néhány tíz méterre, egy négysávos út két oldalán voltak, s most merész húzással egy oldalra kerülnek.

A kivitelező Swietelsky Építő Kft. a közbeszerzés nyertese 2017. október 2-án kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, a teljes projektre 27 hónapos vállalási határidővel, nettó 11 milliárd 987 millió forintért. Eszerint 2020 első napjaiban kellett volna elkészülnie a teljes beruházásnak, ám a befejezés most, a határidő letelte után is nagyon távolinak tűnik.

A közbeszerzést először egy év után, 2018. 11. 30-án módosították, miután az egyik helyszínen, melyet a Honvédelmi Minisztériumtól vettek át, találtak két föld alatti tartályt, melyből vélhetően hosszú ideig szivárgott a fűtőolaj. A szennyezett talaj eltávolítására és a kármentesítésre 640 millió forintot kapott a kivitelező, erről szólt „Gyanús áremelések…” c. írásunk.

Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége

Schmidt Csaba megbízási szerződése. Makó és Térsége ivóvízminőség-javító projekt I. ütem használatbavételi engedély kiadásának megtagadása Parkolást megengedő tábla miatti beláthatatlan kereszteződés Válaszadások elmulasztása Településsoros munkanélküliségi adatok Válaszadások elmulasztása Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések Honvédelmi Minisztérium – szerződések Miniszterelnökség – támogatások

A Közlekedési Központ beruházásával kapcsolatos legújabb módosítást a NIF „Változáskezelési Osztály” (mert ilyen is van) adta ki 2020. április 20-án, és két fontos dologról rendelkezik. Egyrészt közbeszerzési módosításhoz képest szokatlanul hosszú és zavaros fejtegetésbe kezd bizonyos, építési területbe bevont ingatlanok kisajátításáról, és az ennek köszönhető költségemelkedésről, illetve határidő-csúszásról.

Másrészt az indoklás utolsó mondatában, mintegy mellékesen közli, hogy „a teljesítés során felmerült üzemeltetői igények okán az utastájékoztató perontáblák műszaki tartalmában és ennek következtében a szerződés ellenértékében történt módosítás” – 660 millió forint értékben.

Miután a közbeszerzés kiírója, a NIF nem részletezi, hogy az áremelkedésben mekkora rész jut az ingatlan-kisajátításra és mekkora a perontáblák plusz műszaki tartalmára, erre vonatkozó kérdéseinket elküldtük nekik. Cikkünk megjelenésig nem érkezett válasz az illetékesektől.

Egyúttal igyekeztünk a Közbeszerzési Értesítőben megjelent indoklás egyes részleteinek is utána járni. A szöveg két ingatlant említ, a 7131/6 helyrajzi számút – ez a korábbi távolsági autóbusz-állomás területe – amely még a kaposvári önkormányzat közlekedési vállalatának birtokában van, legalábbis az április 29-én kikért tulajdoni lap szerint.

Miután itt nem került sor kisajátítási eljárásra – és információink szerint tervtől eltérő, késedelmes átadásra sem – kizárásos alapon a másik, 7131/9 számú ingatlanról lehet szó a közbeszerzési dokumentációban, amelyen a vasútállomás mellett lévő, azóta lebontott Vasút Étterem egyemeletes épülete (volt).

„Ránk akarják kenni a balhét”

Megkerestük az étterem egykori tulajdonosát, az üzemeltető cég  ügyvezetőjét (kérte, hogy nevük ne szerepeljen a cikkben), mondaná el, hogyan zajlott a NIF által kezdeményezett kisajátítási eljárás.

Az ügyvezető a következőkről tájékoztatta az Átlátszót.

A Vasút Étterem a MÁV üzemi konyhája volt 1964 óta, melyet később előfizetéses, illetve betérő vendégek is előszeretettel igénybe vettek kedvező árai miatt. 2004-től bérelték a helyet, s, miután a MÁV pécsi igazgatósága 2010-ben meg akart szabadulni tőle, cégük megvette.

Hosszú távra terveztek, folyamatosan korszerűsítették a konyhát és az éttermet, s tetőtér-beépítéssel, szállás-férőhelyekkel is bővítették volna a vállalkozást, ám 2016-tól változtatási tilalmat rendelt el az építéshatóság az épületre.

2018. október 17-én kapták meg a NIF ingatlanszakértő által megállapított összegű vételi ajánlatát, amelyet nem tartottak elfogadhatónak, bár az ügyvezető elmondása szerint a vevő és a kormányhivatal képviselője is közölte velük, hogy se több pénzre, se haladékra ne számítsanak, ha kisajátításra kerül sor. Az eljárás lezajlott, 2019. június 11-én átadták az épületet, amelyet július 15-én éjszaka szélsebesen el is bontottak. Utána viszont, az átadástól számított hét hónapig, idén februárig a területen semmiféle munka nem folyt.

Így az ügyvezető szerint teljes képtelenség, hogy a Vasút Étteremmel kapcsolatos kisajátítás bármilyen módon hátráltatta volna a beruházást, ahogy az is, hogy az eredeti költségekbe ne számították volna bele a megszerzendő ingatlanok szakértő által felbecsült értékét. A beruházó által hosszasan ecsetelt birtokbaadási procedúráról annyit mondott: valóban nem állított ki számlát, mert a NIF illetékese többszöri megkeresésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy pontosan mi is szerepeljen rajta. „Ahhoz viszont volt eszük, hogy a NAV-végrehajtókat ránk küldjék” – fogalmazott az ügyvezető.

Ugyanígy nonszensznek tartja, hogy a NIF „költözés, üzemátszervezés címén jelentkező (…) és a bevételkiesésből adódó károk megtérítésére” hivatkozik, miközben a cég ilyen címeken a mai napig sem kapott egyetlen fillért sem. A 2007. évi CXXIII., a kisajátításról szóló törvény 21/A. paragrafusa szerint járna ilyen címen kártérítés, ám a NIF erről csak annyit ír nagyvonalúan, hogy „a járulékos költségek tekintetében tett megállapítások továbbra is nélkülözték a Kstv. szempontjait”.

A NIF által a Közbeszerzési Értesítőben leírtakban – függetlenül a Vasút Étterem egykori tulajdonosának dokumentumokkal igazolt álláspontjától – egyértelmű, hogy az épület vitáktól és bonyodalmaktól mentes átadására 2019. április 10-én került volna sor. Ehelyett június 11-én vették birtokba. Erre hivatkozva igyekszik a NIF a határidő-csúszást, és – legalábbis részben – egy 660 milliós költségnövekedést indokolni.

Tegyük hozzá: az étterem – már csak hűlt helye – a beruházási terület legszélén, csupán térburkolat, illetve útépítés szempontjából érintett, így különösen nehéz elképzelni, hogy bármikor hátráltatta volna a beruházást, melynek kulcsfontosságú szerkezetei több száz méterre vannak tőle.

A cégnek, amely másfél évtizedig jó hírű, közkedvelt és olcsó éttermet üzemeltetett a városközpontban, nem elég, hogy le kellett húznia a rolót, szélnek ereszteni 12 munkatársát úgy, hogy még felmentésükre, végkielégítésükre sem kapott pénzt a kisajátítótól – sem segítséget az újrainduláshoz az önkormányzattól – még azt is kénytelen elszenvedni, ahogy fogalmazott, hogy az állami óriáscég „rá akarja kenni a balhét” ebben a kissé költségesre sikerült bizonyítvány-magyarázatban.

Huszka Imre

Fotó: Jelenleg egy mozdony áll a volt Vasút Étterem helyén. Forrás: a szerző felvétele

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!