Bezárás
koronavírus

Az orosz álhírgyárak a járványra rátelepedve feketítik Európát, és hülyeségeket terjesztenek

Érezni, ahogy egyre jobban feltekerik a hangerőt — jellemezte az orosz irányból érkező dezinformáció aktuális trendjeit a héten Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Nem ez az első olyan, közelmúltbeli jelzés, ami arra utal: erősödik az Európára nehezedő orosz dezinformációs nyomás. Olaszország, Lengyelország és Ukrajna mellett a balti államok pedig ezen belül is külön figyelmet érdemeltek ki. Koronavírusos tematikájú, orosz eredetű, célzott dezinformációhullám ássa alá az európai egységet.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

A koronavírusos tematikába öltöztetett mesék mögött az elmúlt években megszokott orosz érdekű destabilizációs üzenetek jelennek meg: a vírus voltaképpen amerikai fegyver, az EU béna, a többi országban nem bízhatunk, egyáltalán, semmiben sem bízhatunk és mindennek vége. Vagy: nem rosszabb egy influenzánál, gargalizálj sós vízzel.

A cél szokásosan a bizalmatlanság növelése, az ellentétek kiélezése, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO befeketítése. Így például egyértelműen az Egyesült Államokat próbálják elszigetelni katonai szövetségeseitől, így Magyarországtól is azok a magyar nyelven is olvasható mesék, amik szerint a koronavírus voltaképpen egy amerikai biológiai fegyver.

Az Európai Unió végóráiról szóló károgás részben megegyezik azzal, amit az orosz állami kommunikációs masinéria az otthoni nézők asztalára tesz. Ebben a márciusi hírműsorban például az orosz hadügyminisztérium által fenntartott Zvezda televízó hírolvasója beszél arról, hogy “Európában most minden ember csak önmagára számíthat”.

Ezek a válogatás nélkül szórt narratívák gyakran jól látható úton, az orosz állam által működtetett, nemzetközi célközönségnek szánt médiacsoportok felületein szivárognak át a globális médiatérbe: az évi mintegy 270 millió dolláros büdzséből működő RT (az egykori Russia Today) tévéadó és a Sputnik ma is számíthatnak az anyagaikat lefordító, továbbosztó helyi “önkéntes” politikai radikálisok és összeesküvéselmélet-hívők az évek során kiépült hálózataira.

A járvány idején szezonja lett például az 5G-t a járvánnyal összekapcsoló konteóknak. A világszerte bevezetés előtt álló mobilinternet-technológia nyugati implementációinak évek óta próbál betartani az RT, ami már tavaly januárban is potenciális halálos veszélyt emlegetett. A tévéhálózat amerikai leágazása azóta sem hagyott fel a félelemkeltéssel.

A jelenlegi sztenderd 4G-nél gyorsabb letöltési sebességet ígérő új technológiával kapcsolatos műbalhé mögött nagyhatalmi érdekek húzódnak meg. Oroszország és Kína egyaránt fejlesztik a saját 5G-technológiájukat, aminek a sikere otthon gazdasági előnyt, külföldön pedig pénzes megbízásokat, és akár kémkedési lehetőségeket is kínálna.

Magyarországon találhat európai uniós menedékre a kémgyanúba keveredett kínai óriáscég

Az év elején kémgyanúval őrizetbe vették a kínai mobiltechnológiai óriáscég, a Huawei egyik igazgatóját Lengyelországban. A példátlan lépést követő nyilatkozatháború során még az is felmerült, hogy kitiltanák a több angolszász és uniós ország szakértői által is biztonsági kockázatnak és a kommunista kínai állam kinyújtott karjának tartott Huawei által gyártott eszközöket a lengyel közszféra távközlési infrastruktúrájából.

Mivel az oroszok lemaradtak a versenyben, a technológia ellen Nyugaton gerjesztett tiltakozással időt nyerhetnek. Az 5G-s összeesküvéselméletek pedig új erőre kaptak a járvány miatt: az angol nyelvű közösségi médiában különböző celebek is nekiálltak terjeszteni a hülyeséget. Ennek eredményeképpen nemrégiben az Egyesült Királyságban ismeretlenek több tucat adótornyot rongáltak meg vagy gyújtottak fel.

A többé-kevésbé a megszokott ügymenetet koronás ruhába öltöztető összeesküvés-elméletek mellett Európába több országából érkeztek a közelmúltban hírek olyan orosz dezinformációs tevékenységről, amelyek az általános káosz szításánál szűkebb, konkrét nemzetközi kapcsolatokat céloznak, vagy más jellegű műveleteknek ágyaznak meg.

A leghúzósabb sztorik a globális járvány korai időszakában különösen nehéz helyzetbe került Olaszországnak küldött orosz segélyszállítmányokkal kapcsolatosak. Kémhumorra fogékony vájtfülűek különösen értékelni fogják, hogy a segélyakcióhoz Moszkva a klasszikus, 1963-as James Bond-film címével megegyező üzenetet mellékelt: Oroszországból szeretettel.

Valójában “részben propaganda, részben hírszerzési célú művelet” volt – magyarázta a La Stampa és a Coda Story közös cikkének egyik forrása a segélyszállítmány ügyéről. Az újságíróknak olasz katonai források arról beszéltek, hogy a NATO-n belül éppen erre szakosodott olaszoknak sok szükségük nem volt a szállítmány oroszlánrészét kitevő orosz katonai NBC (nukleáris-biológiai-vegyi) védelmi- és tisztító-felszerelésre. Attól annál inkább lehet tartani, hogy a vegyvédelmi eszközöket kezelő mintegy 122 főnyi orosz katona (az oroszok szerint “katonaorvos”) között a GRU, az orosz katonai hírszerzés emberei is ott vannak.

Elsősorban otthoni fogyasztásra szánt dezinformációs elemek is előkerültek. Előbb az orosz médián, majd a nemzetközi interneten is átfutott, hogy Olaszországban egyfajta népmozgalomként az emberek oroszra, vagy kínaira cserélik az uniós zászlóikat.

EU-ellenes álhír lett a köszönetnyilvánításnak szánt olasz zászlófelvonásból

A csalódott olaszok kínaira cserélik az EU-s zászlókat – ezzel a címmel jelent meg híradás a kormány által is támogatott vajdasági magyar vajma.info-n és a kormányközeli Vadhajtásokon is. Az ismeretlen eredetű hír egy szerb portálon át jutott el a magyar olvasókhoz, de a forrása még ennél is furcsább.

Az egyik mese egy videóra épült, aminek a BBC ment utána. A rajta látható zászlócserélős olasz bácsiról kiderült, hogy a hidraulikuskalapács-gyárának orosz viszonteladója a moszkvai városházának dolgozik, a gyárnál pedig orosz vendégek esetére mindig van ilyen lobogó.

Hasonlóan kétes valóságtartalmú “népmozgalomként” ment le orosz tévéhíradókban, hogy különböző olasz városokban az emberek spontán az orosz himnuszt bőgetik a hangfalaikból. A mesét alátámasztó két videóból az egyik az oroszbarát olasz újfasiszta Casapound pártszerűség központjánál készült a Maxim Gorkij orosz-olasz kultúrkör látogatása alkalmából, a másikat — ezen nem sok minden látszik — állítólag az egyik tévés mamája készítette olaszországi otthonában.

Érdekes mellékszál az a kérdés, hogy a NATO-tag olasz kormány miért engedett (sőt, hívott) be egy katonai jellegű csoportot az országba, miközben ugyanakkor 166 itáliai katona állomásozik a szövetségi rendszer kötelékében Lettországban — a kontingens éppen azért van ott, hogy visszatartsa Oroszországot az EU-tag balti kisállam megtámadásától.

De az is nehezen érthető, hogy miért finanszírozta az Egyesült Államok az orosz segélyszállítmány felét. Amerika részvétele egyébként csak a botrány kipattanása után derült ki. Korábban az orosz tévékben, és a nyomukban szerte a világon a komolyan vehető médiában (lásd magyarul például a Blikk cikkét) meg sem említették az Egyesült Államokat az “Oroszországból szeretettel” felirattal ellátott segélykonténerek kapcsán.

Az amerikaiak végül annyit közöltek, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy telefonbeszélgetés során döntöttek arról, hogy az Egyesült Államok beszáll pénzzel a mentőakcióba. Nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy a különféle szolgálatokkal összefonódott orosz külpolitika aktívan tervez azokkal a befolyásolható, rövidlátó vezetőkkel és holdudvarukkal, akiket a hosszútávú orosz stratégia által is favorizált, általában populista-euroszkepticistaként jellemezhető eszmeáramlatok emeltek fel.

Hogy az Olaszország élén a kimondottan oroszbarát Matteo Salvinit leváltó outsider Giuseppe Conte, illetve a Vlagyimir Putyin férfias imázsát közismerten nagyra tartó Donald Trump a történetben játszott szerepétől mennyire lehidalt a saját védelmi establishmentjük, az jól látszik a La Stampának nyilatkozók személyéből: a név nélkül beszélő katonák mellett olasz oldalról egy korábbi honvédelmi szóvivő, valamint a különleges erők nemrég nyugdíjba vonult vezetője, a NATO részéről pedig egy volt főtitkár-helyettes és egy volt kémelhárító névvel is nyilatkozott, nem éppen szépeket.

Ha az oroszok tényleg az amerikaiak pénzéből vihettek fedett katonai hírszerzőket egy NATO-alapító országba, akkor ugyancsak röhöghetnek a markukba. De csavartak még egyet a történeten: az orosz védelmi minisztérium még egy indignálódottan russzofóbiát emlegető, a “névtelen forrásokat” felpanaszoló és a cikk “igazi megrendelőit” firtató, meglehetősen baljós hangvételű közleményt is kiadott.

Megfigyelők az utóbbi motívumot az újságírók Európában még orosz relációban is szokatlan megfenyegetésének értelmezték, különösen, miután az orosz külügy kifejezetten a La Stampát is kérdőre vonta az “álhírért”.

Az olasz segélyszállítmányok ügyes felhasználásával a Kreml a Moszkvával egy-két kivétellel jó ideje okkal fagyos viszonyt fenntartó keleti uniós tagállamok legnagyobbikának, Lengyelországnak is be tudott vinni két, kimondottan dezinformációs jellegű gyomrost. Ezt állította legalábbis a Wall Street Journalben írott cikkében Stanislaw Zaryn. Zaryn a lengyel titkosszolgálatok közös szóvivője, és nagyon alapos indok nélkül nyilván nem írna a republikánus elit kedvenc napilapjába a hazáját érintő orosz “információs hadviselésről”.

A Zaryn cikkében tárgyalt egyik kamuhír szerint a lengyel vámhatóság visszatartott egy, a járványsújtotta Olaszországba tartó maszkszállítmányt, a másik szerint a lengyelek nem engedtek be a légterükbe egy, az olaszoknak szánt segélyt szállító orosz repülőgépet. Mivel mindkét történetet hitelesnek tűnő személyek (egy olasz egészségügyi tisztviselő, valamint egy orosz képviselő) szellőztették meg, azok végigfutottak az olasz és az európai médiában.

Moszkva ismeretesen régóta törekszik Varsó elszigetelésére, többek között dezinformációs nyomással is. Idén év elején Putyin elnök és az orosz házelnök emlékezetes logikai bravúrral arra próbálták rávenni Lengyelországot a nyilvánosság előtt, hogy ugyan kérjen már bocsánatot a második világháború kirobbantásáért. A közelmúltban más irányból is érkezett kísérlet feszültségszításra: egy Kreml-barát ukrán hírportál azzal rémisztgette az olvasóit, hogy a Nyugat-Európából hazatérő lengyel vendégmunkások Ukrajnában fogják elvenni a helyiek munkáját.

Noha célzottan csak és kizárólag Magyarország ellen irányuló hasonló “csinált” sztorikról nem tudni biztosat, a segélyszállítmányt állítólag feltartó lengyelek esetére kísértetiesen emlékeztet az a megnyugtatóan máig sem tisztázott márciusi eset, amelynek során egy cseh kormányzó jelentette be (a magyar hatóságok szerint alaptalanul): Budapesten lefoglaltak egy hozzájuk tartó maszkszállítmányt.

Még egy további, konkrét országgal kapcsolatos külpolitikára szabott koronavírusos dezinformációról tudni az EU-n belülről. Ez Lettországban esett meg — a balti kisállamot az orosz medve a szovjet múlt és a kisebbik ország lakosságának negyedét kitevő orosz ajkú kisebbség miatt is éhesen nézegeti már jó ideje. Itt márciusban a Sputnik az orosz kisebbségnek szóló lett kiadása a koronavírus-járványhoz ideális összeesküvéselméletet kereső ironikus-konteókirakós hangulatú eszmefuttatásban pendítette meg, könnyen lehet, hogy a lett kormány fejlesztette ki a vírust, hogy a kijárási tilalom alatt ne lehessen tüntetni.

A közelmúltban emellett feltűnt egy új, Lettország mellett a többi balti államot célzó, friss dezinformációs narratíva is. Az Atlantic Council amerikai atlantista think tank dezinformációfigyelő alegysége, a DFR Lab anyaga szerint a Kreml-barát, baltikumi célközönségű hírforrások új mesét híresztelnek: eszerint a Baltikum országai a gazdasági szétesés határán állnak.

Oroszország legkevésbé szívelt szomszédja, Ukrajna is dezinformációs célpont lehetett több cikk és elemzés szerint. Magyarország keleti szomszédjában februárban Novi Sanzhary városában a lakosok megtámadták az akkor még a vírus egyedüli epicentrumának számító Kínából kimenekített, 72 javarészt ukrán állampolgárt szállító buszokat, és a rendőrökkel is összecsaptak.

Rejtély volt, hogy miből jöttek rá a helyiek: az ő városukban fogják karanténba zárni a Vuhanból érkezőket. Utólag derült ki, hogy valakik a karantén céljára alkalmas szanatóriummal bíró összes ukrán települést megszórták célzott álhírekkel, közösségimédiás pletykákkal, átverős emailekkel és trükkös pszichológiával alkalmazott tömeges Viber-üzenetekkel is.

Ukrajnaszerte minden megcélzott városban ugyanaz volt az üzenet: pont hozzájuk küldi a kormány a Kínából érkezőket, vigyázzanak, mert a hivatalos információkkkal szemben nem mind egészségesek, vannak közöttük fertőzöttek is; úgyhogy menjenek azonnal az útra blokádot emelni, kórházat elzárni. Végül nemcsak a valós céltelepülésen, hanem három olyan városban is zavargások törtek ki, ahova valójában nem is akartak vinni senkit Vuhanból. A behülyített helyiek lázongása aztán világszerte bekerült a híradókba, Ukrajna nemzetközi renoméjára nézve nyilvánvalóan káros eredménnyel.

Nyugati válaszreakció

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt az orosz eredetű dezinformációs nyomás megerősödésére való figyelemfelhívással igyekszik mérsékelni a veszélyt. Április elején az EU dezinformáció-figyelő munkacsoportja, az East Stratcom Task Force jelentésben mutatta be a jelenleg orosz irányból érkező főbb narratívákat.

Ez a munkacsoport működteti az EUvsDisinfo szájtot, ami monitorozza a különböző dezinformációs meséket. Az ő nyilvánosan hozzáférhető adatbázisuk szerint legkésőbb januárban már volt az interneten koronavírusos dezinformáció, a megszaporodott orosz üzenetek miatt pedig már márciusban is figyelmeztető jelentést adtak ki.

Ezzel jelentéssel nagyjából egy időben szivárogtak ki egy, az EU — a fent tárgyalt munkacsoportját is működtető — külügyi szolgálatától származó belső memorandum részletei a nemzetközi sajtóba. A Bloomberg így idézte ezt a harmadik, nyilvánosságra nem hozott jelentést:

“Az orosz állami és Kreml-barát média jelenleg komoly dezinformációs műveletet végez a COVID-19 kapcsán. A cselekmény felépítése arra irányul, hogy zavart, pánikot és félelmet szítson, továbbá meggátolja az embereket abban, hogy a vírussal és közegészségügyi javaslatokkal kapcsolatban megbízható információhoz jussanak”.

Az Egyesült Államok részéről hasonlóan erős jelzések érkeznek már hónapok óta. Legutóbb pár napja John Demers, az amerikai igazságügy-minisztérium nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó vezetője jelezte egy interjúban, hogy folyamatosan figyelik az orosz és kínai eredetű dezinformációs műveleteket. Demers is kiemelte, hogy az oroszok Európára lőnek:

“Az orosz kormány céljának az tűnik, hogy meggyengítse az Európai Uniót, a NATO-t és a nyugati demokráciákat, valahogy úgy, ahogy megpróbálták befolyásolni a 2016-os amerikai választásokat. A művelet célja, hogy a járványsújtotta nemzeteket meggyőzzék arról, hogy az EU nem cselekszik eleget értük — és jobb lenne nekik nélküle.”

Amerikai illetékesek már februárban figyelmeztettek az orosz hátterű, koronás dezinformáció megjelenésére. Akkor az amerikai külügy figyelt fel arra, hogy korábban más témákban — a sárgamellényes francia tüntetéseknél, a szíriai polgárháborúban — orosz dezinformációt nyomató Facebook-, Instagram és Twitter-profilok kezdtek el hirtelen koronavírusos kamut posztolni angol, német, francia, spanyol és olasz nyelven. Alig pár hét alatt a figyelt profilokon az amerikaiak több millió megtévesztő üzenetet számoltak.

Vissza is üthet

Több külső megfigyelő úgy véli, hogy a koronavírus-járványra rárepülő közelmúltbeli, amúgy is kaotikus orosz dezinformációs tevékenység hatásait Moszkva sem tudja kézben tartani, és kénytelen lesz visszább venni az agarakkal — sőt, néhány esetben már most ráhúzta a satuféket a túlzott figyelmet kiváltó narratívákra.

A lengyel légtérből állítólagosan kitiltott, Olaszországba tartó repülő ügyében Twitteren beszóló Alexey Pushkov a sztorit “szétszóró” eredeti posztját azóta törölte. Az orosz állami Sputnik eredetileg az orosz képviselő állításait visszhangzó hírt adott közre, ez azóta átírásra került. Az orosz dezinformációs nyomulást WSJ-cikkben, valamint a nagykövet berendelése és letolása útján is kifogásoló lengyelek, és az olasz kormány is visszalökött: az olasz miniszterelnök által behívott orosz kontingensre arcvesztés nélkül panaszkodni lehetetlen lett volna, de a La Stampa-féle cikkre válaszként kiadott, fenyegető hangvételű orosz hadügyi közleménynek alaposan beszóltak:

“Noha hálásak vagyunk Oroszország támogatásáért, az indokolatlan hangnemet csak kritizálni tudjuk.”

Az EUvsDisinfo arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz egészségügyi miniszter nemrégiben az állami tévében jelezte, hogy semmi alapot nem lát arra az állításra, hogy a koronavírus nem természetes úton jött volna létre. Másképpen: az orosz államnak már azzal is foglalkoznia kell, hogy a Kreml-barát információs ökoszisztémában terjedő összeesküvés-elméletek nehogy túlzottan elterjedjenek a saját lakossága körében.

Sarkadi Nagy Márton

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom