Bezárás
Adatvédelem

Magyarországon találhat európai uniós menedékre a kémgyanúba keveredett kínai óriáscég

Az év elején kémgyanúval őrizetbe vették a kínai mobiltechnológiai óriáscég, a Huawei egyik igazgatóját Lengyelországban. A példátlan lépést követő nyilatkozatháború során még az is felmerült, hogy kitiltanák a több angolszász és uniós ország szakértői által is biztonsági kockázatnak és a kommunista kínai állam kinyújtott karjának tartott Huawei által gyártott eszközöket a lengyel közszféra távközlési infrastruktúrájából. A magyar kormány azonban jó viszonyt ápol a Huawei-el és a botrány után sem fogalmazott meg fenntartásokat a kínai céggel szemben, így még az is elképzelhető, hogy a Huawei eredetileg Lengyelországba szánt beruházásokat költöztet hozzánk.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A Huawei kínai óriásvállalat heves politikai viták középpontjába került az idei évben. Egyes nyugati szakértők azt feltételezik, hogy a cég információtechnológiai eszközei kémkedhetnek a felhasználók után, adatokat továbbíthatnak a kínai kormánynak. Erre azonban a technológia biztonsági sérülékenységein túl konkrét példát még nem szolgáltatott senki, és a Huawei saját maga is azt hangsúlyozza, hogy soha nem nyert bizonyítást hogy az információtechnológiai óriáscég a kínai államnak kémkedne.

A felmerülő vádakat az is árnyalja, hogy a Huawei az USA és Kína közötti kereskedelmi háború egyik szereplője, és a biztonsági problémákkal kapcsolatos vita a kínai cég nyugati gazdasági pozícióinak gyengítésére is szolgálhat. Tavaly decemberben Kanadában letartóztatták a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, és több angolszász országban tiltott a kínai cég eszközeinek beépítése a távközlési hálózatokba.

Infographic: Almost Nobody in the U.S. Has a Huawei Smartphone | Statista

A Huawei okostelefonjai az EU országaiban a legnépszerűbbek

Európában aktívan terjeszkedik a Huawei

A visegrádi országokban: a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban viszont a Huawei számos közbeszerzést, állami megbízást nyert, hogy műszaki megoldásokat szállítson az állami informatikai infrastruktúra, például minisztériumok vagy hatóságok számára. De néhány eszközt sokkal trükkösebben juttatnak célba: gondosan kiválasztott döntéshozóknak és véleményformálóknak ajándékként adják.

Egy korábban Kínában állomásozó magyar diplomata szerint a Huawei stratégiájának része az általuk gyártott eszközök népszerűsítése és terjesztése ily módon: „A Huawei szeret Kínába küldött magas rangú diplomatákat pazar utakra, például a kutatási és fejlesztési központjukba, Pekingbe és Sencsenbe vinni. A legújabb táblagépeket, útválasztókat vagy fényképezőgépeket kapják ajándékként. Ez nem megvesztegetés, mert nem kérnek semmit cserébe, csak elárasztják ajándékokkal a vendégeiket.”

Hasonló a helyzet Lengyelországban. A Huawei gyakran exkluzív sajtóutakra hívja a lengyel újságírókat a világ legnagyobb városaiba. A társaságról közismert, hogy bőkezű módon szervezi sajtókirándulásait: 2018 októberében a Huawei egy teljes Boeing 737-800 repülőgépet kibérelt, hogy a lengyel újságírókat eljuttassa a legújabb okostelefonjának londoni bevezetésére. Rendszeresen több napos sajtóutakat szerveznek az újságírók számára Kínába is.

Infographic: The Rise of Huawei | Statista

A Huawei folyamatosan növeli piaci részesedését a globális okostelefonpiacon

A csehek kiberbiztonsági figyelmeztetést adtak ki

A 2016-os kínai hírszerzési törvény előírja az összes kínai vállalkozás számára, hogy támogassák, segítsék, és működjenek együtt a nemzeti hírszerzési munkában. A NUKIB cseh kiberbiztonsági ügynökség ezt potenciális veszélyforrásnak nevezi:

„Kína jogi és politikai környezete, ahol ezek a társaságok [a Huawei és a ZTE] elsősorban működnek, a magánvállalatok együttműködését írják elő Kína érdekeinek előremozdítása érdekében, ideértve a hírszerzési műveleteket is. […] Aggodalomra ad okot, hogy Kína érdekei felülírhatják a műszaki eszközök felhasználóinak érdekeit.” – áll a NUKIB 2018-as figyelmeztetésében.

Részlet a NUKIB által kiadott figyelmeztetésből

„A kínai IT-cégek az államaparátus kinyújtott karjaiként működnek. Kapcsolódnak a Kínai Népköztársaság állami intézményeihez, és teljes mértékben támogatják a Kínai Kommunista Pártot.”- magyarázta érdeklődésünkre Michal Thim, a NUKIB elemzője.

A Huawei kategorikusan tagadja a vádakat: „A kínai törvény nem hatalmazza fel a kormányt, hogy a távközlési vállalatokat arra kényszerítse, hogy hátsó ajtókat vagy lehallgatókészülékeket telepítsenek, vagy bármilyen olyan magatartást tanúsítsanak, amely veszélyeztetheti más nemzetek távközlési berendezéseit.” A Huawei szerint a nyugati szakértők tévesen értelmezik a kínai törvényt.

Lengyelországban kémeket fogtak

Lengyelországban mégis kémkedéssel gyanúsítják a Huawei egyik munkatársát. Január 8-án a lengyel belső biztonsági ügynökség emberei kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy kínai és egy lengyel állampolgárt, Wejing W.-t és Piotr D.-t: az előbbi a Huawei lengyel leányvállalatának kereskedelmi igazgatója, az utóbbi egy mobilszolgáltató cég munkatársa volt. Kínának való kémkedéssel vádolják őket, három hónapig voltak előzetes letartóztatásban, és ha a bíróság úgy dönt, akár tíz évre is rácsok mögé kerülhetnek.

Weijing W. fogva tartása példa nélküli Lengyelországban, ahol korábban soha nem tartóztattak le kínai állampolgárt kémkedés gyanújával. A lengyel titkosszolgálatok kevés figyelmet fordítottak a kínai ügynökökre, forrásaink szerint ezúttal is az amerikai titkosszolgálat hívta fel a lengyelek figyelmét Piotr D. és Weijing W. tevékenységére. Letartóztatása után a Huawei hivatalosan elbocsátotta Weijing W.-t, és azt állítják, hogy ügyének semmi köze nincs a vállalathoz, ahol dolgozott.

Amikor január 11-én megjelent a hír, hogy a Huawei Polska kereskedelmi igazgatóját kémkedéssel vádolják, a Huawei varsói kutatási és fejlesztési központjának tervét jegelni kellett. Tony Bao, a lengyel leányvállalat vezérigazgatója még hetekkel a botrány kitörése után is azt mondta az újságíróknak, hogy küszöbön áll a varsói innovációs központ megnyitása, amely akár ötszáz munkahelyet teremthet. Azóta viszont a Huawei képviselői nem említik a beruházást – nem hivatalos forrásaink szerint a K+F központ már működik, de néhány száz helyett csak néhány tucat szakembert foglalkoztat.

A vállalat kínai főnökei türelmetlenek – szeretnék tudni, hogy van-e esélye a Huaweinek az 5G mobilhálózat bevezetésére egy 38 millió lakosú közép-európai országban. Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint, ha a Huawei lengyelországi helyzete nem tisztázódik az elkövetkező hónapokban, a kínaiak áthelyezhetik a közép-európai regionális központot a régió egy másik országába.

Magyarország nem lát biztonsági kockázatot

A lengyel Huawei irodában olyan pletykák terjednek, hogy Orbán Viktor Magyarországa befogadhatja a Lengyelországban elakadt projektet. A kínai óriáscégnek Magyarországon soha nem volt problémája, sőt, tavaly áprilisban Varga Mihály magyar pénzügyminiszter Pekingbe látogatott, és találkozott a Huawei regionális vezetőjével, James Li-vel. “A Huawei a [magyar] kormány fontos stratégiai partnere, Magyarországon több mint 2000 embernek ad munkát, a Kínán kívüli legnagyobb ellátási központja is itt működik.” – mondta Varga Mihály a találkozó után.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkárként és a magyar-kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosként már 2013-ban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Pekingben a Huawei Technologies alelnökével, külgazdasági és külügyminiszterként 2014-ben a Kínai-Magyar Barátságért kitüntetést adományozott a Huawei magyarországi vezérigazgatójának, 2016-ban részt vett a Huawei és a Wanhua-Borsodchem kínai cégek stratégiai együttműködési megállapodásának aláírásárán, és idén áprilisban is találkozott a Huawei Group regionális elnökével Pekingben.

Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban beszédet mondott a Huawei Technologies regionális logisztikai központjának átadásán Biatorbágyon, 2016-ban Rigában folytatott megbeszélést a Huawei vezetőivel, tavaly novemberben pedig Pekingben tárgyalt a Huawei csoport elnökével, Guo Pinggel.

Orbán Viktor miniszterelnök okostelefonokat próbál ki a Huawei Technologies regionális logisztikai központjának átadásán Biatorbágyon 2013. december 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hivatalosan a Huawei határozottan cáfolja hogy kivonulna Lengyelországból. Több alkalommal hangsúlyozták, hogy készen állnak a lengyel hatóságokkal való egyeztetésekre, sőt új beruházásokat ígértek. Már 5 milliárd zlotyt költöttek Lengyelországban, és további 2 milliárdot szeretnének befektetni az elkövetkező három évben.

Arra is figyelmeztették Lengyelországot, hogy ha kizárják őket az 5G mobilhálózatok építéséből, a távközlési szolgáltatások megdrágulhatnak. Ha pedig Lengyelország kivezeti a Huawei eszközeit a távközlési szektorból, 8,5 milliárd eurót kellene találnia új antennák, relék, vezérlőpanelek beszerzésére, ami még rosszabb hatással lenne a telefonszámlákra.

Ezek az érvek azonban nem hatják meg a lengyel kormányt, az állóháború folytatódik. És itt jön képbe Magyarország: a Cseh Köztársaság és Lengyelország által kiadott biztonsági figyelmeztetések után sem változott a magyar álláspont, ahol a Huawei eszközei és szolgáltatásai már mélyen beágyazódtak nem csak a magántulajdonban lévő, de az állami fenntartású, kritikus távközlési infrastruktúrába is.

„Nem lát biztonsági kockázatot Huaweiben a magyar kormány” – válaszolta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2019. január 24-i kormányinfón az Azonnali kérdésére. A hírportál annak apropóján tette fel a kérdést, hogy a kínai óriáscég munkatársát kémkedés vádjával vették őrizetbe Lengyelországban, ami miatt az ország még azt is megfontolja, ne tiltsa-e ki a Huawei-termékeket a közszférából. Gulyás azt is elmondta az újságíróknak, hogy olyan előterjesztésről sem tud, ami a kémügy miatt botrányba keveredő kínai mobilcéget kizárná a hazai 5G-fejlesztésekből.

Frész Ferenc, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet volt kibervédelmi osztályvezetője, a Cyber Services Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre a magyar álláspontot úgy kommentálta, hogy „nem az a nemzetbiztonsági kérdés, hogy korszerű kínai csúcstechnológiát használunk. A kockázat abban áll, hogy nincs megalapozott nemzeti kutatási és fejlesztési, valamint gyártási potenciálunk. Sőt, Európai Uniós gyártó sincsen, tehát valamennyi EU-tagállam ki van téve ennek a biztonsági kockázatnak. Az egyetlen reális kérdés az, hogy az EU tagállamai megbízhatnak-e az amerikai, kínai, vagy dél-koreai gyártókban, amikor a kommunikációs hálózataikat fejlesztik.“

A Huawei miatt a magyar kormányra nehezedő diplomáciai nyomásról a Direkt36 írt cikket, ezt itt lehet elolvasni:

Csendben csinálja, de már nyakig benne van a magyar kormány a Huawei-háborúban – 444

Egy nagyhatalmi konfliktus kellős közepén találta magát az Orbán-kormány 2019-ben. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban tavaly új front nyílt, amikor Washington elkezdte a kínai államnak való kémkedéssel, illetve ipari kémkedéssel vádolni a kínai távközlési vállalatot, a Huaweit. A kínai cég az egyik legfontosabb szereplője az úgynevezett 5G hálózatok fejlesztésének.

Szerzők: Pavla Holcová, Kőműves Anita, Wojciech Cieśla, Bodoky Tamás

Címlapfotó: Orbán Viktor kormányfő és Guo Ping, a Huawei csoport elnöke Sanghajban 2018. november 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs. Cikkünk a Direkt36 és az Átlátszó (Magyarország), az Investigatívne Centrum Jána Kuciaka (Szlovákia), a Fundacja Reporterów (Lengyelország), és az Investigace.cz (Cseh Köztársaság) együttműködésében készült, az angol változatot a Vsquare.org oldalon olvashatja. A visegrádi országok tényfeltáró központjainak együttműködését a Global Anti-Corruption Consortium támogatja.

Frissítés (2019. október 31.): A Huawei Technologies képviseletében a Pressinform PR-ügynökség az alábbiakban reagált cikkünkre:

„A cikk címében sugallt állításuk nem igaz. Vállalatunk az Európai Unió minden tagállamára egyaránt stratégiai partnerként tekint, az unió minden országában jelen van, és számos országban részt vesz az 5G-hálózat kiépítésében. A napokban éppen Németország döntött úgy, hogy a Huawei továbbra is részt vehet az ötödik generációs hálózatépítésben. Magyarország is azon országok sorába tartozik, amelyek együttműködnek a Huawei-jel.

A cím azon állításáról, hogy „kémgyanúba keveredett”  mint ahogy Önök is tudják/ írták pedig az a véleményünk, s a tény, hogy az amerikai kormány hosszú idő óta különböző vádakkal támadta, támadja a Huaweit, anélkül hogy akár egyszer is bizonyítékkal alátámasztotta volna.

A visegrádi országok hozzáállásáról cikkük egyoldalúan tájékoztat. Az írás meg sem említi Szlovákiát, amely szintén a V4-ek tagja, amelyek Magyarországhoz hasonlóan kiállt a Huawei mellett.   

[…]  

A Huawei nem nyert tömegesen közbeszerzést, állami megrendeléseket Magyarországon, nem számít nagy állami informatikai vagy hálózati beszállítónak.

[…] 

A Huawei Technologies Hungary a leghatározottabban visszautasítja, hogy állami vezetőket, vagy diplomatákat utaztatna külföldre. A Huawei a magyar állami vezetőket, szereplőket hivatalos kínai látogatásaik alkalmával hívja meg cég vagy gyárlátogatásra, amely – ha megtörténik – mindenben követi a nemzetközi protokollt, a szabályoknak és előírásoknak megfelelően zajlik.

A legtöbb vállalat szervez sajtóutakat a világ legkülönbözőbb helyszíneire, szakmai kiállításokra, termékbejelentésekre. A Huawei ugyanúgy jár el, mint bárki más a piacon.

[…] 

A Huawei legalapvetőbb érdeke és elvárása önmaga és munkavállalói felé, hogy minden országban, régióban az érvényes törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak megfelelően működjünk ideértve akár a WTO, akár az ENSZ, az Egyesült Államok és az EU összes törvényét és előírását.”

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom