Bezárás
Uniós támogatások

A határérték tizenkétszerese egy budapesti óvodában a csapvíz ólomtartalma

A kispesti Wekerletelepen két óvodában is ólommal szennyezett a csapvíz, a gyerekek flakonban viszik magukkal az ivóvizet, emellett az önkormányzat ballonos vizet biztosít számukra. Másfél év alatt nem jöttek rá, honnan származhat a toxikus nehézfém. Az ólomszennyezést általában a régi házak belső vízvezeték-hálózata okozza, azonban az önkormányzat szerint az épületben nem található ólomvezeték, a probléma forrása szerintük a szolgáltató területén lehet. A Fővárosi Vízművek megvizsgálta az óvodához vezető közcsövet, és bekötővezetéket is, azonban ők sem találtak ólomanyagú vezetéket.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Nemrég írtunk egy budapesti férfiről, aki bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. Náluk csapnyitáskor 64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami megengedett határérték több mint hatszorosa. A Fővárosi Vízművek szerint a problémát főként régi lakóházak belső vízvezeték-hálózata okozza, amik még ólomból készültek.

Bevizsgáltatták a csapvizük ólomtartalmát, a határérték hatszorosát mérték

Egy budapesti édesapa bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mik­ro­gramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa. Az édesapa szerette volna kideríteni, hogy mi a teendő ilyen esetben, azonban a hivatalos szervek még nem tudnak megoldást nyújtani a problémára.

A cikk megjelenése után levélben keresett meg minket egy budapesti édesanya, akinek a gyermeke egy Wekerletelepen lévő óvodába jár. Az intézményben 2018 nyarán mérték meg a csapvíz ólomszintjét, ami jócskán meghaladja a határértéket. Wekerle a Dél-Pesten elhelyezkedő Kispest városrésze, az ott lakókat különösen sújthatja az ólomszennyezettség, hiszen a telep a 20. század elején épült, az ólomvezetékek pedig az 1970-es évek előtt épített társasházak belső hálózatában vannak nagy számban jelen.

A mérés óta eltelt 1,5 év, azonban az édesanya mai napig nem tudja, honnan származhat az ólom, ha az intézményben kicserélték a csöveket, a bekötővezetékek sem tartalmaznak toxikus nehézfémet, a Vízművek pedig felszámolta az összes ólom tartalmú közcsőhálózatot (főnyomó-, gerinc- és elosztóvezetéket), és kiváló minőségű vizet szolgáltat.

Több mint száz éves a telep / Fotó: Zsilák Szilvia

Két óvodában is határérték feletti ólomszintet mértek

Az olvasónk arról számolt be, hogy a gyermekek 2018 óta nem fogyaszthatnak csapvizet az óvodában, miután az intézmény részt vett az NNK programjában, és kiderült, hogy a csapvizükben az ólomtartalom átlépte a megengedett a határértéket. Az NNK azt írta az Átlátszónak, hogy az álláspontjuk szerint a nemzetközi ajánlás a lakossági vérólomszintre vonatkozóan 10 mikrogramm/deciliter, azonban a gyermekeknél nincsen biztonságosnak tekinthető vérólomszint. 2014 óta a népegészségügyi hatóságok kiemelt feladata az illetékességi körükbe eső gyermekintézményekben az ivóvíz ólomvizsgálata.

A vizsgálatok során 1157 intézményből 34-ben tapasztaltak határérték feletti ólomtartalmat.

A projektben már mintegy 100 gyermekintézmény részletes felmérése történt meg. Az eredményeik alapján szinte mindegyik intézmény esetén a legalább egy perc folyatás után vett vízminták ólomtartalma határérték alatti volt.

Azt az önkormányzat erősíttette meg, hogy az ólomszennyezettség két önkormányzati gyermekintézményt is érint Kispesten: a Tarka Barka és az Árnyas Óvodát.

A konyhában az ólom szintje 120 mikrogramm/liter

A kispesti Árnyas Óvodáról állnak rendelkezésünkre mérési adatok, aminek három épülete is van a városrészben. Kiugró értékeket a II., és a III. számú tagóvoda csapvizében találunk, de az ólomszint a központi épületükben is több helyen átlépi a 10 mikrogramm/liter határértéket.

A II. számú tagóvoda konyhájában csapnyitáskor 120 mikrogramm/liter, egy perces folyatás után pedig 18 mikrogramm/liter ólomszintet mértek. A csapnyitáskor mért érték a határérték tizenkétszerese, és ne feledjünk, hogy 2018 előtt az intézményben dolgozóknak ezek az eredmények nem álltak rendelkezésre.

Árnyas Óvoda, II. számú tagóvoda mérési eredményei / Fotó: Olvasói felvétel

Az egyik gyermek mosdóban az ólomszint 22 mikrogramm/liter, folyatás után 23 mikrogramm/liter értékű. A másik gyermek mosdóban az ólomszint 31 mikrogramm/liter, folyatás után 23 mikrogramm/liter. A vizsgálatot végző intézet szerint a teljes megoldást az épületen belüli ólomcsövek teljes cseréje jelentené.

Árnyas Óvoda, II. számú tagóvoda mérési eredményei / Fotó: Olvasói felvétel

A III. számú tagóvoda egyik gyermek mosdójában az ólomszint 52 mikrogramm/liter, folyatás után 16 mikrogramm/liter.

Árnya Óvoda, I. számú tagóvoda mérési eredményei / Fotó: Olvasói felvétel

A központi épület egyik gyermek mosdójában folyatás után a víz ólomtartalma 14 mikrogramm/liter. Ha megnézzük az eredményeket, több esetben is látszik, hogy az egy perces folyatás nem eredményez minden esetben alacsonyabb ólomszintet, sőt volt, ahol a kiengedés után még magasabb értéket mértek. A folyatás egyébként sok esetben működik, a módszer lényege az lenne, hogy a pangó vízben felgyülemlett ólom kifolyjon.

Árnyas Óvoda központi épületében mért eredmények / Fotó: Olvasói felvétel

„Miután meglett a vizsgálat eredménye, megkezdték a ballonos víz rendelését az óvodákba. A ballonos víz mellett az intézményvezetés kéri a szülőket, hogy kiegészítésként vigyünk vizet a gyerekeknek kulacsban. Az önkormányzat tájékoztatója után egy év elteltével (2019 őszén) érdeklődtünk a fenntartónál, hogy hol tartanak a Vízművekkel történő folyamatos egyeztetések, de erre sajnos nem kaptunk semmilyen választ” – mondja az édesanya.

A gyerekek kulacsai az Árnyas Óvodában / Fotó: Olvasói felvétel

Az önkormányzat mossa kezeit

Az átláthatóság érdekében a szolgáltatótól és az önkormányzattól vártunk tisztázást, honnan kerül ólom a csapvízbe.

Az önkormányzat válaszából kiderül, hogy az általuk kiadott 2018-as közleményhez képest nem sok előrelépés történt, azóta is folyamatosan egyeztetnek a Vízművekkel. Az érintett intézményekben a felújításokat 1995-2010 között a teljes hálózaton elvégezte az önkormányzat. 2018-ban a fővízmérő utáni csőhálózatot ellenőrizte a kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet. Minden egyes vizes blokkban a csapnál bontották a burkolatot, valamint a vízóraaknában vizsgálták a becsatlakozó és elmenő vezetéket. Megállapították, hogy az intézményeken belül nincs élő ólomcső ivóvíz hálózat, és a bekötő vezetékek sem ólom anyagúak. „Az önkormányzat ez ügyben megtette, amit lehetett, az ólomszennyezés forrása a Vízművek területén lehet.”

„Amikor az ólommizéria kitört, akkor szerezte be Kispest Önkormányzata a ballonos vizet az Árnyas és a Tarka-Barka óvodába a szülők megnyugtatására” – olvasható a levélben.

A Vízművek is kiszállt a helyszínre

Kerestük a Fővárosi Vízműveket, hogy szerintük honnan érkezik az ólom, a szülők szerint évek óta megy a pingpongozás a két fél között. A II. számú tagóvoda előtt csütörtökön a Fővárosi Vízművek két autója állt, a szakemberek az intézmény udvarán vizsgálódtak.

A társaság válaszából kiderül, hogy az önkormányzattól nem érkezett ilyen jellegű panasz hozzájuk, és nem találtak ólomból készült közcsövet, vagy bekötővezetéket.

“Mivel társaságunkhoz sem az intézmény, sem az önkormányzat részéről nem érkezett vízminőségi bejelentés vagy panasz, saját vizsgálataink szerint pedig az általunk a fogyasztói pontig szolgáltatott vízben nem tapasztaltunk ólomproblémát, szakembereink a tegnapi napon ismételten ellenőrizték az óvodához vezető közcsövet és bekötővezetéket, melyek egyike sem ólomanyagú. A kérdés mielőbbi megnyugtató tisztázása érdekében társaságunk közvetlenül felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal” – olvasható a levélben.

A Fővárosi Vízművek szakemberei épp vizsgálják a csöveket az Árnyas Óvoda egyik épületében / Fotó: Zsilák Szilvia

Azért különleges az óvoda helyzete, mert az önkormányzat és a Fővárosi Vízművek eddigi nyilatkozatai alapján nem fordulhatna elő ólom a vízben:

  • A Vízművek honlapján szereplő adatok szerint, hogy a társaság által szolgáltatott víz kiváló minőségű, ólomkoncentrációja határértéken aluli.
  • Az általuk üzemeltetett közcsőhálózaton (főnyomó-, gerinc- és elosztóvezetékek) ólomvezeték nincs, jellemzően nem is volt. Mindez egybevág azzal, amit a mostani vizsgálatuk is kiderített, miszerint az óvodához vezető közcső nem ólom anyagú.
  • A közcsőtől húzódó úgynevezett bekötővezetékek korábban valóban ólomból épültek. Bár a társaság anyagi forrásai igen szűkösek, a bekötővezetékek cseréje folyamatos. Nemrég azt nyilatkozták az Átlátszónak, hogy teljes egészében felszámolták azokat a fővárosi gyermekintézményeket ellátó közcsőhálózaton található bekötéseket, amelyek nyilvántartásuk szerint ólmot tartalmaztak. Mindez egybevág azzal, amit a mostani vizsgálat is kiderített, miszerint az óvoda bekötővezetékei nincsenek ólomból. 
  • Jellemzően az 1970-es évek előtt épített társasházak belső hálózatában van jelen nagy számban az ólomvezeték. Az óvodák esetében viszont az önkormányzat azt állítja, hogy az épületen belül nincs ólomvezeték.

Tehát 2018 nyara óta eltelt másfél év, de a mai napig nem kaptak a szülők választ arra a kérdésükre, hogy honnan kerül ólom az óvoda csapvízébe.

Kispesti Árnyas Óvoda bejárata / Fotó: Zsilák Szilvia

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Olvasónk felvétele.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám:18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom