A szekszárdi polgármester "bújtatott kampányt" folytatott a jogerős bírósági döntés szerint
Szekszárdon csak úgy pörögnek az események még az önkormányzati választás után is. Bejelentés alapján a Helyi Választási Bizottság két választókerületre...
Négy éve egyetlen vonat sem közlekedik a Szeged-Szabadka vonalon, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték. A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie.
A Szeged-Röszke-Horgos-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasút megvalósíthatósági tanulmánya kimutatta, hogy ez a vasútvonal költséghatékony, és ha európai alapokból finanszírozzák, a vonatok 2019-re 160 km/órás sebességgel tudnak futni – ezt a nagyvonalú kijelentést 2011-ben tette a szerb vasút képviselője Szabadkán.
Rá egy évvel a rtv.rs riportjában a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István már arról beszélt, “a Szabadka – Szeged – Baja vasútvonal újjáélesztése Szerbia és Magyarország közös érdeke, és ez az első vasúti infrastruktúra-projekt, amelyet európai alapok finanszíroznak. A projekt kb. 200 millió euró” – vagyis mai áron mintegy 66 milliárd forint. Az előkészítésre korábban 329 ezer eurót költöttek el határon átnyúló uniós programban.
A vasútvonal felújítása tehát immár nyolcadik éve húzódik, legutóbb Lázár János jelentette be: először 39 km vasutat építenek újjá a tervek szerint, ezzel a két város között fél óra lesz az utazás. A a Szeged–Szabadka–Baja-vonal kialakításának koordinációjáért felelős kormánybiztos szerint a magyarországi vasúti szakasz felújítását a MÁV-on keresztül oldják meg, a szerbiai szakasz költségeit pedig magyar bankhitelből fedezik.
A vonalat 2015-ben, a menekültválság csúcsán zárták le egy szögesdróttal megerősített vasúti kocsival, és azóta sem nyitották újra. A 2012-es határon átnyúló tanulmány már említi, hogy a meglehetősen rossz vasúti pálya és a korszerűtlen vasútbiztonsági berendezések miatt a szerb vonatok 2011-től nem járhattak Magyarországra, az utasok Röszke államoson szálltak át.
Itt őrzik most is a gyodával erősített határzáró vagont, amit már birtokába vett a természet. Az állomáson emléktábla emlékeztet a 125 éves Alföld-Fiumei vasútvonalra, és arra, egykor itt lényeges vasútvonal húzódott. Az évek múlásával lett súlytalan, bezárása előtt a pályasebesség a magyar oldalon 60 kilométer/óra, a szerben pedig 17-30 kilométer/óra. Így a 35 kilométeres utat, útlevélellenőrzéssel együtt mintegy 80 perc alatt tette meg a vonat.
A Lázár említette fél órás utazási idő a 2012-es tanulmányban is szerepel, de az akkori elképzelések szerint a Szeged és Szabadka között a menetidő 30-35 percre lenne csökkenthető határellenőrzés nélkül – mire ez a projekt megvalósul, Szerbia várhatóan már tagja lesz a schengeni övezetnek, így határellenőrzésre sem lesz szükség. De erről még szó sincs, Szerbia külső határ, a maga nehezített ellenőrzésével együtt.
A nem éppen vonzó vasút az utasszámon is látszott. A MÁV közérdekű adatigénylésünkre azt közölte, a Szeged-Röszke vasútvonalon 2013-ban 2823, 2014-ben 2215, 2015-ben a bezárásig 1937 utas volt. Azt írták, az adatok forrása a viszonylatos jegyértékesítési adatbázis, azokat az utasokat tartalmazza, akik a jegyük viszonylata alapján az adott vonalon legalább 1 állomásközt utaztak. Nem szerepelnek benne azok, akik ingyen, vagy bérlettel, vagy vonaton vett jeggyel utaztak.
2000 és 2008 között átlagosan 6 ezren használták a vonalat, ebben viszont már a díjmentes utasok száma is szerepel. Mindezt úgy, hogy átlagosan 3-5 pár vonat döcögött Szeged és Szabadka között. A tanulmány arra is kitér, hogy a megkérdezett utasok legnagyobb részarányát (64-74%) a dolgozók alkotják, legtöbben viszont az autót választják ennek az útvonalnak a megtételére.
Lázár János többször a most épülő Hódmezővásárhely-Szeged tramtrain meghosszabbításaként utalt a Szabadka-Szeged vasútvonal felújítására. Ugyanakkor érdekes megoldás lesz, ha a szerb-magyar szakaszt valóban 160 kilométer/órásra építik meg, miközben a már közel 80 milliárdért épülő tramtrain pályája ennél klasszisokkal lassabb, ott legfeljebb 100-zal mehetnek a szerelvények. Az is izgalmas, hogy Lázár szerint a határon átnyúló felújításnak 2022-re kész kell lennie.
Segesvári Csaba
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásSzekszárdon csak úgy pörögnek az események még az önkormányzati választás után is. Bejelentés alapján a Helyi Választási Bizottság két választókerületre...
Vas megyébe nem érkeztek voksturisták, a burgenlandi magyarok sem osztogattak krumplit a bevándorláspárti szavazóknak, de így is fölényesen tarolt a...
Morgolódnak a lakók: korábban sosem volt problémájuk az esővízzel, most azonban teljesen szétbarmolták az utcáikat a szerintük hozzá nem értő...
Bár a megyeszékhely, a Fidesz politikatörténetében emblematikus Székesfehérvár szuperfideszes maradt, a kormánypárt Fejér megyében két jelentősebb kisvárost is elvesztett a...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!