Bezárás
A helység kalapácsa

A túltolt illiberalizmus miatt semmisült meg a Fidesz Kiskunfélegyházán

Viharos időszakot zárt le Kiskunfélegyháza a tavaly őszi önkormányzati választással. Az előző ciklusban Kapus Krisztián, a város  fideszes polgármestere egészen bizarr kísérlettel próbálta kiépíteni az illiberális berendezkedést önkormányzati szinten. Azonban az állandósult konfliktusokból, hatalomkoncentrációból és kézi vezérlésből végül a Fidesz-frakciónak is elege lett. Mivel a polgármester megítélése az országos pártvezetését is megosztotta, felülről sem tudták megoldani a konfliktust. Az eredmény: a Fidesz helyi szervezete teljesen összeomlott, Kapus és a párt ősszel totális vereséget szenvedett Félegyházán.

Annak ellenére, hogy nem volt komoly ellenfele, és a körzet országgyűlési képviselője volt, Kapus Krisztián 2010-ben csak gyenge többséggel tudta megszerezni Kiskunfélegyházán a polgármesteri széket. Így juthatott arra, hogy politikai túlélése szempontjából célravezetőbb lesz, ha a város lakói inkább félik, mint szeretik.

Ennek megfelelően valóságos tisztogatást hajtott végrea városházán és az önkormányzati intézményekben, a helyi médiát pedig megpróbálta teljesen bedarálni, hogy más közéleti szereplők ne kapjanak megszólalási lehetőséget – lehetőleg még fideszesek sem.

A 30 ezres alföldi városban két rádióadó is működik: a kereskedelmi Sirius Rádió és az inkább fiatalokat megcélzó közösségi rádió, a Rádió Smile. Kapus a Sirius Rádió támogatására mindig számíthatott, hiszen annak tulajdonosai hagyományosan a jobboldalhoz álltak közel. (A Sirius-t működtető Félegyházi Hírlap Kft-nek egykor tulajdonosa, a rádiónak szerkesztője volt Gajdics Ottó is.) 2010 után Kapus Krisztián a Sirius ügyvezetőjét, Bakos Arankát az önkormányzat sajtósának nevezte ki, a rádióhoz pedig áramlani kezdtek a megbízások.

Forrásink szerint Kapus polgármestersége alatt a helyi vállalkozók körében általános vélekedés volt, hogy aki a városban és környékén pályázati pénzt akar nyerni, annak a projekt marketingkeretéből a baráti rádiónál is kell költenie. A rádió pedig minden héten egy órás műsoridőt biztosított a polgármesternek, hogy beszámoljon a város felvirágozattában elért újabb és újabb sikerekről.

Kevésbé volt kényelmes a korszak a másik rádió, a Rádió Smile számára, amelyre Kapus nem tudta kiterjeszteni a befolyását. Nem alap nélkül érezhették a rádió munkatársai, hogy Kapus és az általa uralt képviselő-testület mindent megtesz, hogy működésüket ellehetetlenítse: a korábban már megítélt médiatámogatást nem kapták meg, a bérleti díjukat sokszorosára emelték, a bérleti szerződésük felmondásával fenyegették őket. Ők azonban ilyen feltételek mellett is folytatták a rádiózást.

A Smile körül kialakult bizonytalan helyzetről a polgármester közvetlen irányítása alatt álló önkormányzati lap pedig rendszeresen beszámolt, ezzel is elbizonytalanítva a hallgatókat. Kapus azt is igyekezett megnehezíteni, hogy a rádió az új médiatörvény alapján rá háruló hírszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni: az önkormányzati intézmények dolgozóinak de facto megtiltották, hogy a rádiónak nyilatkozzanak, a rivális adó volt ügyvezetője által irányított sajtóirodától pedig többször nem kapták meg a városi rendezvényekre szóló meghívókat, így azokról csak utólag értesültek.

Hasonló sorsra jutott a helyi Trió Tv is: „Hiányoljuk a televízió részéről az objektív, tárgyilagos és hiteles tájékoztatást. Ezért döntöttünk amellett, hogy mindaddig, míg az egymás iránti objektív hozzáállás a helyi tv részéről ilyen mértékben csorbul, az elkövetkezőkben nem nyilatkozunk a helyi televízió munkatársainak” – büntetett 2011 szeptemberében az önkormányzat.

A fenti közleményt Kiskunfélegyháza város intézményeinek vezetői, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal vezetői írták alá. Mintegy Kövér László példáját követve, Kapus lényegében kitiltotta a sajtó képviselőt a testületi ülésekről. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette a rádió és a helyi tv munkáját, mert a karzatról nem tudtak használható felvételeket készíteni.

Csak a Kapus!

A helyi médiaháború másik frontvonala a városi lap, a Félegyházi Közlöny körül alakult ki. Kapus nem nézte jó szemmel a lap függetlenedését, ami azonban csak az után következhetett be, hogy 2013-ra a fideszes városvezető a képviselő-testületben elvesztette a többség támogatását. Korábban a lapot még az önkormányzat adta ki, annak anyagait a polgármester személyes felügyelete mellett az polgármesteri hivatal sajtósa készítette el.

Ugyan a lapnak a város közügyeiről kellett volna beszámolnia, de az nem szólt másról, mint magáról Kapus Krisztiánról. Mivel Kapus az önkormányzati intézmények dolgozóinak megtiltotta, hogy a sajtónak nyilatkozzanak, így bármi történt a városban, szinte mindenről személyesen a polgármester számolt be, az iskolai szavalóversenyek díjaitól a felújított szobrokig mindent ő adott át. Ebben az időszakban az önkormányzati lapnak gyakran voltak olyan számai, ahol minden oldalon legalább egy fénykép szerepelt a polgármesterről, a neve pedig az anyakönyvi hírek kivételével szinte minden cikkben feltűnt.

Nem mintha az átadókon kívül ne lehetett volna mit írni Kapusról. Az országos sajtó egyre gyakrabban számolt be a polgármester szaporodó botrányairól. A helyi Fidesz-frakciónak már az is nagyon kínos volt, amikor a polgármester a nyílt utcán rátámadt volt felesége új élettársára. Kapus magánéleti botrányai persze kihatottak a hivatalra is: az állandó feszültség miatt menekültek a szakemberek a városházáról.

Mikor a tisztogatás a fideszeseket is elérte, Kapus körül a saját pártján belül is elkezdett fogyni a levegő. A botrányok pedig csak jöttek. Miután kiderült, hogy a város vagyonkezelő cégénél jogtalan kifizetések történtek, a helyi Fidesz számára is egyre világosabbá vált, hogy Kapussal 2014-ben már nem lehet választást nyerni. Néhányan ki is léptek a frakcióból, 2012 tavaszán elkezdett szerveződni a városban a polgármester jobboldali ellenzéke.

Viszont Kapusnak ekkoriban még nem ez okozta a legnagyobb gondot. Hanem Csölle Yvette, a város jegyzője, aki törvényességi szempontok alapján rendszeresen megakasztotta döntései végrehajtását, így azt is, hogy a képviselő-testület megkerülésével Kapus kössön szerződést egyik bizalmasának cégével. Mikor pedig felmerült, hogy Kapus a menetleveleket meghamisítva visszaél a költségtérítésével, Csölle feljelentést tett az ügyben.

Kapusnak éppen jókor jött az új önkormányzati törvény, amely a jegyző feletti munkáltatói jogokat a polgármester határkörébe utalta: a törvény hatályba lépésének másnapján kirúgta a túlzottan önjáró jegyzőt. A képviselők nyilatkozatban tiltakoztak a döntés ellen, ezt több fideszes is aláírta.

Új erősember

A helyi pártszervezet elégedetlensége miatt Kapus Krisztiánnak hosszú ideig nem kellett aggódnia: tudta, hogy élvezi a párt regionális pártigazgatója, Kerényi János feltétlen támogatását, a 2014-es jelölésekről pedig Kerényi dönt. Az új választási törvény azonban alapvetően megváltoztatta a helyi erőviszonyokat: Kiskunfélegyháza egy választókerületbe került Lakitelekkel, így nyilvánvaló lett, hogy 2014-ben a körzet országgyűlési képviselőjelöltje jó eséllyel Lezsák Sándor lesz.

Lezsák viszont nem volt oda Kapusért, és Kerényivel sem volt felhőtlen a viszonya, hiszen a Fidesszel egyébként szövetséges Nemzeti Fórum vezetőjeként Tiszakécskén már 2010-ben is indított saját jelölteket Kerényi embereivel szemben.

Kapus belső ellenzékének komoly támogatást jelentett, hogy Lezsák melléjük állt a konfliktusban, 2013 elejétől hozzáláttak a saját jelöltjük felépítéséhez. Csölle Yvette kirúgását követően már egyébként sem állt stabil többség a polgármester mögött a testületben, a 2013 januárjában rendezett bizalmi szavazást Kapus el is vesztette, a képviselő-testület azonban nem oszlatta fel önmagát.

Párhuzamos médiavalóságok

Az új helyzet lehetőséget teremtett arra, hogy az eddig csak propagandacélokra használt Félegyházi Közlönyt kivonják Kapus személyes ellenőrzése alól. 2013 végére sikerült átverni a testületen, hogy a lapot egy külsős cég, a Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft. adja ki, ügyvezetőnek pedig egy kecskeméti újságírót, Tóth Tímeát kérték fel.

Korábbi cikkeink az új önkormányzatokról

Fidesz-MSZP nagykoalíció Zuglóban

Szentendre a Dietz-éra után: leléptetett polgármester, félmilliárdos tartozás

Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála

Egy mintaszerű környezetvédelmi projekt – csődben az észak-magyarországi hulladékgazdálkodási program

Pozíciókkal kényezteti ellenzékét a fővárosi Fidesz

Nyíregyházi ingatlanmutyi, a bankbotrányban előzetesbe került üzletemberrel a háttérben

Offshore hátterű cégnek adta el az egykori óvodát a XIII. kerület, 60 fát is kivághatnak

Telekspekulációval vette kezdetét a gyöngyöshalászi gumigyár építése, a földtulajdonosok nevetséges kártalanítást kapnak

Cápa a kismedencében: így tett szert a tiszakanyári polgármester 338 millió forint munkahelyteremtő támogatásra

Úgy tűnt, hogy legalább a választási évre kiegyensúlyozottabb médiaviszonyok alakulnak ki a városban. Januárban teljesen megújult arculattal és tartalommal jött ki az első szám, az önkormányzat hírein túl már belefértek a város lakóit érintő más témák is, és hosszú idő után megszólalhatott a többi politikai szereplő is.

A befolyását féltő Kapus persze már a kezdeteknél nekiesett az új szerkesztőségnek. Bár a működéshez szükséges feltételeket az önkormányzatnak kellett volna biztosítania, ehhez képest a szerkesztőséget is csak harmadik nekifutásra tudták átvenni, a kapott technikai eszközök pedig gyakorlatilag használhatatlanok voltak. A polgármester Tóth Tímeát arra kötelezte, hogy minden nap óránkénti bontásban számoljon be, hogy éppen kivel és miről beszélt.

A Kapus és a Félegyházi Közlöny közötti konfliktus azonban csak az önkormányzati választásokhoz közeledve durvult be igazán. A polgármestert egyre jobban zavarta, hogy a többi politikai szereplő is szóhoz jut a lapban, a Fidesz anyagait pedig ettől kezdve csak a mindenkire egységesen vonatkozó listaáron, fizetett politikai hirdetésként hajlandóak közölni.

A választások előtt egy hónappal Tóth Tímea levelet kapott Kapus Krisztiántól, amelyben arról tájékoztatta, hogy vizsgálatot indít ellene, a vizsgálat 30 napos időtartamára pedig felmenti a munkavégzési kötelezettségei alól. Egyben arra is kötelezte, hogy október 4-től kezdődően vegye ki az eddig fel nem használt szabadságait. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a város minden lakójához eljutó, helyi közügyekkel is foglalkozó lap működése éppen a választási kampány idejére leáll.

Tóth azonban nem fogadta el a döntést, a szerkesztőség tagjai is mindenképpen folytatni akarta a munkáját, hiszen a város eddigi legintenzívebb választási kampányának közepén voltak.

Kapus viszont minden eszközt megragadott, hogy megakadályozza a Félegyházi Közlöny további megjelenését: hűtlen kezelés vádjával feljelentést tett Tóth Tímea ellen, a szerkesztőségi helyiségek ajtajain pedig lecseréltette a zárakat, így azt az újságírók egy ideig nem tudták használni. A legmeglepőbb húzás mégis az volt, hogy Kapus újra elkezdte gyártani az önmagáról szóló Félegyházi Közlönyt – így a választásokig a lap ugyanazzal a fejléccel és arculattal, de két verzióban jelent meg. Az egyiknek továbbra is Tóth Tímea volt a felelős kiadója, míg a másiknak a polgármester.

A lap egyik munkatársa úgy emlékezett vissza erre az időszakra, mintha a 80-as években kellett volna szamizdat lapokat gyártaniuk. A terjesztőktől érkeztek olyan visszajelzések, hogy a polgármester megfenyegette őket, hogy ha nem az ő lapját terítik a városban, akkor soha többé nem lesz munkájuk, ezért a Közlöny munkatársai éjszakánként titokban dobálták be az újságot a félegyháziak postaládáiba.

Kapus őszi bukásával a Rádió Smile és a Félegyházi Közlöny körül is megszűnt az ostromállapot, a választásokat követő váltást mindkét helyen a politikai nyomás megszűnéseként élték meg. Tóth Tímea érdeklődött az új önkormányzatnál az ellene elindított vizsgálat állásáról, azonban ők semmilyen eljárásra utaló dokumentumot nem találtak, az valószínűleg kamu volt.

Aki tud, lelép

A Fidesz összeomlása attól kezdve vált elkerülhetetlenné, hogy a párt regionális igazgatója, Kerényi János és a Kövér László által vezetett országos választmány a helyi szervezet döntésével szembe menve Kapus Krisztián jelölését támogatták.

2014 őszéig Lezsák Sándor, és Kapus belső ellenzékének tagjai még egy új fideszes polgármesterjelölt indításában gondolkoztak. Erre legalkalmasabbnak Csányi József helyi vállalkozó tűnt, aki ugyan korábban nem vállalt politikai szerepet, de jobboldaliként tartották számon. Az új jelöltet úgy mutatták be, mint aki a Keleti Nyitással jelentős számú munkahelyet lesz majd képes teremteni a városban. Ehhez jól jöttek Lezsák kapcsolatai: Csányi népszerűsítette a helyi cégeket Azerbajdzsában, tárgyalt a tajvani és a belorusz nagykövettel is.

Lezsák még Széles Gábort is meghívta a városba, hogy egy fürdőszálló felújításáról tárgyaljanak. A fontos emberekkel való tárgyalásokon túl persze Csányi legfontosabb üzenete az volt, hogy véget vet Kapus ámokfutásának.

2014 nyarára sikerült maga mellé állítania azt a nem kevés embert, akiknek az elmúlt években valamilyen konfliktusa volt Kapussal. Csányi listáján öt olyan volt fideszes szerepelt, akiket azért zártak ki a pártból, mert nem álltak be Kapus mögé – köztük a helyi elnök is. Velük indult az az orvos is, akire korábban Kapus rátámadt az utcán. A Nemzeti Fórumot sokan nem tekintették klasszikus pártnak, ezért Csányiék olyan helyi civileket is maguk mellé tudtak állítani, akik egyébként nem támogatták volna a Fideszt.

Viszont Kapus a pártszakadás után már csak a másod- harmadvonalból tudott válogatni – igaz, az országos vezetésből továbbra is mellette ált Kubatov Gábor, Kósa Lajos és Kövér László is. Kósa személyesen is kampányolt Kapusnak a városban, sőt, egy alkalommal azzal vádolta meg Lezsákot, hogy most ugyanúgy szúrja hátba a szövetségeseit, ahogy azt korábban az MDF-ben is tette.

A Fidesz vezetésének csak a választás éjszakáján vált világossá, hogy az esélytelenebb jelölt mellé álltak. Miközben a helyi pártszervezettől előzetesen megkapott közvélemény-kutatási adatok biztos győzelmet ígértek, a választáson egy kivételével az összes választókerületet elbukták. Ráadásul csak azt a körzetet tudták megtartani, ahol már 2010-ben is felmerült a láncszavazás vádja. Csányi József, a Nemzeti Fórum polgármesterjelöltje pedig kétszer annyi szavazatot kapott, mint Kapus.

Ugyanakkor nem Kapus volt az egyetlen jelölt az Alföldön, akinek az indításával Kerényi nagyon melléfogott. Sorra buktak el az emberei Szentesen, Csongrádon, Békéscsabán, Kalocsán, Szegeden és más, kisebb településeken. A kormánypárt belső viszonyait ismerő forrásunk szerint azonban Kerényi nem a rossz politikai érzéke miatt tartott ki az alkalmatlan jelöltek mellett, hanem egyszerűen csak nem akarta feladni a jól bejáratott vagy sokat ígérő együttműködéseket.

Váltás után

A választások óta a félegyházi Fidesz nem adott sok életjelet magáról, nem lehet tudni, hogy a képviselő-testületbe bejutott képviselőjükön kívül kik tartoznak még oda, az sem kizárt, hogy ezt az alapszervezetet is fel kell oszlatni. A helyi irodát átvették Lezsákék, Csányi József viszont inkább maradna a Nemzeti Fórumnál.

A városban szinte mindenki megkönnyebbült, hogy vége Kapus-korszaknak, az új polgármesternek tehát nem lesz nehéz érzékeltetnie a változást. Ha pedig nem köti magát hivatalosan is a Fideszhez, akkor függetlenítheti magát a kormánypárt hibáitól és népszerűségvesztésétől, és a következő választáson már csak a saját teljesítményét kell mérlegre tennie. A jobboldali túlsúly mellett Kiskunfélegyházán olyan helyzet alakult ki, amelyben a Nemzeti Fórum mellett nem maradt hely a Fidesznek.

A jelek arra mutatnak, hogy Lezsák sem vált kegyvesztetté a kormánypártban: Orbán Viktornak azzal magyarázta a Félegyházán kirobbantott belharcot, hogy nem a Fideszt akarta megverni, hanem csak kármentést végzett. Így márciusban a Keleti Nyitás szellemi központjának számító Lakitelki Népfőiskola meg is kapta a költségvetési apanázst tatarozására, Lezsák pedig arról beszélt legutóbb, hogy a választás másnapján Kerényi, Kubatov és Kósa is gratulált neki.

A helyiek szerint a bukás óta Kapus Krisztiánt csak akkor lehet a városban látni, ha az önkormányzati képviselői munkája miatt meg kell jelennie, de sokak szerint még készül a visszatérésre.

Valóban sovány vigasz lehet számára, hogy az országgyűlési képviselőség és a polgármesterség után csak a még Kerényi befolyása alatt álló Kiskunhalason kapta meg az ottani Vasutas Művelődési Ház igazgatói pozícióját. Az új önkormányzat pedig igyekszik feltárni az előző ciklus zavaros ügyeit, ezért március végén öt, Kapus Krisztiánhoz és jegyzőjéhez, Endre Szabolcshoz köthető gyanús ügyben tettek feljelentést – többek között a Félegyházi Közlöny működésének jogtalan felfüggesztése miatt is.

Czinkóczi Sándor

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations. Címlapkép: Kapus Krisztián Facebook-oldala.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom