Mélykút polgármestere szerint nem volt drága a kerékpárút kilométerenként 153 millió forintért

Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a sokkal magasabb műszaki tartalommal készülő friss beruházások is olcsóbbak, mint a mélykúti járdaszélesítés.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

„Ha tényleg a hiteles tájékoztatás híve. Tisztelettel kérem, hogy nézzen utána, hogy mibe kerül a hálózati villanyoszlopok áthelyezése egy építés során. Valamint nézzen utána annak is, hogy egy közművesített belterületen vagy külterületen olcsóbb kerékpárutat létesíteni. Belterületen, meglévő közműhálózatok vannak” – reagált a mélykúti kerékpárút-építésről szóló cikkünkre megjelenése után a város polgármestere. Kovács Tamás (Fidesz-KDNP) szerint ez is része a hiteles tájékoztatásnak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Megírtuk, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton még 2015-ben szélesítették ki a járdákat, uniós pénzből építették át kerékpárúttá, mindezt kilométerenként 153 millió forintért.

Vajon tényleg sokkal drágább a belterületi építkezés? Megnéztük. A google-be rákerestünk a belterület+kerékpárút szavakra és az első oldalas eredményeket vizsgáltuk. Csak a hajtás felett 3 olyan kerékpárút építést hoz, ami nem is régi, 2018-as.

Az első, a jánossomorjai kerékpárút 2018-as projekt, a település 348 millió forint uniós támogatást kapott. A 38 oldalas műszaki leírás szerint 3,7 kilométer hosszan belterületi kerékpáros hálózat épül, szakaszonként különböző műszaki megoldással. Váltakozva épül kerékpárút, közös járda és kerékpárút is, de jellemzően az út pályaszerkezet szélesítésével 2 oldali kerékpársávot alakítanak ki. De épült kerékpáros nyom és nyitott kerékpársáv is, valamint egy vasúti átjáró, fél- és fénysorompóval. A teljes beruházásban a festésekkel, szélesítésekkel együtt 5,5 kilométer kerékpárút szerepel. Ez 63 millió forint/kilométeres árat jelent.

A sorban második a Békés megyei Tarhos belterületi, temetőhöz vezető kerékpárútja. A projektleírás szerint 1040 méter, azaz alig több mint 1 kilométer kerékpárút épült. A közbeszerzési értesítő szerint 90 millió forintért egyoldali önálló kétirányú kerékpárút épül ki a temetőig. 2018 novemberében adták át, a megyei napilap szerint ez a település első kerékpárútja, “a beruházásnál a szükséges csapadékvíz-elvezetés, a forgalomtechnikai tartozékok és felfestések is megvalósultak.”

A Tisza-tavi Polgáron 400 milliót nyertek. Ezt úgy költötték el, hogy ebből a pénzből Polgár közigazgatási területén 8,74 km hosszú új kerékpáros útvonal épült meg. Lett itt 2,16 km önálló kerékpárút, 2,83 km vegyes rész (melyből 0,75 km önálló kerékpárút és 2,08 km kerékpársáv), a többi pedig kerékpáros nyom. Ha elosztjuk a 400 milliót a fenti kilométerekkel, akkor 45,8 millió forintos kilométerenkénti árat kapunk.

A mélykútihoz hasonló kerékpárút-fejlesztést sem nehéz találni. Hajdúszoboszlón például 4,4 kilométer kerékpárút épül 427 millió forintból. A részletes műszaki leírás szerint az egyik 338 méteres szakaszon járulékos beruházásként áthelyezik közvilágítási oszlopokat, távközlési kábeleket pedig védelemmel látják el. A Gönczy Pál utca-Erzsébet utca-Ady Endre utca közötti szakaszon a gyalogátkelőhelyhez közvilágítási oszlop is került, Tessedik utcától a külterületen egyoldali, kétirányú kerékpárút kiépítése tervezett, távközlési kábel védőcső elhelyezéssel, belterületen zárt csapadékcsatorna építéssel, külterületen vízelvezető árok kialakítással, pihenőhelynél napelemes megvilágítással. Ez mind belefér a kilométerenkénti 97 millió forintos összegbe.

Ha a kerékpárút+belterület kötelezően szereplő közbeszerzésekre szűrünk, akkor kiderül, hogy kerékpárút épült Ipolydamásd – Szob között 4,1 kilométer hosszan 370 millióért, ami 90 millió forint/km. Tégláson 1,2 kilométert terveztek építeni, és 2 kilométert felújítani 125 millióért. De a legolcsóbb ajánlat 154 millió forint volt, így ebből nem lett semmi. Pedig a kilométer ár kimondottan kedvező lett volna így is.

Szentlőrincen 1,5 kilométer épül, vasúti átjáróval, 152 millióért  2019-ben. Ennek része 15 darab közvilágítási oszlop megépítése, 4 darab automatikusan működő sorompó, valamint belefér még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó beruházás is: marás, aszfaltozás kátyúzáshoz. Így 101 millió forintért kilométerenként.

Ha nehezítünk a pályán, vagyis kerékpárút+közvilágításra keresünk, akkor többek között a gyulai kerékpárútépítést találjuk. Ez a helyi hírlap szerint 535 millió forintba kerül, ebből 400 milliót ad az unió. A lap tudósítása szerint ezért a pénzért 5 kilométeres kerékpárút épül, és felújítanak egy 1,1 kilométeres szakaszt. Vasúti sínt keresztez. Azt is írták, hogy „a költségeket nagymértékben befolyásolta, hogy a töltésen olyan kerékpárutat kell építeni, amely árvízvédelmi helyzet esetén elbírja azokat a munkagépeket, amelyeknek ilyenkor közlekedni kell a töltésen, így az út erős alapot és erős betonszerkezetet kap.”

A munka része még a kerékpárút alatti Invitel földkábel kiváltása, közvilágítás építése Rulikowszki utcától a Fehér Körös hídjáig. Ehhez kell  883 m földkábel, 28 darab 5 méter magas beton kandeláberen 27 darab 29 W-os nagyfényáramú LED-es lámpatest és 1 darab 71 W nagyfényáramú LED-es lámpatest. Ezzel a műszaki tartalommal 2018-as árakon 107 millió forint/km az építés költsége.

Arról, hogy jelentős különbségek vannak a belterületi és a külterületi kerékpárutak között, már 2016-ban írt az Átlátszó. A bel- és külterületek beruházásai közt is szembetűnő árkülönbség figyelhető meg: míg a belterületi kerékpárutak költsége átlagosan 143 millió Ft/km, addig a külterületieké 84 millió Ft/km.

A Magyar Kerékpárosklub 2016-ban írt arról, hogyan nem érdemes EU-s pénzt kerékpárútra költeni.

Felsorolásukban szerepel a mélykúti kerékpárút is, a 11. legdrágább kivitelezésként. Már akkor leírták, “olykor szükségtelen, kontraproduktív beruházások, vagy kerékpáros fejlesztésnek álcázott járdák, csatornák épültek, esetleg feleslegesen, kerékpáros fejlesztésnek nevezve újraaszfaltoztak egy utcát.”

Mivel a mélykúti 100 százalékban uniós projekt, így cikkünkkel egy időben elkértük az elszámolást is az önkormányzattól, hogy pontosan mire ment el a pénz. Amint megküldik, közzétesszük.

Segesvári Csaba

Fotó: Google Street View