Felújítás helyett inkább lezárt egy hidat a szombathelyi városvezetés

Több évtizede ismert probléma a városban az Arany-patakon átívelő híd ügye. A városvezetők 1965-ben egy rekreációs övezethez illő, egysávos, faszerkezetű hidat helyeztek el a Csónakázó-tó melletti területre. A környéket azóta beépítették, a forgalom nőtt, de a híd maradt. Most több ezer ember napi közlekedését lehetetleníti el az intézkedés, hogy az autós forgalom elől lezárja hidat a városvezetés.

---

---

Társadalmi célú hirdetés

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Liget utcai Arany-patak híd, annak leromlott állapota miatt 2018. szeptember 6-tól a gépjármű forgalom elől lezárásra kerül – így kezdi a szombathelyi önkormányzat a közleményét.

A hidat 1965-ben építették, az egyébként egészen aprónak számító Arany-patakon segítette eddig a közúti közlekedést. Az elmúlt évtizedeken kezdett beépülni a híd térsége. A Kárpáti Kelemen utca, az Oladi Domb és a Oladi Plató is egyre több családi háznak adott helyet.

A hidat az itt lakók és az agglomerációban élők is használták. Ezen áthajtva ugyanis a belvárosba vezető útvonalak is elérhetőek voltak. Az környék lakói pedig ezen a hídon tudták megközelíteni a szomszédos lakótelepet, ahol élelmiszerboltot, gyógyszertárt, fodrászt és egyéb szolgáltatásokat el tudtak érni.

A híd nem ekkora terhelésre lett kitalálva, szinte minden évben le kellett zárni felújítás miatt hosszabb, rövidebb időre.

Egy hete aztán maga a polgármester, Puskás Tivadar jelentette be, hogy az autóforgalom elől végleg lezárják. Ezt azzal indokolta a szintén jelenlévő városi főépítész, Lakézy Gábor, hogy a híd szerkezete is károsodott az évek során, így nem lenne elég csupán a járófelületet javítani.

Bár a helyszínen lévő újságíróknak bőven lett volna kérdése a végleges lezárással kapcsolatban, a városháza sajtósa ellentmondást nem tűrően közölte, kérdezni nem lehet, a kapott sajtóanyagból lehet majd dolgozni.

A híd ügye már jó ideje húzódik. Már a korábbi, két ciklussal ezelőtti,  szocialista városvezetés tervezte, hogy a mostani fahíd csak gyalogos és kerékpáros közlekedést bonyolít majd, néhány méterrel odébb pedig kétsávos hidat építenek az autóknak.

A dozmati víztározó építésének csúszása miatt azonban ez a projekt is váratott magára. Az Arany-patak szintje ugyanis nagyobb esőzésekkor megemelkedik, így félő volt, hogy az új hidat sem lehetne ilyenkor zavartalanul használni. Legalábbis a városvezetés jó ideig ezt mantrázta. Aztán a vízügyi igazgatóság egy tavalyi, sajtónak küldött válaszából az derült ki, hogy ha híd épül, akkor ők csupán azt határozzák meg, hogy mekkora távolság legyen a híd pillérei között, ezzel biztosítva szabad folyást a pataknak, de tőlök aztán ott és akkora híd épülhet, amilyent csak akarnak.

Tavaly tartottak lakossági fórumot az ügyben. A környéken a város polgárainak krémje él. Orvosok, ügyvédek, befolyásos vállalkozók. Nem csoda hát, hogy szervezetten és érdekeiket erősen képviselve tudtak fellépni a városvezetők azon ötlete ellen, hogy a régi híd lezárásával, és az új megnyitásával a forgalmat a családi házas övezetre terelnék.

Ezzel pedig 4000 autóra nőtt volna a helyi elit által kedvelt Kárpáti Kelemen utca napi forgalma, a korábbi 1800-hoz képest.

Az itteni forgalmi helyzet nem egyszerű. Az Arany-patak hídról a legtöbb autós a Liget utca felé hajtott. Ez az a terület, ahol Szombathely Csónakázó-tava található, és a város strandja, télen pedig a műjégpályája is itt üzemel. A területre pár évvel ezelőtt a városvezetés még egy hotelt is tervezett. Ezek összességének pedig alig ha kedvez a nagy átmenő forgalom.

 

 

A lakossági fórumon ismertetett tervekben ezért szerepelhetett, hogy a forgalom elől ezt az utat lezárnák, az autók pedig csak a Kárpáti Kelemen utca felé haladhatnának. Már akkor sem értette senki, hogy az új híd megépítésével miért kellene a forgalomtól elzárni a helyben csótónak nevezett csónakázótó felé vezető utat. Ez az opciót az eredeti terv zátonyra futása után sem forszírozta a városvezetés.

Ennek egyébként más oka is lehet. A fahíd mellett már állnak a falai az Arany-patak mellé épülő luxus lakásoknak. A társasháznak szinte még az alapjai sem voltak kiásva, máris perbe fogták az építőt a szomszédos üzletközpont kereskedői, akik attól tartottak, hogy a ház megépítésével ellehetetlenítik a környék üzleteit. Aggodalmuk az volt, hogy a beköltöző puccos népek előbb-utóbb fellépnének a zajjal és forgalommal járó kereskedelmi tevékenység ellen.

Most sok környéken lakó azt állítja, hogy a luxuslakásokat építő vállalkozó befolyása kellett ahhoz, hogy a városvezetés megszüntesse a nagy zajjal járó forgalmat a fahídon. És szintén ez lehetett az oka annak, hogy a korábbi tervekben nem akarták erre terelni az esetleges új híd forgalmát.

A szombathelyi városvezetés egyébként indokként azt mondta, hogy szeretnének a Csónakázó-tónál, a Liget utcában és környékén egy pihenő övezetet kialakítani, ahol szabadon sétálgathatnának a feltöltődésre vágyók, ezért tiltanák ki innen az autókat. Csakhogy a Liget utcában mindkét oldalon járda van. Sőt, a tó felőli oldalon szintkülönbséggel alakították ki a sétányt a tó mellett, így a gyalogosoknak semmi sem zavarja a közlekedését.

Farkas Bazsi – ugytudjuk.hu