Bezárás
Környezetpusztítás

Évi egymillió tonna építési törmelék kerülhet a dunakeszi lerakóba, veszélyes anyagokat is találtunk a sitthalomban

Dunakeszi számos pontjáról jól látható az a hulladékhegy, amely a város Göd felé eső határában, az M2-es út közelében magasodik. A sitthalomban veszélyes anyagok is porladnak, bár erre nincsen engedélye a telepnek. A hulladékkezelő, egyben a terület gazdája tulajdonosai révén a városligeti bontási munkákhoz is kötődik.

Az egykori dunakeszi homokbánya területén lévő lerakó közvetlenül a régi és az új 2-es utat összekötő földút mellett található, melynek aszfaltúttá történő átépítése épp a napokban kezdődött meg. A telepen az utóbbi egy évben szemmel láthatóan megnőtt a hulladék mennyisége.

A látványos gyarapodás ellenére a városban jószerivel senki nem tud arról, hogy a 2011 óta a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével működő, úgynevezett inert hulladékot – azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket – gyűjtő és feldolgozó lerakó kapacitása a tavalyi évben jelentősen megnőtt. Igaz, Dunakeszi önkormányzata sem verte nagydobra a bővítést. Közérdekű adatigénylésemre a város jegyzője azt válaszolta, hogy az önkormányzat a szakhatóságtól csak tájékoztatást kapott a szemétlerakó kibővítéséről, s a testület egyetlen ülésen sem foglalkozott az üggyel.

Pedig nemcsak a bővítés ténye, hanem a lerakót működtető SA-HO Építőanyagipari Kft. eddigi hulladékkezelési tevékenysége is adhatna okot aggodalomra. A piliscsabai székhelyű SA-HO Kft. nemcsak működtetője a lerakónak, henem tulajdonosa is a területnek. A cég 2016 óta Szűcs Gábor és felesége érdekeltségében van. Szűcsék a tulajdonosai annak a Szűcs Fuvar Team-nek is, mely Fótra is szállít építési anyagot, közte a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét.

A Fóton magasodó hulladékhegyről Zsidai Péter írt cikket a Magyar Narancsban. Szintén ő számolt be 2017 áprilisában a Népszava egy cikkében arról, hogy a dunakeszi hulladéklerakóba került a Petőfi Csarnok bontásából származó építési törmelék.

A hír nyomán 2017 májusában a dunakeszi jegyző utasítására a közterületfelügyelők szemlét tartottak a helyszínen, ahol a jegyzőkönyv szerint veszélyes hulladékot nem találtak. Emellett a város jegyzője az ügy kivizsgálása céljából megkereste a Pest megyei környezetvédelmi eljárásokban illetékes Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát is. Csakhogy – legalábbis a jegyző állítása szerint – a szakhatóság azóta sem tájékoztatta a jegyzői hivatalt a vizsgálat eredményéről. A járási hivatalban telefonos érdeklődésemre azt válaszolták, hogy ők valóban lefolytatták a vizsgálatot, de mivel Dunakeszi jegyzője “nem kérte” az erről szóló dokumentációt, a Járási Hivatal nem is küldte el az önkormányzatnak.

Nem tudni hát, mi volt a vizsgálat eredménye, mindenesetre ugyanebben az évben az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésére adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára. Eszerint a 2011 óta évi 209 ezer 950 tonna inert hulladék rekultivációját végző cég 2017-től a korábbi mennyiség hatszorosára, évi 1 millió 275 ezer tonnára növelheti teljesítményét.

Napi 200 megrakott teherautó közel húsz éven át

A bővítés két szakaszban történne: az első két év lenne a “kitermelési fázis”, amikor is évi 425 ezer tonna hulladékot dolgoznának fel, s csak ezt követően működne maximális kapacitással, évi 1 millió tonnát meghaladó hulladék feldolgozásával a telep, a határozat szövege szerint “előreláthatóan 19 évig”.

A szakhatóság határozata szerint a bővítésnek nem lesz jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálat lefolytatására nincs szükség:

“A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetre gyakorolt hatása várhatóan nem lesz jelentős mértékű. A terheléseket és kockázatokat csökkentő intézkedések megtételére a technológiai fegyelem betartásán túlmenően nem lesz szükség” – állapították meg.

Az engedély kiadásában meghatározó szerepet játszhatott az az előzetes környezeti vizsgálat, melynek lefolytatásával a SA-HO a SÖVIT Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. A SÖVIT Kft. adatai szerint az első két év után maximális kapacitáson dolgozó hulladéklerakóba napi 5100 tonna anyagot fognak beszállítani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a teherszállítás a telephelyre általában 30 tonnás tehergépjárművekkel történik – egy átlagos munkanap hozzávetőleg 200 db tehergépjármű, illetve átlagosan 5 db személyautó fog érkezni a lerakóhoz. A szállítás pedig alighanem a most épülő összekötő úton folyna, ahol a tervek szerint naponta több ezer gödi és dunakeszi lakos fog közlekedni.

Ezeket az adatokat a SA-HO eddigi és mostani tevékenysége teszi igazán ijesztővé: a cég hulladékgazdálkodására ugyanis egyáltalán nem a “technológiai fegyelem” a jellemző. A lerakóhoz vezető, önkormányzati tulajdonban lévő közút mellett évek óta veszélyes hulladékot is tartalmazó szeméthalmok állnak. Minderről fotók, videók készültek, ebben a galériában megtekinthető mind.

A közterületfelügyelők nem találtak veszélyes anyagokat a helyszínen, ahol képgalériánk készült.

Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a SA-HO Kft.-vel a lerakó környezetének tisztán tartásáról. A megállapodás szerint a SA-HO gondoskodik az út mellett lévő hulladék elszállíttatásáról, s erről havonta adatszolgáltatást nyújt az önkormányzatnak. 2011 óta azonban a SA-HO egyszer sem küldött adatokat illegális hulladék eltávolításáról, tudtam meg Dunakeszi jegyzőjétől. Bejelentéseim nyomán viszont az önkormányzat május közepén felszólította a SA-HO-t a megállapodás betartására és az illegális hulladék eltávolítására. A cég azonban ezidáig nem tett a felszólításnak eleget és az önkormányzat levelére sem válaszolt.

A jegyző állítása szerint viszont a város mező-őre folyamatosan felvételeket és feljegyzéseket készít a lerakóról és környezetéről, amiket feltölt Dunakeszi Térinformatikai Rendszerébe, az INTERMAP-ba. A műholdas felvételeken azonban sajnos az illegális hulladékot egyáltalán nem lehet látni, ahogy nem mutatják a felvételek a brutális facsonkításokat – tucatnyi földből kitépett fa és rengeteg levágott ág hever végig az út mellett – és azt a porszennyezést sem, ami a lerakóhoz vezető út mentén megfigyelhető. Pedig a kiadott engedélyek nemcsak a közút tisztán tartását, de a lerakóhoz vezető út rendszeres locsolását is előírják.

A környéket építési törmelék és vastag por borítja

A bővítés előtt készített környezetvédelmi vizsgálat ráadásul úgy becsülte meg a porszennyezés mértékét, hogy azzal számolt: az utak nagy részét murva fogja borítani. Ez azonban nem történt meg. A környéken lakók locsolást az elmúlt egy évben nem tapasztaltak, amit igazol az út melletti növényzetet borító vastag por. A jelenlegi porhelyzet szintén jól látszik képgalériánkban. Illetve ezen a videón is:

A hatóságok azonban ezidáig szemet hunytak a SA-HO tevékenysége fölött. Az illegális hulladék miatt a Dunakeszi Rendőrkapitányságon tett feljelentésemet a rendőrség elutasította, szerintük ugyanis nem található veszélyes hulladék az út mellett. A PMK Érdi Járási Hivatalánál is panaszt tettem, s ennek nyomán a hivatal felszólította az önkormányzatot a hulladék további kezelésre történő átadására.

A szakhatóság azonban szintén nem észlelt veszélyes hulladékot a területen, és nem rendelt el szakértői vizsgálatot az esetleges környezetszennyezés miatt. A pordiffúzió és a hulladéklerakóban lévő veszélyes és oda nem illő hulladék ügyében, ami miatt szintén panaszt tettem, “a tényállás tisztázása érdekében” további vizsgálatok elvégzését ígérték.

Június végén a nagyméretű hulladék egy részét végül eltávolították az út mellől, most viszont a talajt borítja vastagon az ott hagyott építési törmelék, melyben veszélyes anyagok is láthatóak. Az önkormányzat tájékoztatása szerint viszont a szemét elszállítása hosszabb időt fog igénybe venni, mert “többféle összetételű hulladék halmozódott fel a területen”, ám azt írták, hogy a Polgármesteri Hivatal “folyamatosan egyeztet” a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-vel az elszállítás módját illetően. A Járási Hivatal viszont az elszállíttatást és az azt igazoló iratok benyújtását július 5-ig kérte az önkormányzattól.

A legnagyobb kockázatot azonban maga a lerakó hordozza. A folyamatosan hordott bontott építőanyag szinte “lefolyik” a szeméthegyről, holott a bővítésre kiadott engedély szerint az első két évben csak az itt deponált – azaz rövid ideig itt őrzött –, régi hulladék kitermelése majd feldolgozása folyhatna a telepen. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a rakománnyal teli teherautók, amik aztán üresen távoznak.

Az ide szállított bontott építőanyag közt pedig mindenféle olyan hulladékot is lehet látni, melynek tárolására nincs engedélye a lerakónak: fém, műanyag, aszfalt, üveg, elektromos eszközök maradványai figyelhetők meg az egyre magasodó szeméthegyben.

A dunakeszi közterület-felügyelők egyszeri helyszíni szemléjének jegyzőkönyvén kívül viszont nincs olyan szakhatósági dokumentáció, amely egyértelműen cáfolná veszélyes anyagok jelenlétét. Holott az előzetes környezeti vizsgálat megállapítása szerint “a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az “érzékeny” területek közé sorolt.”

A felszín alatti vizeket az engedélyező hatóságok szerint monitoring kutakkal kell ellenőrizni – kérdéses azonban, hogy valóban megtörténik-e ez a rendszeres ellenőrzés. A lerakó közvetlen közelében mezőgazdasági területek találhatók, szőlőművelés is folyik a hulladékhegy szomszédságában. Egy, a közelben dolgozó helyi lakos szerint a környékbeliek félnek a talaj szennyeződésétől, de nem mernek a szakhatóságoknál panaszt tenni. Állításuk szerint ugyanis tartaniuk kell a SA-HO Kft. “nagyon jó” ügyvédjétől.

Kerestük a SA-HO Kft.-t, ahonan egyelőre csak olyan választ küldtek, amelyben azt ígérik, hogy egyszer majd válaszolnak – ha megteszik, közreadjuk majd.

A hulladékrekultiváció során elvégzett munkálatokról, az utógondozás alatt elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálati eredményekről a SA-HO Kft.-nek évente jelentést kell készítenie a PMK Érdi Járási Hivatala számára. Ezt a jelentést közérdekű adatként megigényeltem a szakhatóságtól, de választ egyelőre nem kaptam. De nemcsak a SA-HO elmúlt évekbeli tevékenységéről, hanem a lerakó jövőbeni működéséről is fontos lenne pontos információkat megtudni. Gyaníthatóan azokat a gödi és dunakeszi lakosokat érdekelné mindez leginkább, akik a lerakó mellett épülő új utat fogják a jövőben használni.

Bodnár Zsuzsa

Fotók: a szerző felvételei

UPDATE (2018. július 25.): A SA-HO Kft. a szerkesztőségnek küldött helyreigazítási kérelmében azt állítja, hogy a cikkben elmített kapacitásbővítésre végül nem fog sor kerülni, mivel az Érdi Járási Hivatal 2018. március 5-én kelt határozatában elutasította a SA-Ho Kft. kibővített hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom