Megszereztük a Magyar Péter diákhiteles szerződéseiről szóló KEHI-jelentést
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Az elmúlt öt év Budapesten a fapusztítás időszaka volt: Szíjj László gellérthegyi villájától az Orczy-kerten át a Kossuth térig összesen legalább 15 ezer fát vágtak ki. Igaz, a hivatalos adatok szerint mintegy 40 ezer facsemetét el is ültettek. Favágás persze nemcsak az ilyen közismert helyszíneken zajlott: az Index tavalyi alapos összesítéséből az derül ki, hogy 2010 és 15 között nagyjából 15 ezer fát vágtak ki a város 23 kerülete önkormányzatának engedélye alapján – a pontos számot azért nem lehet tudni, mert a portál nem kapott minden kerülettől adatot.
Összesítésünkben az ismertebb esetek, illetve projektek szerepelnek, összesítve a már elvégzett és még csak tervezett fakivágások adatai.
A számokat illetően sajnos elég sok a bizonytalanság: az Orczy-kertben zajló fapusztításról például nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok, például azért, mert egyfelől csak a jogerős kivágási engedélyek száma ismert, másfelől senki nem tudja, ténylegesen hány fa esett és esik majd áldozatul a „kiemelt kormányzati beruházásnak”.
Hasonló a bizonytalanság a Városliget esetében, ahol már a fakataszter elkészítésekor kétségek merültek fel az abban szereplő adatok helyességét illetően. Ugyanez áll a Római-parta tervezett mobil-gátnak feláldozandó fák számát illetően – míg a tervező most mindössze 400-500 fa kivágásáról beszél, műszaki szakemberek szerint reálisan ennek a többszörösét kell majd kivágni.
A minap újabb tömeges fakivágásról döntött a fővárosi közgyűlés: tíz alatt az összes kanadai nyárfát kivágják Budapest közterein, igaz, gondoskodnak a kötelező pótlásról. A kellő számú facsemete kiültetése azonban – mint látni fogjuk – sajnos nem garancia arra, hogy belátható időn belül normális tempóban növekvő fák álljanak a kivágásra ítélt nyárak helyén.
A képre kattintva nagyobb méretben is letöltheted az infografikánkat
A fapusztításnak ritkán van jó sajtója, a fővárosban hangos botrányok kísérik az újabb és újabb tömeges fakivágásokat. Ettől vélhetőleg nem függetlenül az elmúlt két évben felpörgött Budapesten a faültetési láz: a kerületek sok ezer fiatal fa folyamatos elültetésével „zöldítik a várost”, és a nemes versengésbe immár a FŐKERT is beszállt.
Ez mindenképp örvendetes lenne, csakhogy az elmúlt években kampányszerűen ismétlődő faültetési hullámok jellemzően nem- vagy alig növekedő fákat eredményeztek: a városban csak elvétve látni a koruknak megfelelő ütemben fejlődő 6-10 éves fákat.
Sok helyen kitart a mostani kampány lendülete, és még lelkesen öntözik a fasorok új tagjait; viszont jó néhányán olyan helyszínt is találtunk, ahol az indulás esélyét sem adják meg a kiültetett növényeknek: se öntözés, se gondozás.
Az ültetés-elhanyagolás-újabb ültetés – ciklus legszomorúbb eredménye az a jó néhány fasorkezdemény, ahol a néhány éve ültetett, sorvadó, a túlélésért küzdő vagy éppen már kiszáradt facsemeték közé ültettek újabbakat a mostani hullámban, de már ezek is a lassú pusztulás jeleit mutatják: a II. kerületben, az Árpád fejedelem útján tavaly ültetett fasor például olyan rossz állapotban van, hogy a megmaradása is kérdéses. De ugyanezt a jelenséget láthatjuk Kőbányán, Zuglóban vagy a XI. kerületben is.
A megkérdezett illetékesek szerint persze nincs nagy baj, rendelkezésre állnak a szükséges kapacitások, és rendszeresen ellenőrzik is a kiültetett fák állapotát. Videónkban Visnyovszki András kertészmérnök konkrét példákon mutatja be, mi okozza a fiatal fák vesztét.
Hiába a fásítási kampányok, gondozás nélkül nem lesz több fa a városban from atlatszo.hu on Vimeo.
Egy biztos: akármit is állítanak a hivatalos válaszok, az eredmény azt mutatja, hogy látványosan kevesebb erőforrás jut a fiatal fák gondozására, mint amennyit a városban lábra kapott kampányszerű faültetés indokolna. Igaz, nem nehéz belátni, mennyivel kisebb marketingértéke van például a rendszeres locsolásnak, mint egy-egy ünnepélyes faültetésnek, lelkes földlapátolásnak.
Becker András – Visnyovszki András
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásEgy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!